Az egészben azt imádom a legjobban, hogy nekünk mindent meg lehet magyarázni.
Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki.
Ó, hát akkor szóra sem érdemes, aprócska vesszőhiba, lemaradt egy ékezet, most mondja meg a kedves olvasó, szabad ilyesmiken fennakadni? Negyedmilliárd forintocskát, most őszintén, pénz ez, vagyonnyilatkozatban nem feltüntetni hiba, hibácska, amire a nem kellő alaposság pont elégséges magyarázat. Akár még a télikabát zsebében is benne maradhatott volna tavasszal, és csak ősszel veszi megint észre, amikor újból előkerül: nahát, nézd már, a fene enné meg, ha tavasszal úgy rakom el a kabátot naftalinba, hogy kellő alapossággal átnézem a zsebeit akkor nem pang fél évig ennyi pénz a szekrényben.
És ő, ők az állam. Övék a hatalom, ítélkeznek elevenek és holtak fölött, most akkor képzelje el a kedves olvasó azt, hogy a saját ügyeinek az intézése során elír egy rohadt vesszőt, elfelejti kitölteni az egyik rubrikát egy olyan adattal, ami a hatóságnak amúgy is megvan, és merészel olyasmit felvetni az ügyintézőnek, az állam képviselőjének, hogy hoppácska, hát hibáztam egy picit, na, bárkivel előfordul, hogy nem kellő alapossággal jár el, javítsuk ki és haladjunk.
Alapjában véve nem is Simonról akartam beszélni, ő most csak kapóra jött, valójában arról akartam pár sort írni, hogy ez a megmagyarázhatóság sokkal univerzálisabb, mint azt mi gondolnánk. Romániában pont a napokban lépett hatályba az új büntető törvénykönyv, és vele együtt a büntetőeljárásról szóló is. A román Orbán, aki történetesen szocialista, de ez egy tényleg teljesen lényegtelen szempont azzal érvelt, hogy ez a kódex-megújítás már nagyon szükségszerű volt, hiszen az euroatlanti integráció, az uniós tagság, a nyugati értékek, valamint az ésatöbbik miatt milyen már az, hogy Romániában ilyen 1968-as komcsi, Ceausescu kezétől iszamós büntető törvények vannak hatályban. Lett tehát új kódex, ami a mély európai humanizmus jegyében az addigi drasztikus büntetési tételeket jelentősen mérsékelte. Zárjelben jegyezném meg, hogy ezzel nekem semmi bajom, én nem nagyon hiszek a szigorú büntetésben, nem vagyok arról meggyőződve, hogy ez a bűnelkövetéstől visszatartaná az embereket, de ez itt most mellékes, a lényeg, hogy Romániában jelentős árleszállítás lett, például a csalás egyik minősített esetét, a különösen nagy kárt okozót egyenesen törölték is a bétékájukból, így csalásért az eddigi 15-20 év helyett immáron csak öt év a kiszabható maximum.
A hivatali visszaélés 15 évét is leakciózták 5 évre. Miközben ugye a polgár ott is azt látja, hogy bármerre néz csak Simonságokat lát, plusz egy nagyságrend.
És persze látja azt is, hogy mi a mellékese, járulékos haszna ennek az új kódexnek. Az, hogy a büntetési tételek leszállításával egyrészt most egy csomóan pikk-pakk, kiszabadulnak, de ennél talán lényegesebb az, hogy a folyamatban lévő ügyeknél is az elévülési idő az új büntetési tételekhez fog igazodni, és jó néhány irritáló pofa többek között millió eurós sumákolásokat is röhögve meg fog úszni. Nyilván, a civilek ezen ott is háborognak, és még nyilvánabb, hogy ott is mindent meg lehet magyarázni nekik. Az, hogy ott az ilyesmit most az európai mesével magyarázzák pusztán a véletlen dolga, majd lesz, amit a keleti széllel magyaráznak ők is, a lényeg, hogy nekünk mindig mindent meg lehet magyarázni.