HTML

Csoportterápia

  • francoska: Én is. Sajnálom, hogy így gondolod. (2018.01.13. 09:39) Outdoor
  • maroz: @KUNTYI: Ötmillió forintot azért nem akkora kunszt elhasználni, például felteszed a ruletten a pir... (2016.11.25. 05:42) A napelem haszna Magyarországon
  • maroz: @annamanna: Nézd meg, hogy kik és mire használhatják ezt a bringát. Nézd meg a motorját: 0,25 kW a... (2016.04.19. 12:51) Zöld rendszám
  • bontottcsirke: @dr Smittpálelnökúr: Ezaz! Rekesszz ki mindenkit, aki nem a haverod! Így szép a demokrácia. (2016.02.07. 13:02) Demokratikus ellenzék
  • komolytalan samu: Ismerek olyat, akinek egyáltalán nem futja tüzelőre. Fát gyüjt, lomtalanításkor bútort, bontott te... (2016.01.05. 13:47) Progresszió és közjó

Egy másik segglyuk

segglyukbanner.png"A vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, és senki sem kíváncsi a másikéra."



Irl kommentelnél? Gyere a Gólyába!

golya.jpg

Ambulánsan kezeltek száma

Címkék

alföldi (2) államadósság (1) államcsőd (1) államforma (1) ami még egy blogon is ciki (1) aranyszalag minőség (1) a létezés magyar minősége (15) ballib (13) balliberális értelmiségi elit krémje (2) bizalom (4) bloglossza (31) bürokrácia (1) chiken game (1) cigány (1) civil (17) civilek (6) civil politizálás (1) demokrácia (1) égés (1) egyéb ápoltak (7) egyetemfoglalás (1) életvilág (4) elit (20) ellenzék (1) emlékezés (1) emlékezés-biznisz (1) eperjes károly (1) építészet (1) erkölcs (6) erőss zsolt (1) érték (15) értelmiségi elit (6) etatizmus (2) felelősségvállalás (1) fellegi (1) felsőoktatás (1) fidesz (1) fogyasztóvédelem (2) gasztroezmegaz (1) gasztronómia (4) giró szász (1) gyereknevelés (1) győzelmi jelentés (1) gyurcsány (3) g pont (1) háború (1) hallgatói érdekképviselet (2) hatalom (6) hazugság (1) helyreigazítás (1) hétköznapi apróságok (2) hétvége (17) homofóbia (1) horsefuckers pride (1) igazságosság (1) indulatposzt (1) jobbik (2) jogállam (5) jövőkép (17) kisember (10) kiss péter (1) konzervativizmus (1) kormány (1) kormányzás (3) kövér (1) középosztály (1) kreativitás (2) kultúra (2) lányomnak mondom (1) lázár (1) lengyel lászló (1) levelező tagozat (3) liberális demokrácia (1) lmp (1) magánügy (1) magyar gasztronómiai egyesület (1) magyar narancs (2) matolcsy (1) mazsihiszti (1) média (11) migráció (1) milla (1) mszp (5) munka (1) náci (2) nacionalizmus (1) nemzeti középosztály (1) nyitottakvagyunk (1) oktatás (13) orbánizmus (10) palotaőrség (1) pártállam (3) pártpolitizálás (11) pénzért bármit (1) pintér (1) plágium (2) polgár (1) polgárosodás (3) pozsonyi ádám (1) progresszió (1) rendszerváltás (2) románia (5) schmitt pál (6) selmeczi (1) szabadság (1) szanyi tibor (6) szíria (1) szőkenő (1) tarlós (1) társadalom (25) TGM (1) tudomány (3) tv2 (1) ünnep (4) vágó istván (1) választás (1) vallás (1) vélekedéseink (1) vendégposzt (1) vicc (2) vidéki tanácselnök (1) zárszó (1) zászlóégetés (1) zombiszdsz (1) zsidó (3) Címkefelhő

Házirendetlenség

Csak úgy, miheztartás végett

-Doktor úr, nagyon fog fájni?
-Igen. Mégis, mit képzel, ha jól esne akkor magunknak csinálnánk!

