HTML

Csoportterápia

  • Kopó: Annak a paradox helyzetnek mi a feloldása, hogy a felújításhoz tőke kell, az meg az önkormányzatna... (2021.12.21. 01:47) Faszádizmus
  • ATCG: Csak a csönd (2019.07.30. 00:21) Outdoor
  • maroz: @KUNTYI: Ötmillió forintot azért nem akkora kunszt elhasználni, például felteszed a ruletten a pir... (2016.11.25. 05:42) A napelem haszna Magyarországon
  • maroz: @annamanna: Nézd meg, hogy kik és mire használhatják ezt a bringát. Nézd meg a motorját: 0,25 kW a... (2016.04.19. 12:51) Zöld rendszám
  • bontottcsirke: @dr Smittpálelnökúr: Ezaz! Rekesszz ki mindenkit, aki nem a haverod! Így szép a demokrácia. (2016.02.07. 13:02) Demokratikus ellenzék

Egy másik segglyuk

segglyukbanner.png"A vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, és senki sem kíváncsi a másikéra."



Irl kommentelnél? Gyere a Gólyába!

golya.jpg

Ambulánsan kezeltek száma

Címkék

alföldi (2) államadósság (1) államcsőd (1) államforma (1) ami még egy blogon is ciki (1) aranyszalag minőség (1) a létezés magyar minősége (15) ballib (13) balliberális értelmiségi elit krémje (2) bizalom (4) bloglossza (31) bürokrácia (1) chiken game (1) cigány (1) civil (17) civilek (6) civil politizálás (1) demokrácia (1) égés (1) egyéb ápoltak (7) egyetemfoglalás (1) életvilág (4) elit (20) ellenzék (1) emlékezés (1) emlékezés-biznisz (1) eperjes károly (1) építészet (1) erkölcs (6) erőss zsolt (1) érték (15) értelmiségi elit (6) etatizmus (2) felelősségvállalás (1) fellegi (1) felsőoktatás (1) fidesz (1) fogyasztóvédelem (2) gasztroezmegaz (1) gasztronómia (4) giró szász (1) gyereknevelés (1) győzelmi jelentés (1) gyurcsány (3) g pont (1) háború (1) hallgatói érdekképviselet (2) hatalom (6) hazugság (1) helyreigazítás (1) hétköznapi apróságok (2) hétvége (17) homofóbia (1) horsefuckers pride (1) igazságosság (1) indulatposzt (1) jobbik (2) jogállam (5) jövőkép (17) kisember (10) kiss péter (1) konzervativizmus (1) kormány (1) kormányzás (3) kövér (1) középosztály (1) kreativitás (2) kultúra (2) lányomnak mondom (1) lázár (1) lengyel lászló (1) levelező tagozat (3) liberális demokrácia (1) lmp (1) magánügy (1) magyar gasztronómiai egyesület (1) magyar narancs (2) matolcsy (1) mazsihiszti (1) média (11) migráció (1) milla (1) mszp (5) munka (1) náci (2) nacionalizmus (1) nemzeti középosztály (1) nyitottakvagyunk (1) oktatás (13) orbánizmus (10) palotaőrség (1) pártállam (3) pártpolitizálás (11) pénzért bármit (1) pintér (1) plágium (2) polgár (1) polgárosodás (3) pozsonyi ádám (1) progresszió (1) rendszerváltás (2) románia (5) schmitt pál (6) selmeczi (1) szabadság (1) szanyi tibor (6) szíria (1) szőkenő (1) tarlós (1) társadalom (25) TGM (1) tudomány (3) tv2 (1) ünnep (4) vágó istván (1) választás (1) vallás (1) vélekedéseink (1) vendégposzt (1) vicc (2) vidéki tanácselnök (1) zárszó (1) zászlóégetés (1) zombiszdsz (1) zsidó (3) Címkefelhő

Házirendetlenség

Csak úgy, miheztartás végett

-Doktor úr, nagyon fog fájni?
-Igen. Mégis, mit képzel, ha jól esne akkor magunknak csinálnánk!

Ezt a blogot magamnak csinálom, hogy jól essen. Ne vedd el ezt tőlem. Ne agitálj, mert nem érdekel. Ne mondd el nekem, hogy elfogult vagyok, mert ezt én is tudom. Igen, ezen a blogon elfogultan írok, ezt nem is tagadom. Azt gondolom ugyanis, hogy jobb, ha felismerem és figyelek a saját elfogultságomra, mint ha letagadnám és állítanám, hogy az elfogult véleményem elfogulatlan.

Ne agitálj, ne próbálj meg legyőzni, hanem beszélgess velem. Ha akarsz. Próbáld megismerni a gondolkodásomat, cserébe én is igyekezni fogok megismerni a tiedet. Attól még nem dől össze a világ, ha ugyanarról a szeletkéjéről te meg én másként gondolkodunk. 

