HTML

Csoportterápia

  • kalbász: @maroz: Kár, én szívesen olvastam akár tetszett akár nem. (2017.02.27. 13:23) Outdoor
  • maroz: @KUNTYI: Ötmillió forintot azért nem akkora kunszt elhasználni, például felteszed a ruletten a pir... (2016.11.25. 05:42) A napelem haszna Magyarországon
  • maroz: @annamanna: Nézd meg, hogy kik és mire használhatják ezt a bringát. Nézd meg a motorját: 0,25 kW a... (2016.04.19. 12:51) Zöld rendszám
  • bontottcsirke: @dr Smittpálelnökúr: Ezaz! Rekesszz ki mindenkit, aki nem a haverod! Így szép a demokrácia. (2016.02.07. 13:02) Demokratikus ellenzék
  • komolytalan samu: Ismerek olyat, akinek egyáltalán nem futja tüzelőre. Fát gyüjt, lomtalanításkor bútort, bontott te... (2016.01.05. 13:47) Progresszió és közjó

Egy másik segglyuk

segglyukbanner.png"A vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, és senki sem kíváncsi a másikéra."



Irl kommentelnél? Gyere a Gólyába!

golya.jpg

Ambulánsan kezeltek száma

Címkék

alföldi (2) államadósság (1) államcsőd (1) államforma (1) ami még egy blogon is ciki (1) aranyszalag minőség (1) a létezés magyar minősége (15) ballib (13) balliberális értelmiségi elit krémje (2) bizalom (4) bloglossza (31) bürokrácia (1) chiken game (1) cigány (1) civil (17) civilek (6) civil politizálás (1) demokrácia (1) égés (1) egyéb ápoltak (7) egyetemfoglalás (1) életvilág (4) elit (20) ellenzék (1) emlékezés (1) emlékezés-biznisz (1) eperjes károly (1) építészet (1) erkölcs (6) erőss zsolt (1) érték (15) értelmiségi elit (6) etatizmus (2) felelősségvállalás (1) fellegi (1) felsőoktatás (1) fidesz (1) fogyasztóvédelem (2) gasztroezmegaz (1) gasztronómia (4) giró szász (1) gyereknevelés (1) győzelmi jelentés (1) gyurcsány (3) g pont (1) háború (1) hallgatói érdekképviselet (2) hatalom (6) hazugság (1) helyreigazítás (1) hétköznapi apróságok (2) hétvége (17) homofóbia (1) horsefuckers pride (1) igazságosság (1) indulatposzt (1) jobbik (2) jogállam (5) jövőkép (17) kisember (10) kiss péter (1) konzervativizmus (1) kormány (1) kormányzás (3) kövér (1) középosztály (1) kreativitás (2) kultúra (2) lányomnak mondom (1) lázár (1) lengyel lászló (1) levelező tagozat (3) liberális demokrácia (1) lmp (1) magánügy (1) magyar gasztronómiai egyesület (1) magyar narancs (2) matolcsy (1) mazsihiszti (1) média (11) migráció (1) milla (1) mszp (5) munka (1) náci (2) nacionalizmus (1) nemzeti középosztály (1) nyitottakvagyunk (1) oktatás (13) orbánizmus (10) palotaőrség (1) pártállam (3) pártpolitizálás (11) pénzért bármit (1) pintér (1) plágium (2) polgár (1) polgárosodás (3) pozsonyi ádám (1) progresszió (1) rendszerváltás (2) románia (5) schmitt pál (6) selmeczi (1) szabadság (1) szanyi tibor (6) szíria (1) szőkenő (1) tarlós (1) társadalom (25) TGM (1) tudomány (3) tv2 (1) ünnep (4) vágó istván (1) választás (1) vallás (1) vélekedéseink (1) vendégposzt (1) vicc (2) vidéki tanácselnök (1) zárszó (1) zászlóégetés (1) zombiszdsz (1) zsidó (3) Címkefelhő

Házirendetlenség

Csak úgy, miheztartás végett

-Doktor úr, nagyon fog fájni?
-Igen. Mégis, mit képzel, ha jól esne akkor magunknak csinálnánk!

Ezt a blogot magamnak csinálom, hogy jól essen. Ne vedd el ezt tőlem. Ne agitálj, mert nem érdekel. Ne mondd el nekem, hogy elfogult vagyok, mert ezt én is tudom. Igen, ezen a blogon elfogultan írok, ezt nem is tagadom. Azt gondolom ugyanis, hogy jobb, ha felismerem és figyelek a saját elfogultságomra, mint ha letagadnám és állítanám, hogy az elfogult véleményem elfogulatlan.

Ne agitálj, ne próbálj meg legyőzni, hanem beszélgess velem. Ha akarsz. Próbáld megismerni a gondolkodásomat, cserébe én is igyekezni fogok megismerni a tiedet. Attól még nem dől össze a világ, ha ugyanarról a szeletkéjéről te meg én másként gondolkodunk. 