Ezt a blogot magamnak csinálom, hogy jól essen. Ne vedd el ezt tőlem. Ne agitálj, mert nem érdekel. Ne mondd el nekem, hogy elfogult vagyok, mert ezt én is tudom. Igen, ezen a blogon elfogultan írok, ezt nem is tagadom. Azt gondolom ugyanis, hogy jobb, ha felismerem és figyelek a saját elfogultságomra, mint ha letagadnám és állítanám, hogy az elfogult véleményem elfogulatlan.

Ne agitálj, ne próbálj meg legyőzni, hanem beszélgess velem. Ha akarsz. Próbáld megismerni a gondolkodásomat, cserébe én is igyekezni fogok megismerni a tiedet. Attól még nem dől össze a világ, ha ugyanarról a szeletkéjéről te meg én másként gondolkodunk. 

Ha beszélgetni szeretnél velem, akkor vedd figyelembe, hogy engem a dolgok érdekelnek és nem annyira a vélemények. Épeszűbbnek tartom magukról a dolgokról beszélgetni, vitázni, mint a véleményekről.

Nem különösebben zavar, ha minősítesz, nem szeretnék innen semmit se kitörölni, se kitiltani senkit, de arra kérlek, hogy a többi ápoltat ne minősítsd. Szeretném, ha ez egy komfortos diliház maradna, zártosztály nélkül.  

Köszönöm, és érezd rosszul magad nálunk!

A civil és a pártpolitika logikája

2013.05.22. 21:33 | maroz | 7 komment

Címkék: civil pártpolitizálás

Eszembe jutott egy eseményecske, amelyikről úgy gondolom, hogy egészen jól és közérthetően megvilágítja azt, hogy mi is az érdemi különbség a civil politizálás és a pártpolitizálás logikája között. Nem annyira friss az esemény, de könnyedén felidézhető: április 20-án volt egy aprócska megmozdulásocska, történetesen a marihuána legalizálásáért, amire a wannabe politikus Juhász Péter is elment, gondolom figyelmetlenségből, vihették a régi reflexek, majd csak beletanul, nem ez a lényeg, hanem az, hogy utána a viszonylag friss, ropogós pártja, az Együtt 2014 páros lábbal igyekezett elhatárolódni tőle, valamint combos nagy százasszögekkel leszögezni, hogy fúj, ők aztán semmit nem legalizálnának, és még az is hazudik, aki ilyesmit sejtet.

No, helyben is lennénk. Juhász Péter a kikeresztelkedőfélben lévő civil, aki itt, ebben a történetben még éppen egy kicsit civilként viselkedett, míg az E14 a párt, és most lássuk, hogy a marihuána legalizálását illetően milyen sajátos logika szerint mozoghat az egyik, valamint a másik.

A pártpolitizálás logikája szerint a politikusoknak pártokban tevékenykedve iparkodniuk kell megszerezni a hatalmat és azt minél tovább megtartani. Ezért az iparkodásért a jutalmuk a hatalom, amiről tudjuk, hogy már pusztán önmagában is egy sokak által óhajtott jutalom, de persze azt is tudjuk, hogy a hatalom pénzre is váltható és a pénz további hatalomra, szóval aki beáll ebbe a játékba az ilyesmiket akar nyerni, és ha jól csinálja, akkor nyer is. Hatalmat úgy tud szerezni egy pártpolitikus, ha előmozdítja azt, hogy a pártja választást, választásokat nyerjen. Erre akkor van jó esélye, ha meg tud minél több embert győzni arról, hogy amit a kedves választópolgárok akarnak azt a legbiztosabban rajta keresztül érhetik el. Ebből eléggé értelemszerűen következik, hogy a pártpolitikusnak mindig nagyon erősen figyelnie kell arra, hogy az adott társadalomban milyen értékek, attitűdök, vélekedések uralkodnak, és amikor önmagát eladja azt kell elhitetnie magáról, hogy ő az uralkodó értékeket fogja képviselni. 

Mivel mifelénk manapság nincs olyan nagyon erős támogatottsága a marihuána legalizálásának ezért a pártpolitikai rendszer logikáját követve az E14, mint párt nem is igazán tehetett mást, mint ívesen lecsulázni a társelnökét, annak az eddigi legérdemibb tevékenykedését, és akkorát határolódni el, hogy öt traktor két hét alatt sem szántaná fel. 