Ha beszélgetni szeretnél velem, akkor vedd figyelembe, hogy engem a dolgok érdekelnek és nem annyira a vélemények. Épeszűbbnek tartom magukról a dolgokról beszélgetni, vitázni, mint a véleményekről.

Nem különösebben zavar, ha minősítesz, nem szeretnék innen semmit se kitörölni, se kitiltani senkit, de arra kérlek, hogy a többi ápoltat ne minősítsd. Szeretném, ha ez egy komfortos diliház maradna, zártosztály nélkül.  

Köszönöm, és érezd rosszul magad nálunk!

Az a bizonyos vajszínű árnyalat

2013.09.24. 18:54 | maroz | Szólj hozzá!

Címkék: civil mszp szanyi tibor pártpolitizálás

"Nem jó értelmiséginek lenni ebben a közegben."
Fehér Béla

"...ez még kap fogni egy vajszínű árnyalatot"
Esterházy Péter

Ezt a közeget az értelmiségiek is teremtették, tehát ezért a "nem jó lenni"-dologért talán saját részre is kiutalható lenne egy lófasz, persze tudjuk, ez is egy olyan Barabás-Krisztus dolog, hogy összességében hát persze, hogy nem jó lenni és abban is elég sokan egyetértenének velem, hogy erről az értelmiségi is tehet, de ha megkéretik a tömeg, hogy ugyan, suttogná már el azokat a bizonyos neveket is, akkor mire kellően erősre hangosodna a moraj úgyis csak orbángyurcsány lenne belőle. Arra jutnánk, hogy szegény-szegény értelmiségi nem tehet ám ő semmiről, ő olyan ártatlan, hogy ide még hasonlatot se érdemes keresnem, ő olyan, pont. A csúnya-csúnya pártpolitika, ők a hibásak, cukrosbácsiként elcsábították szegény értelmiségit, ráadásul minősített eset, hiszen felügyelete vagy gondozása alatt álló kiskorúról van szó. No, akkor nézzük azt a vajszínű árnyalatot.

A pártpolitika egy izgalmas, sokak érdeklődésére számot tartó, sok szurkolót megmozgató sport, amiről nagyon sok minden elmondható akár pro akár kontra, talán egy dolog kivétel ez alól: nem igazán lehetne hitelesen érvelni amellett, hogy ez lenne minden játékok legtisztességesebbike, azaz ha véletlenül egy adott évben nem innen kerülne ki a fair play díjas, az valami súlyos tévedés lehetne csak. Nyilván, a szocializmuson felnőtt lelkünk ezt még mindig nehezen fogadja be, sajnos mi hosszú ideig azzal voltunk és még ma is azzal vagyunk, hogy ez a játék más, mint a többi játék, hogy ez komoly játék lenne, olyannyira, hogy akár még valami ethosza is lenne, emelkedettség, tisztesség-túltengés, ilyesmik, holott.

Erre a "holott"-ra rálátódni nyílna egy picinyke esély mostanság. Orbán és a Fidesz már rég rájött, hogy a pártpolitika az egy komoly dolog, olyasmi, amit nem szabad lilaködös értelmiségiekre hagyni. Aljamanunka, szartaposás, bélontás, olyan, ami ehhez megfelelő lelkületű emberért kiált, és ha kiált, akkor ez a kiáltás meg is hallattatik, nehogy már ne legyen nekünk annyi tehetséges, okos, tettre kész gyakorló pszichopatánk, amennyi néhány párt működtetéséhez kell. Hála a Devlának mostanra már az MSZP is megértette, illetve értette ő eddig is, de valamiért nem volt mersze a pártpénzen dagadtra és tunyára hizlalt értelmiségijeit egy jellegtelen decemberi hajnalon kolbásznak és szalonnának feldolgozni. Hogy miért, örök talány, talán abban bíztak, hogy még mindig jók valamire azok a hasznos idióták, de ma már egyértelműen felfogták, hogy nem. Lesz tehát egy olyan pártpolitikai játszóterünk, ahová a spílerek 95%-a belet ontani megy, a maradék öt százalék pedig jó eséllyel a partvonalról kiabálni, azt, hogy ha őt is bevennék, akkor ő tisztességesen játszana, amit persze ők sem hisznek, meg ugye fogalmilag is kizárt, egy hordó szar plusz egy kancsó bor az mindig is egy hordó szar lesz.

És akkor ha a várható kihalásokat túléltük, ha a sok pártpénzen elhízott, eltunyult értelmiségi végre vagy éhen döglik a tíz deka párizsi és a két zsömle megvonása után vagy kivándorol Izraelbe vagy elvonul az Őrségbe nagy duzzogva kecskét baszni, nos, akkor talán lesz egy kicsinyke szabad terepecske az építkezésre. Arra, hogy végre apránként, de azért mégiscsak látványosan elkezdjen elválni a szar a májtól. A civil, az értelmiségi a pártpolitikustól.

