HTML

Csoportterápia

  • francoska: Én is. Sajnálom, hogy így gondolod. (2018.01.13. 09:39) Outdoor
  • maroz: @KUNTYI: Ötmillió forintot azért nem akkora kunszt elhasználni, például felteszed a ruletten a pir... (2016.11.25. 05:42) A napelem haszna Magyarországon
  • maroz: @annamanna: Nézd meg, hogy kik és mire használhatják ezt a bringát. Nézd meg a motorját: 0,25 kW a... (2016.04.19. 12:51) Zöld rendszám
  • bontottcsirke: @dr Smittpálelnökúr: Ezaz! Rekesszz ki mindenkit, aki nem a haverod! Így szép a demokrácia. (2016.02.07. 13:02) Demokratikus ellenzék
  • komolytalan samu: Ismerek olyat, akinek egyáltalán nem futja tüzelőre. Fát gyüjt, lomtalanításkor bútort, bontott te... (2016.01.05. 13:47) Progresszió és közjó

Egy másik segglyuk

segglyukbanner.png"A vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, és senki sem kíváncsi a másikéra."



Irl kommentelnél? Gyere a Gólyába!

golya.jpg

Ambulánsan kezeltek száma

Címkék

alföldi (2) államadósság (1) államcsőd (1) államforma (1) ami még egy blogon is ciki (1) aranyszalag minőség (1) a létezés magyar minősége (15) ballib (13) balliberális értelmiségi elit krémje (2) bizalom (4) bloglossza (31) bürokrácia (1) chiken game (1) cigány (1) civil (17) civilek (6) civil politizálás (1) demokrácia (1) égés (1) egyéb ápoltak (7) egyetemfoglalás (1) életvilág (4) elit (20) ellenzék (1) emlékezés (1) emlékezés-biznisz (1) eperjes károly (1) építészet (1) erkölcs (6) erőss zsolt (1) érték (15) értelmiségi elit (6) etatizmus (2) felelősségvállalás (1) fellegi (1) felsőoktatás (1) fidesz (1) fogyasztóvédelem (2) gasztroezmegaz (1) gasztronómia (4) giró szász (1) gyereknevelés (1) győzelmi jelentés (1) gyurcsány (3) g pont (1) háború (1) hallgatói érdekképviselet (2) hatalom (6) hazugság (1) helyreigazítás (1) hétköznapi apróságok (2) hétvége (17) homofóbia (1) horsefuckers pride (1) igazságosság (1) indulatposzt (1) jobbik (2) jogállam (5) jövőkép (17) kisember (10) kiss péter (1) konzervativizmus (1) kormány (1) kormányzás (3) kövér (1) középosztály (1) kreativitás (2) kultúra (2) lányomnak mondom (1) lázár (1) lengyel lászló (1) levelező tagozat (3) liberális demokrácia (1) lmp (1) magánügy (1) magyar gasztronómiai egyesület (1) magyar narancs (2) matolcsy (1) mazsihiszti (1) média (11) migráció (1) milla (1) mszp (5) munka (1) náci (2) nacionalizmus (1) nemzeti középosztály (1) nyitottakvagyunk (1) oktatás (13) orbánizmus (10) palotaőrség (1) pártállam (3) pártpolitizálás (11) pénzért bármit (1) pintér (1) plágium (2) polgár (1) polgárosodás (3) pozsonyi ádám (1) progresszió (1) rendszerváltás (2) románia (5) schmitt pál (6) selmeczi (1) szabadság (1) szanyi tibor (6) szíria (1) szőkenő (1) tarlós (1) társadalom (25) TGM (1) tudomány (3) tv2 (1) ünnep (4) vágó istván (1) választás (1) vallás (1) vélekedéseink (1) vendégposzt (1) vicc (2) vidéki tanácselnök (1) zárszó (1) zászlóégetés (1) zombiszdsz (1) zsidó (3) Címkefelhő

Házirendetlenség

Csak úgy, miheztartás végett

-Doktor úr, nagyon fog fájni?
-Igen. Mégis, mit képzel, ha jól esne akkor magunknak csinálnánk!

Ezt a blogot magamnak csinálom, hogy jól essen. Ne vedd el ezt tőlem. Ne agitálj, mert nem érdekel. Ne mondd el nekem, hogy elfogult vagyok, mert ezt én is tudom. Igen, ezen a blogon elfogultan írok, ezt nem is tagadom. Azt gondolom ugyanis, hogy jobb, ha felismerem és figyelek a saját elfogultságomra, mint ha letagadnám és állítanám, hogy az elfogult véleményem elfogulatlan.

Ne agitálj, ne próbálj meg legyőzni, hanem beszélgess velem. Ha akarsz. Próbáld megismerni a gondolkodásomat, cserébe én is igyekezni fogok megismerni a tiedet. Attól még nem dől össze a világ, ha ugyanarról a szeletkéjéről te meg én másként gondolkodunk. 

Ha beszélgetni szeretnél velem, akkor vedd figyelembe, hogy engem a dolgok érdekelnek és nem annyira a vélemények. Épeszűbbnek tartom magukról a dolgokról beszélgetni, vitázni, mint a véleményekről.

Nem különösebben zavar, ha minősítesz, nem szeretnék innen semmit se kitörölni, se kitiltani senkit, de arra kérlek, hogy a többi ápoltat ne minősítsd. Szeretném, ha ez egy komfortos diliház maradna, zártosztály nélkül.  

Köszönöm, és érezd rosszul magad nálunk!

