Ez az írás nem Orbánról fog szólni, mert szerintem ő csak egy pitypang a szélben. Ez az írás a szélről fog szólni.

Úgyszintén nem fog szólni az írás arról, hogy Orbán mit gondol a baloldalról, mert egyrészt nem érdekel, másrészt pedig - és ez a fontosabb - hú dö fákk íz baloldal?

Ez az írás a szélről fog szólni. A szelekről. A nemfényes szelekről. Amelyek ugyan most a román külügyből fújtak, de talán az is érdekes, hogy hogyan kerültek oda és milyen hatásokra erősödtek fel azok a szelek. Amelyek azt suttogják, hogy populizmus, nacionalizmus, revizionizmus.

A kép forrása: Orbán Viktor / facebook

Leszögezés:  az, hogy Orbán populista-nacionalista-revizionista-futballista valamint az, hogy a román hatalmak önmaguktól is hajlamosak magyarnemszerető megnyilvánulásokra legyen most, ennek a posztnak az erejéig elfogadva, így megspórolhatóak azok a fölösleges kommentek, melyek szerint ez az írás Orbán-mosdatás, és hogy "a" románok amúgy is olyanok, amilyenek. 

Nos, tehát, honnan kap ez a mostani román diplomácia széltartalékot a revizionizmus vádjának a fújásához? A barátunktól, a sokak bezzegországától, a demokrácia világkertészétől, az Egyesült Államoktól. Egy Wess Mitchell nevű háttérembertől és az ő CEPA (Center for European Policy Analysis) nevű, külpolitikában kavaró intézettől. Dolgoznak az amerikai érdekekért, amint az lenni szokott, és pechünkre ennek a Wess Mitchellnek pont a közép- és kelet-európai térség tetszett meg. 

 Lássuk, mit tartana ő, az amerikai háttérkeverőgép jónak a környékünkön.

Üzen Romániának: most, vagy soha! Tavaly volt valami kis piszlicsáré történés Ukrajnában, és nem ártana, ha mindezek után Románia átgondolná kicsit a geopolitikai szerepét. Ehhez minden segítséget megkap Amerikától, lám, Don Lotrhop 

[V]vicces egy pofa amúgy ez a Don Lotrhop!

Don Lotrhop egy negyven éves korában "nyugdíjba" vonult üzletember, aki egymillió dollárt rakott  a Romania One nevű alapítványába. Kérdezgeti az újságíró, pedzegeti, hogy Romániában a civil szférának nem igazán vannak vezetői, mire fel Lotrhop indignálódva magára mutat: Én egy ilyen vezető vagyok! Egymillió dollárt raktam a civil szervezetembe! Na, hát ha csak így nem...

[V-vége]

is komoly vagyont befektetve lobbizik Romániért:

I especially want to thank my good friend Don Lothrop, who’s been an outstanding supporter and mentor of our entire organization at CEPA. Many of you here may not realize the extent of the impact that Don is achieving as an ambassador at large for your country in the United States. Don is making a tremendous difference in Washington in educating the U.S. government, think-tanks and business community on Romania’s potential and its strategic importance to the United States. Don is a founding father of our U.S.-Romania Initiative at CEPA, and his work on the Romania One Initiative has been an inspiration to all of us at CEPA in our mission as Washington’s only think-tank dedicated to promoting an economically vibrant, geopolitically stable and politically free Central Europe with close and enduring ties to the United States.

Szolid hangok, szóval dolgoznak Romániáért, mert helyzet van. Mitchell megdicséri Romániát, vállon veregeti, hogy az utóbbi negyed században ő lett a Balkán mintademokráciája, prosperál, 170 milliárd dollár külföldi tőkét vonzott, szépen fejlődhetne tovább is, de ott van a kertek alján Putyin, zsákmányra lesve. Vége a lazsukálásnak, itt az ideje, hogy Románia megvédje a Nyugati Világot, különös tekintettel arra, hogy a többi uniós állam is kezd megrohadni, Európát Dél-keleten a populizmus és a nacionalizmus rágja, mindenfelé terjed az euroszkepticizmus, nem lesz ennek jó vége. Amerika erejét mindenfelé kóstolgatják, még a revizionizmus is fel-fel merül, micsoda világ. 