Miről jutott ez most az eszembe? Nézem a szombathelyi ínyencséget, valami barnás, de nagyon nem máj. Drogvád egy fideszes városvezető ellen, írja az újság. A módszer is kifejezetten értelmiség-barát, elegáns, mint egy haboskakaó-délelőtt a Spinozában: egymillió forintot ajánlottak fel bárkinek, aki tud valami kompromittálót hozni a gaz ellenről. Az igazság bajnoka, a jó képviselője, az orbánsátán legyőzésére balliberális értelmiségi áldással sűrűn meghintett mszp szombathelyi főlófasza ezt bátorkodott mondani: „Már csak azért is, hogy egy drogfüggő ne irányítson egy nyolcvanezres várost”. Dr. Czeglédy Csaba, és én pont leszarom, hogy ki ő, pártpolitikus, legyen elég ennyi, a lényeg, hogy az ő munkaköri leírásába ez a drogfüggőzés belefér, megnéztem, tényleg ott van a koldus kalapjából lopás és a női felmenő ravatalon történő szexuális abuzálása között. A tehetsége meg majd elválik, én egy percig sem állítottam, hogy a sikeres pártpolitikusság szükséges és elégséges feltétele lenne az, hogy az illető gyakorló elmebeteg legyen, ismétlem, a hívó szóra sokan jelentkeznek, tehát szükséges, de nem elégséges. 

Szóval Czeglédy jogászdoktor régi spílerként bátran mert az új időkbe új szeleket fingani, a szociktól azért picit meglepő ez a drogozás, de ismétlem, cezúra esete forog fenn, régi paradigma megy, új jön, értelmiségi potyapárizsijának annyi. De van itt egy új spíler, egy friss, üde, még erősen civilszagú játékos, bizonyos Juhász Péter, aki amikor még civil értelmiséginek gondolta magát egészen jelentős mértékben odarakta a pofáját drogügyben, és mintha ott valamiféle civil, értelmiségi és talán értelmesnek is nevezhető diskurzust képviselt volna, bár tény, hogy nagyon tüzetesen nem figyeltem rá, de hogy ennél a szombathelyi mocsoknál tisztességesebbet, az hét szentség. Neki voltak érvei, erős és megfontolásra érdemes érvei a mindenféle drogok dekriminalizálása mellett, és vessenek meg, de én bizony azokkal leginkább egyet is értettem. Amint hogy én azokkal ma is egyet értek, de kíváncsi lennék, hogy vajon Juhász Péter is egyetértene-e velük? Bírt-e, tudott-e ennyire átlényegülni pártpolitikussá? Vicces, de bármi lesz is a válasz, az végső soron jó hír.

Ha ugyanis Juhász Péter a szombathelyi gyönyörűség hallatán nagy csinnadrattával odavágja a hasispipáját a koalíciós partnere lábai elé és elküldi őket oda, ahová valók, akkor megnyugodhatunk, igen, van egy határ, és arról egy civil értelmiségi visszapattan.

Ha mégsem, ha szó nélkül, vagy csak valami kis erőtlen himmegés-hümmögés hallatásával lenyeli ezt az ocsmányságot, akkor az is jó hír, mert legalább láthatja a többi értelmiségi, hogy mivel jár az, ha az ember háromszáz méternél jobban megközelíti a párpolitikai homokozót.

Azt hiszem, hogy ez a legközelebbi Lombroso-fesztivál lesz az, amikor a honi viszonyulás a politikához megkapja azt a bizonyos kis vajszínű árnyalatát. Elkezd apránként nyilvánvalóvá válni az, ami nyilvánvaló, hogy a párpolitika nem egy értelmiségi műfaj, hogy annak pont annyi az ethosza, mint a multilevel marketingnek és a fogyasztói csoportoknak, és az is egyre inkább látszódni fog, hogy az az értelmiségi, az a civil, aki hagyta magát besorozni az egyúttal ki is iratkozott a komolyan vehető civilek, értelmiségiek közül. Helyére kerülnek végre a dolgok, nem ugyanabban a medencében fognak végre vízilabdázni és cápaúsztató-versenyt rendezni, szar, máj, ilyesmik. Talán idővel még lehetne nekünk egy olyan értelmiségünk is, akikre odafigyelni is érdemes, vagy legalábbis a megpróbálását nem fogja olyan erősen akadályozni az a penetráns szarszag, ami ma szinte lehetetlenné teszi ezt. 

Döbbenet, de a végén ezért nekem pont az MSZP-nek és különösen Szanyi Tibornak kéne hálásnak lennem. Na, ez aztán az igazi vajszínű árnyalat! 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kakukkfeszek.blog.hu/api/trackback/id/tr705531870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása