HTML

Csoportterápia

  • kalbász: @maroz: Kár, én szívesen olvastam akár tetszett akár nem. (2017.02.27. 13:23) Outdoor
  • maroz: @KUNTYI: Ötmillió forintot azért nem akkora kunszt elhasználni, például felteszed a ruletten a pir... (2016.11.25. 05:42) A napelem haszna Magyarországon
  • maroz: @annamanna: Nézd meg, hogy kik és mire használhatják ezt a bringát. Nézd meg a motorját: 0,25 kW a... (2016.04.19. 12:51) Zöld rendszám
  • bontottcsirke: @dr Smittpálelnökúr: Ezaz! Rekesszz ki mindenkit, aki nem a haverod! Így szép a demokrácia. (2016.02.07. 13:02) Demokratikus ellenzék
  • komolytalan samu: Ismerek olyat, akinek egyáltalán nem futja tüzelőre. Fát gyüjt, lomtalanításkor bútort, bontott te... (2016.01.05. 13:47) Progresszió és közjó

Egy másik segglyuk

segglyukbanner.png"A vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, és senki sem kíváncsi a másikéra."



Irl kommentelnél? Gyere a Gólyába!

golya.jpg

Ambulánsan kezeltek száma

Címkék

alföldi (2) államadósság (1) államcsőd (1) államforma (1) ami még egy blogon is ciki (1) aranyszalag minőség (1) a létezés magyar minősége (15) ballib (13) balliberális értelmiségi elit krémje (2) bizalom (4) bloglossza (31) bürokrácia (1) chiken game (1) cigány (1) civil (17) civilek (6) civil politizálás (1) demokrácia (1) égés (1) egyéb ápoltak (7) egyetemfoglalás (1) életvilág (4) elit (20) ellenzék (1) emlékezés (1) emlékezés-biznisz (1) eperjes károly (1) építészet (1) erkölcs (6) erőss zsolt (1) érték (15) értelmiségi elit (6) etatizmus (2) felelősségvállalás (1) fellegi (1) felsőoktatás (1) fidesz (1) fogyasztóvédelem (2) gasztroezmegaz (1) gasztronómia (4) giró szász (1) gyereknevelés (1) győzelmi jelentés (1) gyurcsány (3) g pont (1) háború (1) hallgatói érdekképviselet (2) hatalom (6) hazugság (1) helyreigazítás (1) hétköznapi apróságok (2) hétvége (17) homofóbia (1) horsefuckers pride (1) igazságosság (1) indulatposzt (1) jobbik (2) jogállam (5) jövőkép (17) kisember (10) kiss péter (1) konzervativizmus (1) kormány (1) kormányzás (3) kövér (1) középosztály (1) kreativitás (2) kultúra (2) lányomnak mondom (1) lázár (1) lengyel lászló (1) levelező tagozat (3) liberális demokrácia (1) lmp (1) magánügy (1) magyar gasztronómiai egyesület (1) magyar narancs (2) matolcsy (1) mazsihiszti (1) média (11) migráció (1) milla (1) mszp (5) munka (1) náci (2) nacionalizmus (1) nemzeti középosztály (1) nyitottakvagyunk (1) oktatás (13) orbánizmus (10) palotaőrség (1) pártállam (3) pártpolitizálás (11) pénzért bármit (1) pintér (1) plágium (2) polgár (1) polgárosodás (3) pozsonyi ádám (1) progresszió (1) rendszerváltás (2) románia (5) schmitt pál (6) selmeczi (1) szabadság (1) szanyi tibor (6) szíria (1) szőkenő (1) tarlós (1) társadalom (25) TGM (1) tudomány (3) tv2 (1) ünnep (4) vágó istván (1) választás (1) vallás (1) vélekedéseink (1) vendégposzt (1) vicc (2) vidéki tanácselnök (1) zárszó (1) zászlóégetés (1) zombiszdsz (1) zsidó (3) Címkefelhő

Házirendetlenség

Csak úgy, miheztartás végett

-Doktor úr, nagyon fog fájni?
-Igen. Mégis, mit képzel, ha jól esne akkor magunknak csinálnánk!

Ezt a blogot magamnak csinálom, hogy jól essen. Ne vedd el ezt tőlem. Ne agitálj, mert nem érdekel. Ne mondd el nekem, hogy elfogult vagyok, mert ezt én is tudom. Igen, ezen a blogon elfogultan írok, ezt nem is tagadom. Azt gondolom ugyanis, hogy jobb, ha felismerem és figyelek a saját elfogultságomra, mint ha letagadnám és állítanám, hogy az elfogult véleményem elfogulatlan.

Ne agitálj, ne próbálj meg legyőzni, hanem beszélgess velem. Ha akarsz. Próbáld megismerni a gondolkodásomat, cserébe én is igyekezni fogok megismerni a tiedet. Attól még nem dől össze a világ, ha ugyanarról a szeletkéjéről te meg én másként gondolkodunk. 

Ha beszélgetni szeretnél velem, akkor vedd figyelembe, hogy engem a dolgok érdekelnek és nem annyira a vélemények. Épeszűbbnek tartom magukról a dolgokról beszélgetni, vitázni, mint a véleményekről.

Nem különösebben zavar, ha minősítesz, nem szeretnék innen semmit se kitörölni, se kitiltani senkit, de arra kérlek, hogy a többi ápoltat ne minősítsd. Szeretném, ha ez egy komfortos diliház maradna, zártosztály nélkül.  