A civil politizálás logikája leginkább az ügyekről szól. Egy civil politikus nem elsődlegesen a saját személye, vagy a szervezete számára próbál meg hatalmat gründolni, hanem egy adott ügy sikerre viteléhez. Ebből már adódik is, hogy neki mi lehet a célja: az ügyet sikerre vinni. Ezért a jutalma a közösség elismerése, megbecsülése, egyrészt, másrészt pedig ha ügyesen, sikeresen tevékenykedik akkor megnyílik számára egy átigazolási lehetőség is, akár a pártpolitikai rendszerbe, de olyan is előfordulhat, hogy a piac csap le rá és kap jó lehetőséget arra, hogy ott váltsa forintra a civilként megszerzett reputációját. Mivel a civil politikus mögé nem választással kerül támogató tömeg, hanem meggyőzéssel, így neki minden további nélkül adott a lehetőség arra is, hogy olyan ügyeket karoljon fel, amelyek az adott társadalomban nem annyira népszerűek. Sőt, pont az a jó, ha nem túl népszerű ügyekbe vág bele, hiszen itt van lehetősége komoly sikereket elérni azzal, ha ezeket az ügyeket szívós, kitartó munkával népszerűbbé tudja tenni. Plusz jutalom még az ilyen civilkedőknek az, hogy megkapják a sokak által áhított közösséghez tartozás érzését, bővül a kapcsolati portfóliójuk, valamint a tevékenykedés során, a mindenféle projektek kifundálása és végrehajtása során a készségei, képességei fejlődnek. 

Juhász Péter, ha civil maradt volna bátran domboríthatna a továbbiakban is a marihuána legalizálásáért küzdők között, és nem bosszantaná fel ezzel Bajnait sem. A civil ugyanis bátran leszarhatja a választási ciklusokat, neki addig tart a küzdelme, amíg az ügyét sikerre nem viszi. 

A marihuána legalizálása tehát jó eséllyel nem párttól, pártoktól várható, hanem a civilektől. Ha a civileknek sikerül elérni azt, hogy a fűfogyasztás szabályozását illetően a közvélekedés megváltozzék, akkor félig-meddig nyert ügyük van, hiszen ha a változás túllép egy kritikus szintet, akkor már a pártpolitika sem teheti meg azt, hogy izomból elutasító legyen. Ma az ilyen liberális firlefrancok, mint amilyen a fűfogyasztás szabályozása is hála annak az egész országot beterítő liberális-utálatnak, amit a honi, magukat liberálisnak eladók kiváltottak két évtizeden keresztül tartó áldásos tevékenykedésükkel sajnos a legcsekélyebb támogatottságot sem élvezik. Még egy olyan kis rétegpártocska sem meri ezt az ügyet felvállalni, mint ez a Bajnaipárt, annak ellenére sem, hogy a honi legalizáció egyik emblematikus szószólója történetesen az adott párt társelnöke. Mi marad? Ugyanaz, mint a többi, a fűfogyasztás szabályozásához hasonló módon rétegigényt is alig megmozgató egyéb vidám marhaságok, úgyismint a polgári demokratikus jogállam, az emberi jogok, a humanista eszmék és társaik esetében: reménykedni abban, hogy lesznek olyanok, akik civilként, civil politikusokként kedvet éreznek majd azért tevékenykedni, hogy ezeket az ügyeket Magyarországon népszerűbbé, támogatottabbá tegyék, mert ha ezt elérik, akkor a pártpolitika sem fogja tudni ignorálni ezen ügyeket. 

Ez persze azt is feltételezi, hogy mi, polgárok tényleg meg tudjuk adni ezeknek a civil aktoroknak a szükséges támogatást, leginkább a biztatást, az elismerést, meg persze ha módunk, eszközünk van rá, akkor a konkrét segítséget is, és nem utolsó sorban azt, hogy nem basszuk el a civilek kedvét azzal, hogy olyasmit várunk el tőlük, amit egy pártpolitikustól, például azt, hogy ugyan, kergetné el már nekünk ezt az Orbánt, mert ez nem egy civil politikus ügye, dolga. Ja, és nem ártana az sem, ha mi, civilek művelgetnénk egy kicsit a kertecskéinket, például azzal, hogy megpróbáljuk magunkat kikupálni az ilyen civil vircsaftokat illetően. Megpróbáljuk megérteni a logikáját, és elfogadni azt, hogy ezek az ügyek sokszor évtizedek alatt vihetőek csak közelebb a sikerhez. Ha másért nem, hát azért, mert igen rútul nézünk ki akkor, amikor mezei tudatlanságunkból kifolyólag izmos hülyeségeket beszélünk.