Ha beszélgetni szeretnél velem, akkor vedd figyelembe, hogy engem a dolgok érdekelnek és nem annyira a vélemények. Épeszűbbnek tartom magukról a dolgokról beszélgetni, vitázni, mint a véleményekről.

Nem különösebben zavar, ha minősítesz, nem szeretnék innen semmit se kitörölni, se kitiltani senkit, de arra kérlek, hogy a többi ápoltat ne minősítsd. Szeretném, ha ez egy komfortos diliház maradna, zártosztály nélkül.  

Köszönöm, és érezd rosszul magad nálunk!

A napelem haszna Magyarországon

2015.06.22. 12:49 | maroz | 14 komment

Erősen nyomatják a kommunikációt, hogy a napelem jó, azt támogatni kell, mert attól jó lesz Magyarországnak, és bárki, aki ezzel ellentéteset mer mondani, az hülye.

444.jpg

forrás: 444.hu

Kérdés, hogy vajon tényleg annyira jó-e nekünk ez a napelem? Nézzük meg, hogy kinek van belőle haszna!

A hazai napelem-felhasználás egyik útja a családi házak tetejére vezet. A magyar lakásállomány 2/3-a családi ház, így érthető, ha előbb ezzel foglalkozom. Több, általam megkérdezett szakember is azt mondta, hogy önmagában napelemet felszerelni nem éri meg, hanem csak egy komplex beruházás keretében, amelynek ésszerűen része a ház szigeteltségének a javítása, a fosszilis tüzelőanyagok elégetésén alapuló fűtés lecserélése hőszivattyúsra, és így már jöhet a napelem! Tehát csak így, pakkban van értelme nézni, mert így lehet csak érdemi haszna. Nézzünk tehát egy betegesen elborult példát, és nézzük meg a hasznát.

Tegyük fel, hogy egy száz négyzetméteres családi házat egy öt millió forintos beruházással felhozunk úgy, hogy az addigi összes energiafelhasználását 70 százalékkal csökkentjük. Napelem, szigetelés, hőszivattyú, elektromos sütő, tegyük fel, hogy mindez kijön ötmillióból. A szakma ígérete az, hogy ez a beruházás befektetésként fog viselkedni és hoz 15 éven keresztül évi 7-10%-os hozamot. Tehát annak, aki ma rendelkezik ötmillió forint befektethető összeggel, annak kinéz egy óvatosan számolva is évi 350 000 forint haszon. Szerintem nem tűnik egy hihetetlen kijelentésnek az, hogy ma Magyarországon egy ilyen ötmilliós befektetést csak meglehetősen kevesek engedhetnek meg maguknak, így ez a haszon azokhoz kerül, akiknek már amúgy is bőven van.

Nézzük, milyen hasznot ígér a fizika?

Ez a képzeletbeli pecó a felturbósítása előtt 5842 kila széndioxidot okádott ki a levegőbe. Ennek a hetven százalékát lenyisszantottuk, tehát a széndioxid-nyereség bő négy tonna, pontosan 4089 kilogramm.

Energiát is megtakarít, saccoljunk durván, mert úgyis nagy a ráhagyás, tegyük fel, hogy az éves energianyeresége 21 000 kWh.

Ha eddig nézzük, és nem tovább, akkor ez így tényleg nagyon szépen néz ki, már ugye a környezetfizika szempontjából. Csökken az energiafelhasználás, csökken a kibocsájtott széndioxid, akkor hol itt a probléma?

Ott van, hogy ebben az esetben az egyén haszna, tekintettel arra, hogy a kapitalizmusban minden, így az energia is áru pénzben jelentkezett. Mivel szembesül tehát ez a példabeli befektető? Hogy lett neki egy kellemes kis 350 ezer forintocskája, ami a kapitalizmus logikája szerint nem maradhat nála. El fogja költeni. Leugrik négyszer hosszúhétvégére Palma de Mahorkára, egyszer a feleségével háromszor a szeretőjével, a repülőjegy ára már talált pénz, a biznisz is megy, miért ne csapassuk, egyszer élünk? Igen ám, de így a megtakarítást repült kilométerekre költötték el, a repülő energiát "használ el", tehát az a bizonyos megspórolt energia is "elköltődik", esetünkben ez a költés körülbelül 21 500 kWh. Azaz összességében nézve már 500 kWh-val mínuszban vagyunk, tehát elmondhatjuk, hogy a napelemmel ebben a formában nem takarítottunk meg energiát.

Ennyi repkedés után a mi utasainkra arányosan 2750 kg légkörbe került széndioxid jut. Jó magasra, ráadásul kerozin égetéséből, ahol még egyéb gázok is hozzájárulnak a boldogsághoz, plusz ugye egy ilyen Mallorcás csapatás egyéb, amúgy nem jelentkező luxusfogyasztásokkal is jár, így nagyon nehéz azt látni, hogy összességében ettől a befektetéstől a környezetnek jobb lenne.  

Összegezve: ma az a képlet, hogy a napelem csak azon igen keveseknek hoz hasznot, akik megengedhetnek maguknak egy ilyen befektetést, az energiaszaldó összességében negatív, tehát energiát nem takarítottunk meg, a szennyezőanyag-kibocsájtás is alig, vagy inkább semennyire sem csökkent, szóval a kérdés, hogy akkor ez így kinek is jó? És persze a még súlyosabb kérdés: miért is támogassuk tehát a napelem elterjedését direkt és indirekt módokon? Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy azért, mert jó az nekünk, ha a mi, mindannyiunk közös munkájával összedobott pénzecskénkből a jobb módúak többletfogyasztását támogatjuk. A repülős tematikába kár belekötni, mert ha nem repül, akkor elautózza, elkölti mindenféle termékekre, másik esetben befekteti és vesz belőle MOL-részvényt. Könnyen belátható, hogy ezekkel a fogyasztásokkal is simán el fogja tapsolni az energia- és károsanyagkibocsájtás-nyereségét. 

A napelem így, ebben a formában arról szól, hogy a szegényebb emberek pénzt adnak a gazdagabb embereknek, szórakozásra. Nem mellékesen: a napelemgyártó óriáscégek köszönik szépen a profitot.

Persze lehet ezekből a panelekből erőművet is építeni, épp tegnap került a szemem elé egy erről szóló cikk, de hát ez üzlet, és ha nincs benne közösségi támogatás, akkor csinálja, aki akarja. Illetve az, aki ki tud lobbizni, alkudni valamilyen módon egy olyan áramátvételi árat, aminél már megéri neki. Hogy ez nekem miért éri meg nem tudom, én ugyanannyiért fogom ez után is kapni az áramot. Elgondolkodtam azon, hogy ha egy ilyen erőmű-beruházás kijön 185 millióból és a megtermelt áram elég lenne 200 családi háznak egész évre, akkor miért is nem 200 családi ház építteti ezt az erőművet, mondjuk szövetkezeti rendszerben, a környezetünkért és a jövőnkért olyannyira aggódó elitünk biztatása és baráti útmutatása mellett, családonként 925 000 ezer forintból, amit akár az állam is meghitelezhetne nekik, támogatott kamattal, és akkor a megtermelt profitból a 200 családi háznak futná némi közösségi fejlesztésre is, mondjuk utakra, járdákra, ilyesmik. Elgondolkodtam, aztán gyorsan ki is vertem a fejemből, még a szobát is kiszellőztettem, majd mindezek után leírtam százszor, hogy: a napelem jó, aki mást mond, az hűje, értve vagyok?!?

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kakukkfeszek.blog.hu/api/trackback/id/tr157563718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

emhem 2015.06.23. 09:20:18

igazából nekem az nem tetszik ezekben a posztokban (ebben a legutóbbiban, meg a kettővel ezelőttiben – az eggyel ezelőtti szerintem jól sikerült), hogy kicsit szelektíven kezeled a tényeket. bizonyos dolgokkal szemben nagyon szkeptikus vagy, de amikor arról szól valami, hogy a tudósok csalnak, azt csont nélkül elhiszed.

a fenti gondolatmenetedben azt feltételezed, hogy az összes nyert pénzt széndioxidra költi, pedig ugyanígy költhetné fair trade banánra, sőt helyi zöldségekre. vagy adakozhat mindenfelé. vagy befektetheti a környezetvédelembe. vagy elindíthatja a saját vállalkozását, munkahelyeket teremtve kevésbé jómódúaknak. stb. egyáltalán nem egyértelmű, hogy a világnak/a magyar szegényembernek nem lesz haszna belőle.

maroz 2015.06.23. 10:10:42

@emhem: Azért hiszem el, mert sok-sok munkát belerakva tényleg meggyőződtem arról, hogy "csalnak". Hidd el, sok csontomat összetörtem én, mire erre a véleményre jutottam, és azt, amit állítok elég jól alá is tudom támasztani...

Pontos és a jó a második meglátásod: igen, elképzelhető, hogy másra is költHETné, emiatt tehát az érveimet az, aki nem szeretne a témáról alaposabban is elgondolkodni simán le tudja azzal söpörni, hogy elképzelhető az is, hogy másra költi a megnyert pénzt, és nem élmények vásárlására.

Igen ám, de a környezetfizika szempontjából nem az az érdekes, hogy mire költHETi elméletileg, hanem az, hogy nagy valószínűséggel mire fogja ténylegesen is elkölteni, és annak a költésnek milyen az energia- és a kibocsájtási mérlege. Nézzük meg azt a réteget, aki meg tud magának engedni egy ilyen beruházást, figyeljük meg a szokásaikat és tippeljük meg, hogy ténylegesen mire fogja költeni. Meglepne, ha nem az jönne ki, hogy a drasztikusan túlnyomó többség szórakozásra, élményekre vagy újabb dolgok vásárlására költi.