Köszönöm, és érezd rosszul magad nálunk!

A szabadság mámorító illúziója

2015.12.18. 13:23 | maroz | 2 komment

"...a legtöbb ember úgy van a maga életével mint az az ács aki csorba szerszámai miatt olyan lassan halad a munkával hogy nem marad ideje megélezni őket." Cormac McCarthy

Amikor még én szültünk (mintha a feleségem is ott lett volna) előtte még nem sokat tervezgettünk. Illetve nem a mai értelemben véve. Akkoriban még nem tudtuk, hogy nekünk így kéne szabadoknak lennünk, ezért spontán követtük a mintát, munkáscsalád, két-három gyermek, a tervezgetés leginkább a kívánt sorrendet és a nemi megoszlást járta körül, esetleg némi családi viszálykodással színezve a neveket illetően. Érettségi, de az is minek, aztán eljött a gyermekszülés ideje, és a gyermek csak úgy jött, odalett, problémát nem okozott, mert előtte se volt mit félteni, a semmit meg roppant könnyű kettő helyett háromfelé osztani. Pláne kettőegészegytized felé. 

Még fel sem sírt a jövevény rendesen már jött is a szabadság. Illúziója.

Az ígéretért, miszerint a több szabadság több jólétet is hoz cserébe azonnal elkérték azt, hogy önmagunkra immáron a szabadság jegyében erőforrásként gondoljunk. Mi az illúzióért cserébe ezt szó nélkül elfogadtuk. Ami erőforrás, azzal gazdálkodni kell. Fel kell készíteni, alkalmassá kell tenni a használatra. Ráadásul az ember, szemben a faékkel eszközként hajlandó egymással versenyezni. Ebből következett is a nagy fordulat: minél pengébb, minél jobban kifejlesztett az az eszköz, annál jobban fog teljesíteni a versenyben. Elkezdtük első körben magunkat élesíteni. grafikon_1.jpg

Megtudtuk, hogy nekünk szabadságunkban áll nem követni a hagyományos mintát, ezért elkezdtük bátran nemkövetni, és inkább azt a másikat, az erőforrás-tökéletesítőt követtük. A szülések száma minden korosztályban elkezdett drasztikusan esni, de különösen jelentős volt a 25 év alattiak körében. Nagyon jelentős a 30 év alattiaknál, és ezen az sem javított sokat, hogy addigra mi már hárommal járultunk hozzá az átlaghoz. Az ember, aki elhitte a szabadság illúzióját és magára erőforrásként kezdett el gondolni nem gyereket szült, hanem egy speciális intézményben olyan igazolások megszerzésén ügyködött, amelyek segítségével magát, mint erőforrást értékesebben tudta hasznosítani. Baszott szülni, mert elhitte, hogy szabad.

Ma már egy gyerek nem csókkal kezdődik, hanem excel-táblával.

Ma nem gyereket tervezünk, hanem erőforrást. Első körben magunkat elemezzük, vajon megtettünk-e már mindent annak érdekében, hogy önmagunkat a lehető legtökéletesebb erőforrássá tegyük. Ha van elég igazolásunk erről, akkor dönthetünk úgy, hogy igen. Második körben hosszan és kitartóan mérlegelünk: milyen esélyeink vannak, mi várható, leszünk-e képesek magunkat ugyanilyen, vagy lehetőleg még jobb minőségben reprodukálni? Mik a kockázatok? Hogyan, milyen felhalmozással csökkenthetőek ezek? Elvégeztük-e ezeket a felhalmozásokat? Aztán jön egy harmadik kör is, de ez még most van felfutóban: hozzáférek-e az übermensch-technológiákhoz? Ki az a bolond erőforrás, aki valamilyen tökéletlenségét is reprodukálni szeretné, ha van mód a reparálásra?

A vissza nem sírható múlt visszaböfögéseire válaszul a szabadság hamis illúzióját lengetik. Ma egy nő ugyanúgy nem szabad a gyerekvállalást illetően, mint ahogyan soha nem is volt szabad, csak régebben ez nem zavarta, mert nem tudott róla, hogy ő nem szabad. Ma azt hiszi, hogy szabad, mert nem ismeri fel, hogy a gyerekvállalás ma sem az ő döntése, hanem az excel-tábláé. Abba pedig olyan számokat kell beírjon, amit a világtól kap és olyan összefüggéseket, függvényeket használhat csak, amit a világ beleépített. Ebből aztán minden kijön, csak pont a szabadság nem. 

De ma a liberálisok nem a szabadságot követelik, hanem nettó rabszolgaként ünneplik a szabadság illúzióját, már ugye amikor éppen ráérnek az excel-tábláktól. Az se sokkal szebb, ha a szabadság illúziója helyett a régvolt múlt biztonságának az illúziójával házal valaki, de a legocsmányabb az, amikor a kettő párbeszédén kívül más nincs is.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kakukkfeszek.blog.hu/api/trackback/id/tr868181958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

JuAn 2015.12.18. 20:22:39

Mi a grafikon függőleges tengelye?

maroz 2015.12.18. 20:28:13

@JuAn: A szülésszámokat 1990-re száznak vettem és az arra vetített csökkenést mutatja egy kb. húszéves időskálán. A 25 év alatti korosztályban 90%-os volt a csökkenés. Ennyire megváltozott a gondolkodásunk alig egy emberöltő alatt a gyerekvállalásról.