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kakukkfeszek.blog.hu/api/trackback/id/tr915313455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

buta_lúd (törölt) 2013.05.23. 12:47:27

a leírásodból nekem az jön le, hogy a pártpolitikus mindig csak kiszolgál érdekeket, és olyan nincs, hogy akarja, hogy befolyással legyen az értékrendek alakulására.
és az kizárható forgatókönyv, hogy valaki -a hazai talajjellemzőket figyelembe véve- az általad leírt civil aktorkodást párton belül próbálja tolni?
mert nekem a k.képviselőség alapján az vált a meggyőződésemmé, hogy a döntésekhez szükségesnél jóval nagyobb többség totál leszarta, sőt ellenállt a még civil, sima lakóként való kezdeményezéseimnek, de simán megszavazta, amikor hatalmi pozícióból -nota bene, azért lettem én a kk., mert annyira leszarták a kérdést, hogy örültek, hogy bárki csinálta- eléjük raktam ugyanazt.
szóval igen, felvilágosult abszolutizmus-szerűség.
azmár más(?) kérdés, hogy ha nincs magához való cseppnyi esze a közösség külön-külön tagjainak -márpedig nagyon úgy tűnik nincs, mert a merjünk nagyok lenni! a hívószó, nem a kleine fische, gute fische- akkor 8-12-24 év is kevés a rendszerszintű változáshoz. pláne ha nem napóleon szervezi a birodalmat, hanem caligula.
ezért a magam részéről igen, leszarom, hogy melyik oldal siránkozik, mert nem csak a politikusok siránkoznak, de a civilek is, és a civilt most mint pógár értem -körúton belül és kívül egyaránt. a belülieknek ez egy új helyzet, természetes, hogy meg vannak zavarodva.
nem is tudom miért írtam ezt a kommentet.

buta_lúd (törölt) 2013.05.23. 13:49:52

@buta_lúd: ja: nyilván a 21.sz. elején a felv.absz. nem azt jelenti, hogy egy konkrét személy -ov, bg vagy vg- bevonul fehér lovon, de, hogy az elit felől jön majd valami, abban biztos vagyok. már csak azért is, mert a civil vezető is elitté válik, ha tetszik neki, ha nem. ezért veszélyes az elitellenesség, szerintem.

maroz 2013.05.23. 20:27:36

@buta_lúd: Nem gondolom, hogy kizárt lenne, meg azért ez valamivel összetettebb, mint amennyit erről egy blogposztban le lehet és érdemes írni. Inkább azt gondolom, hogy ez nem következik a pártpolitikai rendszer logikájából, és ez a fontos, mert ha nem következik, akkor nem is várható el. Ésszerűtlen elvárni azt, hogy bárki a saját logikája ellenére cselekedjék. Ami ugye nem jelenti azt, hogy időnként ne tehetne ilyent, hanem csak annyit, hogy nem túl okos dolog tőle ezt elvárni.

A felvilágosult abszolutizmusnak is vannak kockázatai és mellékhatásai. Például én nem lennék különösebben meglepve, ha sokan mostanság pont Orbánt látnák egy ilyen felvilágosultnak, ha már az abszolutizmus adott, és akkor ugye most döntsük el, hogy örülünk-e ennek, vagy sem. :)

Sokan az orbáni második ciklus elején merev áhítattal idézgették fel a távolkeleti nacionalista fejlesztő államok pályafutását és vitathatatlan sikereit. Nekem ezzel komoly fenntartásaim vannak, de ezt elég hosszú lenne kifejteni. Úgy gondolom, hogy egy ilyen fejlesztő államhoz nem elég csupán az abszolút hatalom, kell még oda egy csomó másik tényező is. Például a bázisnak roppant alacsonynak kell lennie, egy törzsi-feudális társadalomból gyanúm szerint könnyebb egy ipari társadalmat csinálni ilyen kevésbé demokratikus módon, mint egy ipariból egy posztindusztriálisat. Egy eszterga mögé még csak-csak oda tudom kötni a melóst és ha ügyesen használom vele szemben a korbácsot és a mézesmadzagot érhetek el sikereket, de ugyanezzel a módszerrel már nem nagyon lehet kreativitásra, alkotásra, innovatív munkákra rábírni az embereket. Plusz ugye a mézesmadzag: az igenis csábító tud lenni, ha a dzsunkából vagy nádkunyhóból kivakart nincstelennek tisztességes lakást adok, orvosi ellátást, a kölkeinek iskolát, de ha csak azt ígérgetem neki folyton, hogy majd, egyszer, talán jobb lesz neki, azzal már nehezebb motiválni.