A fair trade banán kilója milyen energiamérleggel bír? Tengeren szállították, sokezer kilométerről, érlelték, hűtötték, szárazföldön szállították teherautókkal, szóval engem nem lepne meg, ha a mérleg még akkor is negatív lenne, ha az összes napelemes megtakarítást fair trade banánra költenék, ami ugye nehezen hihető.

Ugyanez a helyzet a többi opcióval is: az pillanatnyilag csak egy állítás, hogy a helyi zöldség az energia/szennyezőanyag-hatékonyabb lenne, mint az indusztriálisan termesztett zöldség. A "befekteti a környezetvédelembe" sajnos így, ebben a formában nehezen értelmezhető, hiszen a valóság az, hogy befekteti egy olyan cégbe, amelyik azt állítja magáról, hogy a környezet védelmét szolgáló termékeket vagy technológiákat gyárt. Valójában az ilyen cégek profitot akarnak termelni, és nekik a környezetvédelem csak egy címke, amivel jobban eladható a termék, mert meg van dolgozva a közvélemény erre. Az, hogy vállalkozásba kezd sajnos az én narratívámban pont a legrosszabb eshetőség, hiszen ebben az esetben a megtakarítását pont hogy olyan helyre viszi, ahol csak akkor lehet sikeres, ha minél több dolgot előállít és értékesít.

Amúgy meg attól, hogy egy tőkésnél egy szegény ember dolgozhat, attól nem a szegény embernek lesz érdemben jobb, hanem a tőkésnek.

Szóval értem én, hogy szar helyzetben vagyok, mert olyan dolgokat feszegetek, amelyek már-már annyira igaznak lettek elfogadtatva, hogy közel álltak a faktoidokhoz, de hát mit tegyek, ha hosszú évek megfigyelései, agyalásai, próbálkozásai után erre a meggyőződésre jutottam? Elmondom, aztán lássuk, jöjjenek a megjegyzések, nézzük, hol tévedhettem, ha tévedtem.

emhem 2015.06.23. 10:59:28

@maroz: nekem nem azzal van bajom, hogy ezeket a kérdéseket feszegeted, hanem azzal, hogy számomra nem konzisztens az érvelésed.
ha úgy tetszik, azt csinálom mint amit te: belekötök a nem megalapozott állításokba. mindenre mondhatom azt, hogy nem hiszem el, az meg elég szubjektív, hogy mi az a szint, amikor már elfogadok valamit. a matematikán kívül nincs egzakt bizonyítás/bizonyíték, és még a matematikán belül sem egészen tiszta a dolog.

de első körben mondjuk azt tisztázhatnánk, hogy mi számít neked "jó"-nak. azért hoztam fel változatos példákat odafent, hátha találsz bennük olyat, ami ezt a feltételt teljesíti.

fair trade banán: előnye, hogy sokkal jobb körülmények közt dolgoztatnak, sokkal kisebb környezetpusztítással
helyi zöldség: az utaztatásból jövő széndioxidot és egyéb energiát spórolja meg, helyi munkahelyet teremt
adakozás: másoknak segíthet (nyilván lehet jól és rosszul is csinálni)
környezetvédelembe fektetés: ez szándékosan volt ilyen általános, hogy te választhasd ki, hogy szerinted hogyan lehet környezetet védeni (ha már fent erről volt szó). attól még, hogy egy vállalat profitra megy, még simán lehet, hogy segíti a környezetet a ténykedése.
munkahelyteremtés: csakmert pont a munkahelyek megszűnéséről panaszkodtál egy poszttal ezelőtt.

szóval mondom, lehet, hogy ezek némelyike nem cél, nem éri meg, stb, de akkor tisztázzuk, hogy pontosan mi is a cél.

maroz 2015.06.23. 11:54:18

@emhem: Valójában én arról nem beszéltem, hogy nekem mi számít "jó"-nak. Én csak a támogató narratívák belső önellentmondásaira mutattam rá, tehát arra, hogy a napelem, mint jószág úgy implementálódik a gazdaságunkba, hogy abból egy szűk kisebbségnek anyagi haszna származik, a többség rovására, valamint arra is rámutattam, hogy az sem igaz, miszerint ilyen módon csökkenne az energiafelhasználás vagy a károsanyag-kibocsájtás.

Lehet, hogy ez a felvetés neked ötletszerűen kiválasztottnak tűnik, de nem az, hiszen a napelem (és persze a passzívház) támogatói pontosan ezekkel érvelnek. Ez a legitimációja annak, emiatt kéne elfogadnunk azt, hogy rengeteg közpénzből ezeket a tudományos-technikai újdonságokat ÍGY implementáljuk. Tehát nekem ebben a posztban ezeket a szempontokat kellett vizsgálnom, és elsődlegesen a mérleget néztem át, tehát igaz-e az, hogy lesz a végén környezetfizikai haszon is.

Tehát nem nekem, hanem az általam vizsgált állításnak lenne "jó", ha kiderülne, hogy tényleg van nyereség, van megtakarított energia és csökkent a kibocsájtás. Szóljon bárki, aki látott már olyan tanulmányt, amelyik abból a kontextusból vizsgálta a kérdést, amit én javasoltam. Lehet, hogy van ilyen, de én nem bukkantam rá.

Így sajnos sejtésekre kell hagyatkoznom, de még ez sem csak vakon tippelgetés. Nagyon figyelj arra, hogy a posztom és az állításaim kontextusában a nyereség megfogható, leírható dolgokban manifesztálódik: energia és széndioxid. A kérdés tehát az, hogy azt az embert, aki a beruházás mellett döntött, ami ugye egy befektetés is (ezt sem én mondom, mindenhol így reklámozzák) ha alaposan és tág kontextusban megvizsgáljuk mire jutunk, lett-e az előbbi két mutató alacsonyabb a befektetésétől, vagy sem?

Sejtésem, nagyon erős sejtésem, hogy a példabeli ember azt a megszerzett pénzbeli hasznot el fogja költeni. Ez a kapitalizmus logikája, erre ösztönzik, ezt diktálja neki a kultúránk, minden emellett szól. A környezetfizikai mutatóknak az lenne a "jó", ha az emberünk ledarálná a pénzt és a fecniket a komposztra dobná, de nem ezt fogja tenni.

Kérdés tehát, hogy mire fogja elkölteni? Ennek a megtippelésére meg kell nézni azt, hogy ki lesz ez a bizonyos emberke, milyen osztályból, milyen környezetből jön, és borzasztó nehéz lenne azt tippelni, hogy nem a felsőbb osztályokból, avagy sokkal inkább az elitből. Figyelj arra, hogy ezt az állítást nem cáfolja az, hogy ismerünk néhány, ezzel ellentétes példát. Meg kell tehát nézni, hogy milyenek ennek a csoportnak a fogyasztási szokásai. Ehhez is van egy csomó kapaszkodó, egy Gerhard Schulze nevű pofa egyenesen azt állította, hogy a társadalmat az élményfogyasztás strukturálja. Számomra szinte semmi megerőltetésbe nem kerül elhinni azt, hogy ez a magas státuszú emberkénk habzsidőzsi üzemmódban fogyasztja az élményeket, és a talált pénzt élményekre fogja "elkölteni".

Így amit környezetfizikai hatású dolgokban megspórolt a réven szépen el fogja veszíteni a vámon. Ha valaki kutatná azt, hogy mire fogja a megszerzett pénzt elkölteni emberünk, akkor feltenném rá a bal felső kettest is, hogy arra jutna, miszerint legalább 70%-uk élményekre. Ismétlem: a befektetés a lehető legrosszabb, hiszen ezzel odaadja a pénzét arra, hogy annak a segítségével újabb és újabb dolgokat gyártsanak le, energiát felhasználva és széndioxidot kibocsájtva.

Ha tehát a felvetéseim hihetőek, akkor oda jutunk, hogy a napelemre fordított rengeteg erőforrás, köztük nagyon sok közösségi erőforrás anyagi hasznát egy nagyon szűk kör sajátítja el, míg a költségeihez mindenki hozzájárul, miközben az sem igaz, hogy energiát takarítanánk meg vagy az üvegházhatással gyanúsítható gázkibocsájtás csökkenne. Azaz elmondhatjuk, hogy a napelem így, ebben a formában felhasználva a nagy többség számára nem hoz semmiféle hasznot, sőt, pont ellenkezőleg: veszteséget hoz.

Nekem az lenne a "jó", ha tisztán látnánk ebben a kérdésben, mert ha felismerjük, hogy a napelem így nekünk nem jó, akkor már el is kezdhetünk azon töprengeni, hogy miként lehetne mégis jó. De amíg nem merjük a dogmákat megbolygatni, addig erre esélyünk sincs. Persze tudom én, hogy lószart se ér az én bolygatásom, elolvassák ötvenen, miközben Elon Musk milliárdokból nyomatja az ellenkezőjét, de hát ez van, tőlem ennyire fussa...

Utyi 2015.07.15. 23:02:34

Na, átkopiztam a másik poszt alól (közben csak most látom, hogy elég hasonló érvek már előkerültek, na de mindegy):

Arra alapozod az egész gondolatmenetet, hogy az X kilowatt megspórolt energiából nyert Y forint hasznot az ember nagyjából X vagy több kilowatt energia elfogyasztására fogja használni, ami szerintem sok sebből vérzik.

Ha valakinek van 5 millió forint fölös pénze, az elrepkedhet Mallorcára anélkül, hogy ezt a pénzt befektetné, és a nyereségekből repkedjen. A pénzügyi kultúra általános szintjét elnézve ez nekem valószínűbb kimenetelnek is tűnik. Ha mégis napelemeket vesz befektetés gyanánt, akkor addig a 7-10 évig, amíg be nem hozza az árát, neki ez nettó veszteség, és csak utána kezdhet repkedni. Ha olyan tipusú illetőről van szó, aki minden megtakarítható pénzt elkölt másra, akkor honnan volt neki napelemre 5 milliója?

A pénznek pedig nagyon sok féle elköltési módja van, amikhez különböző mértékű környezeti szennyezés párosul, mivel magát a szennyezést nem kell megfizetnünk általában. Ha például az illető a nyereségből ezo-bi-öko helyben termesztett vegán étrendre áll át, nem pedig repkedni kezd, akkor a CO2 szaldó negatív marad. Vagy ha a nyereségből Teslára gyűjt, hogy így nyerje meg a haladó társadalmi státusz pontokat. Vagy ha a gyereke lakásának a szigetelését finanszírozza belőle, vagy csak egy újabb laptopot vesz, ami mellékesen sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a régije. Az általad felvázolt helyzet nekem egyáltalán nem tűnik tipikusnak. Ráadásul a napelemnél vannak sokkal jobb befektetések, úgyhogy aki erre adja a fejét, arra jó eséllyel már hatással volt a zöld agymosás. A nyugat-európai meg mondjuk a kínai gadaság összehasonlításából úgy tűnik, mintha a gazdasági fejlődés nem lenne közvetlenül az energiafogyasztás növekedésével összefüggésben, hanem mintha lenne olyan fázis, amikor erősen növekszik, mert pl mindenki autót vesz, ami előtte nem volt neki, és lenne olyan fázis, ahol mindenki kisebb fogyasztású, modernebb autóra cseréli a régijét, és az energiafogyasztás csökkenni is tud a több jószág mellett.

A poszt apropóját meg ugye a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj adta. Az, hogy ne vessünk ki még egy újabb adót valamire, amin eddig még nem volt, az szerintem nem egyenlő annak a dolognak a közpénzből való támogatásával. Vagy a nullszint az a 100%-os adó, és ahhoz képest minden támogatás? Főleg, hogy az adórendszertől valamiféle stratégiát várna el a naiv állampolgár, hogy az állam nem csak véletlenszerűen beszed valahogy x pénzt, hanem olyan módon, hogy azzal olyan magatartásmintákat ösztönözzön, amik maguk is a közjót szolgálják. A környezetvédelmi termékdíjról azt gondolnám, hogy olyan dolgokra vetik ki, amiknek a vásárlása a környezet szempontjából nem kívánatos.

-----
ps: hogy ez eddigi kommentekre is reagáljak, azt a fontos részletet talán le kéne szögeznem, hogy Magyarországon egyáltalán nem támogatnám én sem a napelemesítés állami támogatását, és magam is csak akkor vágnék bele önerőből, ha már az olyan dolgok megvannak, mint jó szigetelés, indukciós sütő, napkollektor, egyszerűen azért, mert azoknak sokkal nagyobb a haszna egységnyi befektetésre nézve. De amúgy valószínűleg igazad van abban maroz, hogy átlagosan Magyarországon a napelemesítés öszhatásában nem használna a környezetnek, a növekvő fogyasztás miatt. Ugyanaz, mint a kínai példám. Nyugat Európában viszont igen, mert ott az "élmény" egyre jobban összefügg az energiahatékonysággal, tehát a nyereségből kiváltott termék is többnyire hasznos lesz környezeti szempontból is (az alternatívájához képest).

maroz 2015.07.16. 10:11:10

@Utyi: Miközben az állításaim olvasod vedd azt is figyelembe, hogy mögöttük egy elég kiterjedt és alapos empirikus ismeret nyugszik, amelyeken már vagy ötödik éve töprengek.

Az a baj, hogy erről a kérdésről nagyon kevés nem ideologikus kutatás készült, de ez érthető is, hiszen itt a tudomány arra lett utasítva, hogy igazolja a tőke igényeinek megfelelő állításokat, és nem arra, hogy megkérdőjelezze azokat. Az ideologikus kutatásoknak pedig - milyen meglepő! - pont azok lettek az eredményei, hogy az elit fogyasztását kell támogatni, mert attól lesz jó a bolygónak.

Érdemi tudást szerezni erről a kérdésről ma nagyon nehéz, hiszen nincsenek tisztességes célzott kutatások, így annyi marad, hogy a meglévőket nézi át az ember, metakutatást végez, szigorúan kritikai módszerekkel. Miért? Ilyesmikért:

"Ha például az illető a nyereségből ezo-bi-öko helyben termesztett vegán étrendre áll át, nem pedig repkedni kezd, akkor a CO2 szaldó negatív marad."

Ez vajon tényleg igaz, vagy már megint csupán hihetőnek hangzik, de ha kutatnánk, akkor kiderülhetne, hogy hamis?

"Vagy ha a nyereségből Teslára gyűjt, hogy így nyerje meg a haladó társadalmi státusz pontokat. "
És a teslára gyűjtő magatartásnak milyen az energiamérlege? Hol gyűjtenek tipkusan teslára? Amerikában vagy Kenyában? Az amerikai energiafogyasztás átlagolva és egy főre vetítve 250 kWh/nap. Ugyanez Kenyában 10 kWh/nap fejenként. A Tesla és a társadalmi státusz hajkurászása valami hihetetlenül aránylik az energiafogyasztáshoz, és megesküszöm neked, hogy nem fordítva. ;)

"vagy csak egy újabb laptopot vesz, ami mellékesen sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a régije"
Vajon ezt tényleg így kell nézni? Vajon tényleg negatív lesz ettől az energiaszaldó? Beleszámoltuk-e az új laptop előállításának, majd az életciklusa végén a kivonásának a költségeit? és még mindig csak és kizárólag energiáról beszélek!

És így tovább, tehát ha érdemi tudást szeretnénk, akkor semmit nem szabad kritika nélkül továbbmondani, és ez egy idő után már automatikusan menni fog, mert az ember az első tíz eset után rádöbben, hogy bizony, bőven van mit megvizsgálni kritikusan.

"Ráadásul a napelemnél vannak sokkal jobb befektetések, úgyhogy aki erre adja a fejét, arra jó eséllyel már hatással volt a zöld agymosás."
Pontosan így van, ezért is nem terjed tömegesen nálunk a napelem. Viszont én azokról beszéltem, akik mégis adják, az ő helyzetüket és motivációikat szerettem volna megismerni, és úgy jutottam azokra a megállapításokra, amelyeket a posztban is megírtam. Ja, és olyan óriási ráhagyásokkal dolgoztam, hogy ha csak a fele is igaz annak, amit számokkal elmondtam már akkor is régen rossz.

"A nyugat-európai meg mondjuk a kínai gadaság összehasonlításából úgy tűnik, mintha a gazdasági fejlődés nem lenne közvetlenül az energiafogyasztás növekedésével összefüggésben, hanem mintha lenne olyan fázis, amikor erősen növekszik, mert pl mindenki autót vesz, ami előtte nem volt neki, és lenne olyan fázis, ahol mindenki kisebb fogyasztású, modernebb autóra cseréli a régijét, és az energiafogyasztás csökkenni is tud a több jószág mellett."

Erről úgy tudunk érdemben beszélni, ha vannak számaink. Az összehasonlíthatóság miatt konstruáltak egy olyan számot, ami egy fikción alapszik: tegyük fel, hogy egy egész ország éves fogyasztása napra egyenletesen oszlik el, és abból minden polgár egyenlően részesül. Így megkapjuk, hogy mennyi egy adott ország egy főre jutó napi energiaigénye. Ez tehát nem azt jelenti, hogy minden polgár minden áldott nap annyi és pont annyi energiát használ el, hanem azt, hogy ha átlagoljuk, akkor ezt kapjuk. Bad news: ez is folyamatosan növekszik, és éppen pont olyan egyenlőtlenül, mint a gyermekhalandóság:

www.withouthotair.com/c30/figure242.png

Ez egy keresztmetszeti kép, historikust most nem találok, de van olyan is, szóval ezen most csak a pillanatfelvétel látszik, az országok a gazdagságuk és az energiafogyasztásuk szerint. Ha kéznél lennének a historikus adataim mibe, hogy a kördiagram pont ugyanúgy nézne ki, mint a csecsemőhalandóságnál? ;))

"Főleg, hogy az adórendszertől valamiféle stratégiát várna el a naiv állampolgár, hogy az állam nem csak véletlenszerűen beszed valahogy x pénzt, hanem olyan módon, hogy azzal olyan magatartásmintákat ösztönözzön, amik maguk is a közjót szolgálják."

Nem tudom, észrevetted-e, de mostanság akad pár rossz hírem a naiv állampolgár számára, és ez talán nem minden alap nélküli. ;))

A napelemet fel lehetne úgy is használni, hogy az jobban szolgálja a közjót is és az energiamérleget is. Tessünk közpénzből kiserőműveket építeni olyan térségekben, amelyekben az emberek nem tudnak hozzáférni a már meglévő infrastruktúrákhoz (mert az piaci alapon működik és nem tudják megfizetni, például), tessünk nekik odaadni szövetkezeti tulajdonba, és az így megtermelt áramot nyomassuk oda, ahol várhatólag az így megnyert pénzbeli hasznot nem mallorcai útra költik el, hanem csirkefarhátra vagy egy új otthonkára.

maroz 2015.07.16. 10:17:55

@Utyi: És a tudomány szíveskedjen ezt kutatni, tehát azt, hogy miként lehetne valós eszközöket kitalálni arra, hogy ezek a valós házak és a bennük élő valós emberek is jobb feltételekkel juthassanak energiához. Tessünk olyan új technológiákat kutatni, amelyek nagyon olcsó, akár házilag is megvalósítható megoldásokat hoznak azoknak a rétegeknek, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy dafakk az a Honeywell. De nem, nem ezt kutatjuk, hanem azt, hogy a zöld irodaházak milyen pompázatosak is lesznek a bennük dolgozóknak meg a világnak és földanyácskának, ha a beruházó belerakja azt a párszázmilliós-milliárdos csilivili technológiát, amit a tudomány legnagyobb dicsőségére kifejlesztettek a piacnak.