Fourth, the risk of resurrected regional nationalism: The Ukraine war reintroduced ethnic-based territorial revisionism to CEE for the first time since the 1940s. Irredentist nationalists from Transnistria to Transcarpathia and Transylvania took note of Crimea and are being actively encouraged by Vladimir Putin and Alexandr Dughin.

Romániát öt nagyobb politikai kihívás érheti a jövőben, ezek közül Mitchell szerint az egyik a regionális nacionalizmus Erdélyben. Az ország szomszédjairól már ne is beszéljünk, Ukrajna broáf, a nyugati szomszéd még inkább:

To your West the democratically elected leader of Hungary has declared the death of liberal democracy;

Körben mindenhol ellenség, Orbán elparentálta a liberális demokráciát, világvége. Romániának szolgálatba kell helyeznie magát, de óvatosan, hiszen lám, 1919-ben is mekkorát nyert, egyből nagy ország lett, a liberális demokrácia potenciális fellegvára, aztán mi lett belőle? Elkúrás. Na, így nem szabad megint járni, illetve itt egy kis finom fenyegetés is helyt kapott: ha Románia helyesen viselkedik, akkor nem fog így járni. Fel kell nőni a feladatokhoz, Romániának meg kell fékeznie a revizionizmust a Duna mentén, többek között. 

Ehhez sok minden adott, például Románia hadserege nagy tiszteletnek örvend az Egyesült Államokban, de talán kicsivel többet kéne költeni rá. Kis szar országok, mint például Bulgária és Magyarország megengedhetni magának, hogy ne költsön a hadseregre, Románia nem. Romániának regionális hatalommá kell válnia. Ezt segíti az, hogy Románia egy 2400 kilométeres szakaszon, Lengyelország és Izrael között az Egyesült Államok legnagyobb szövetségese. 

Romániának a dolga, hogy a régióban őrködjön a biztonság, az energiabiztonság és a demokrácia fölött. 

Liberalizálni kell az energiapiacot, és ezt le is fordítja Mitchell közérthetőre is: erről a liberalizált piacról ki kell szorítani a ruszkikat és a ferdeszeműeket, aztán hogy ki fektessen be, kiket fogadjanak tárt karokkal a románok lehet találgatni. No meg kéne ide egy tisztességes regionális vezető is. Orbán? Ehh!

The common theme in all of these areas is leadership.

Vladimir Putin and Viktor Orban have both put forward different versions of the same thesis: that the democratic order we built in Central Europe after 1989 was temporary—that it can be challenged and even replaced if one is willing to bend the rules, whether it’s by using dirty money or tanks or ballot boxes.

Orbán fel akarja számolni a '89 utáni demokráciát, hát nem megérdemli, hogy Putyinnal emlegessük egy mondaton belül? Ők ketten dübörögnek itt, igen, mint elefánt és hangya a hídon. Veszély! Veszély! Ennek elhárítására kell Romániának szövetkeznie a Nyugattal, értsd: az Egyesült Államokkal, és ezt, ha Románia tud és akar helyesen viselkedni az Egyesült Államok is támogatni fogja. Hajrá Románia, hajrá románok!

Ez az írás nem Orbánról szólt. Ez az írás a szélről szólt, arról a nem lebecsülendő erejű levegőtömegről, amelyik itt, ebben a régióban nekünk a jövőnket fújja, vagy legalábbis iparkodik fújni. Ebben a szélben Orbán csak egy pitypang. Beszéljünk inkább a szélről, ha tényleg meg akarjuk érteni azt, amiben ma és a közeljövőben itt élni, halni fogunk. A nemfényes szelekről. Érdemesebb, mint Orbánról és az ő revizionizmusáról.