A civil közöny valahol érthető, hiszen nálunk alig van civil élet. Európai viszonylatban is talán nálunk a legalacsonyabb a személyközi kapcsolatok intenzitása és rádiusza, tehát alig találkozunk egymással, és az is csak a nagyon szűk rokoni körre korlátozódik. Ebből aztán több dolog is következik, egyik a problémáink kibeszéletlensége, a másik pedig a bizalomhiány. Gondolj bele, hogyan is bízhatnánk egymásban, ha nem is ismerjük egymást.

A másik poszt alatt pedig már leírtam, hogy én egyáltalán nem vagyok elitellenes, sőt, hanem elitizmusellenes vagyok, és igen, én is bízok valahol abban, hogy egy apránkénti elitcsere esetleg hozhat némi olyan változást is, amire rábólintanánk, hogy ja, nekünk ez tetszik. Csak ugye van nekem erre egy remek Sándor György idézetem is: -Fiatalok! Mielőtt átadnánk a stafétabotot még tartjuk egy kicsit!

buta_lúd (törölt) 2013.05.24. 11:42:10

@maroz: felv.absz.-szerűségnek azt gondoltam, amikor az elitcsere véletlenül hamarabb megy végbe valahol egy pártban, minthogy megerősödne a tömeges civilszféra. mert ugyan a fordítottja lenne organikus és igazán kívánatos, de személyes tapasztalatom alapján (tudom, tudom csekély a rádiusz:) én már csak a véletlenek egybeesésétől várok olyan változást, ami nekem is tetszene.
egyébként a 80-as évekbeli mozgolódásokat igazi civil ügynek látom a leírt kritériumok alapján (meggyőzéssel kerül támogatás mögéje, nem választással -az már más, de nem mellékes kérdés, hogy kiknek a támogatása, az átlagpógár leszarta.), aztán püff neki.
elit-elitizmus különbségtételedet is végre felfogtam.

tarackos 2013.05.24. 13:40:40

"A civil közöny valahol érthető, hiszen nálunk alig van civil élet. Európai viszonylatban is talán nálunk a legalacsonyabb a személyközi kapcsolatok intenzitása és rádiusza, tehát alig találkozunk egymással, és az is csak a nagyon szűk rokoni körre korlátozódik."

Szvsz ebből az is következik, hogy érdemben a pártpolitikával sem foglalkoznak. Úgy rémlik az összes párt összes tagsága sincs 100 ezer fő, azaz egy százaléka sincs a választókorúaknak.

Sztem ennek is köszönhető, hogy a pártok konstruálják a valóságot nem pedig valós igényeket elégítenek ki és nincs szinte semmilyen belső kontroll. A tagság jogokkal is jár és minél nagyobb annál nehezebb befolyásolni. Máshol pártonként vannak 100 ezres tagságok.

Néhány idősebb akivel beszéltem és akik elég jól átlátták a kádár rendszert általában mondja, hogy anno elég komolyan megszűrték az intézkedéseket a 800 ezer párttagon és az üzemi szakszervezeteken keresztül a népi demokrácia nevében. Ezért nagy hülyeségeket a végén már nem is csináltak.

maroz 2013.05.25. 19:09:49

@buta_lúd: Akkor most próbáljuk meg együtt elképzelni hogyan mehetne végbe egy ilyen elitcsere egy pártban. Konkrétan. :)

Ajánlott olvasmány:

www.origo.hu/itthon/20130519-hogyan-alakitotta-at-az-mszpt-partelnokkent-mesterhazy-attila.html

buta_lúd (törölt) 2013.05.26. 11:34:33

@maroz: az amcsik is csomó filmből csinálnak remake-t, de a legtöbbjük szarabb, mint az eredeti :)