Nyilván, nem fogunk ilyesmit kutatni. Ahol kutatunk, ott azt kutatjuk, amit elénk tesznek, és meggyőzzük magunkat, hogy így van ez jól. Nemrég zárul le egy uniós kutatási projekt, a városok energiaszegénységét kutatták. Mit tippelsz, Magyarország melyik két városunkkal kapcsolódott be ebbe a kutatásba?

JuAn 2015.07.21. 22:28:29

@maroz: Az egyik biztosan Budapest, a másikra tippem sincs.
Ezt olvastad: index.hu/tudomany/2015/07/21/napelem/

maroz 2015.07.22. 06:33:08

@JuAn: Jó az irány! ;)

Az egyik "városunk" a Nyócker (ugye ez már pavlovi: ha szegénység kerül szóba, akkor Nyócker), a másik pedig a XIX. kerület.

A probléma ezzel mindösszesen egy elenyésző apróság: Magyarországon a lakóingatlanok 2/3-a tipikusan egyedi fűtésű, legfeljebb 1-3 családos önállóan álló ház, míg Budapesten jellemzőbb a központi fűtésű társasház. Amelyek speciel lényegesen kevesebb energiát nyelnek el, mint az egyedi fűtésűek. Van, amikor csak a felét-harmadát. Vicces, hogy a kutatást bemutató előadáson valaki szóvá tette ezt, mire a kutatók csak hümmögni tudtak, nahát, tényleg, milyen érdekes, ki hitte volna. Érthető, hiszen ők társadalomtudósok, és nem nagyon jutott eszükbe egy olyan szakembert keresni, aki legalább valamelyest képben van a lakóingatlanaink viselt dolgaival energetikai téren is. Magyarán kibasztunk egy lavór pénzt értelmetlen kutatásra, de hát mit számít ez, pénz annyi, mint a pelyva, ugye.

"Annak ellenére, hogy többen is írták, hogy a napelemes áramtermelés inkább a gazdagok, illetve a környezetért tényleg aggódók sportja, csak kevesen említették, hogy megbánták a befektetést. "

Ez egybevág az én megfigyeléseimmel is, annyi pontosítással, hogy: "illetve a környezetért tényleg aggódó gazdagok...". És igen, ez egy "befektetés", amelyik "jobban kamatozik, mint a bank". Nyilván, ezek a cikkben szereplő példák nem reprezentatívak, de az a sejtésem, hogy a komolyabb befektetések azok, ahol nem csak napelemet szerelnek fel, hanem a fűtési rendszert is átalakítják hőszivattyúsra.

JuAn 2015.07.22. 10:57:23

@maroz: Kispest azért nem volt annyira rossz választás, mert bár nem ismerem minden részét, de szerintem ott az ingatlanok legalább 50%-a önállóan álló ház még ma is.

És igen, a tényleg aggódó gazdagok sportja, mert a többinek nem számít, kifizeti aprópénzként.
A hőszivattyú pedig sokaknál csak akkor jöhetne szóba, ha egy-két szobával kevesebbet építenének, így ezt a fűtési módot - számomra teljesen érthetően - gyakorlatilag azonnal elvetik, mert hiába jó befektetés, inkább másik házat, lakást vesz a gyereknek, minthogy a sajátjába tegye.

maroz 2015.07.22. 11:48:40

@JuAn: Itt az lett volna a jó, ha legalább közelíti az országos mintát, ahol nem csak az önállóság a szempont, hanem az is, hogy egyedi a fűtés. És persze nyilván, Kispesten is bőven akad nem központi (ebbe beletartozik a lokális is, tehát ha háromemeletes, többlakásos és van egy közös kazánja) fűtésű házak, de ezekre az energianyelő, problémás lakóingatlanokra sokkal jobb példákat találni vidéki városokban. Csak hát ugye ott, ahol már Kispest is vidék mit várjon az ember? Hogy a kutató menjen "le" Zalaegerszegre? De hát az Budapestről nézvést már külföld! ;))

KUNTYI 2016.11.24. 08:13:40

kicsit szelektív a cikkíró látásmódja...

hozzáteszem egy 5 millió ft-os napelem beruházás egy családnak valóban soha nem térül meg, ugyanis 5 millió ft-ot a büdös életben nem használunk el az alatt az idő alatt, amíg a napelemek/egyéb tönkremennek.

maroz 2016.11.25. 05:42:57

@KUNTYI: Ötmillió forintot azért nem akkora kunszt elhasználni, például felteszed a ruletten a piros 37-esre, és már el is van használva.

Mi a szelektív a látásmódban?