Vidéki határérték

2015.11.10. 13:02 | maroz | 16 komment

Nem a levegő szennyezettségéről szeretnék beszélni, mert egyrészt arról érdemben alig tudunk valamit (ezt a posztban megpróbálom igazolni is), másrészt pedig sokkal érdekesebb az, hogy mit "tudunk" mi, átlagpolgárok a légszennyezettségről. A kollektív tudattalanunk bármikor kész visszamondani a leckét: igen, tudjuk, szutyok van, de hát ez az ára a progressziónak, ugye te sem akarod a posztodat barlangfalra kecskevérrel felmázolni, és nyilván, aggódhatnánk, hiszen mégiscsak a mi tyúkszaros életünkről van szó, de nem kell aggódni, megnyugodhatunk, mert a hatóságok, a hivatalosságok szakszerűen vigyáznak ránk, eurokonform módon, és ha mégis elkanászodnának ott vannak a civil szervezetek, akik majd rákényszerítik őket arra, hogy az átlagpolgárok érdekeit is nézzék.

Ebben a posztban tehát azt szeretném felmázolni, hogy hogyan keletkezett ez a "tudás", milyen módon jött létre az a társadalmi konszenzus, amelyik lehetővé teszi, hogy a technológiai rezsim megdöglesszen minket. Ha közben valakiben felsejlik az, hogy "de hát bazmeg, ez terrorizmus!!!!", akkor nyugodjon meg, jó úton jár, kezdi érteni a valóságot.

Tehát az alaphelyzet az, hogy a mai termelési és elosztási viszonyok között szenny keletkezik, a termelési eszközöket birtoklók tudják, hogy ez a szenny nem csökkenthető (aki nem hisz nekem kérdezze meg Winterkornt), valamint azt is tudják, hogy különösen az olyan félperiférikus betagozódású országokban, mint amilyen Magyarország súlyos népegészségügyi problémákat okoz. Ezek a problémák politikai elégedetlenséghez vezetnének, amit ha nem  vonnak ellenőrzésük alá komoly gondokat okozhat. 

Ezért uniós indíttatásból létrehoztak egy olyan rendszert, amelyik valójában a jogos elégedetlenségekből fakadó politikai akarások leszerelésére jó, semmi másra. A rendszer úgy működik, hogy valamit mérnek, de hogy mit, azt senki nem nézi meg, hanem arra figyel, amit a média közöl vele minderről, és megnyugszik, mert azt látja, hogy dr. Szakember Szakemberovics nyilatkozik százezer grafikon mögül, a politikus lejattol vele és közösen megnyugtatnak mindenkit, hogy beszorult picit a szutyok, de foganatosítanak és jólesz. Nos, első körben kénytelenek leszünk megnézni, hogy valójában mit is mérnek és hogyan.

Kezdjük azzal, hogy van az egésznek egy jogszabályi háttere. Ki mondja meg, hogy ki, mit és hogyan mérjen?

"(1a)19 A Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (a továbbiakban: LRK) javaslatot tesz az OLM automata mérőállomásainak, a manuális mérési pontoknak és az éves mintavételi program mintavételi pontjainak a helyére, amelyet a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagy."

Tehát a környezetvédelemért felelős miniszter, akit ma úgy hívnak, hogy... öööö..., na, biztos hívják valahogy, mert neve mindig van, szóval ő hagyja jóvá. Nagy ember. De vannak ebben a kormányrendeletben egyéb aranyosságok is:

15. hosszú távú célkitűzés: az a levegőterheltségi szint, amelyet az emberi egészség és a környezet hatékony védelme érdekében hosszú távon el kell érni, kivéve, ha az arányos intézkedésekkel nem teljesíthető;

Gyönyörű. Ugyanezt elképzeltem egy adójogszabályban is: "Az adó mértéke 27%, kivéve ha ezt az adózó arányos intézkedésekkel nem tudja teljesíteni". Vagy itt egy másik pont:

31.8 nemzeti expozíciócsökkentési cél: Magyarország lakossága átlagos expozíciócsökkentésének százalékos értéke, amelyet a referenciaévre vonatkoztatva az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából kerül meghatározásra, és amelyet - amennyiben lehetséges - adott időtartamon belül kell teljesíteni;

Céljából kerül meghatározásra, érthető, ugye? De mindegy is, mert úgysem kell teljesíteni, hiszen tényleg nem lehetséges, így a törvény valójában csak ezt szentesíti, ez van, ez a leplezni óhajtott valóság: nem kell tenni semmit, mert nem is lehetséges. Ehhez igazodik az észlelési hálózat is. Itt egy térkép, ezen láthatóak a mérőállomások:
meroallomas.JPGSzépnek tűnik, de ha jobban megnézzük, akkor azt találjuk, hogy az ország bő negyedéről, a Duna-négyes főút által határolt területről alig lehetnek mért adataink, hiszen magáról a területről mindössze két állomás küld adatokat. kmetmeres.jpgAz egyik a kecskeméti.  A Tóth László sétányon mérnek. Többek között az egyik legutálatosabb komponenst, a szálló port. PM10-nek nevezték el, mert valamelyik miniszter rábólinthatott arra, hogy a tíz mikronnál kisebb porrészecskék az egészségtelenek. A 11 mikronos már terápiás célú, tíz tüdőgyógyászból tizenegy azt ajánlja. Tehát a sétányon mérik, ami a képen is látható, illetve az nem látható, hogy ez a belvárosi rész egyúttal beleesik a távfűtött két nagy tömb egyikébe:
meres.jpgOtt a lyuk, ott mérnek szálló port. Igen ám, de ezek a térképek csalókák, mert csak kis bélyegképben mutatják meg Kecskemét megyei jogú város közigazgatási területét, ami egy kicsit kontúrosabban körülrajzolva így néz ki:
kmetkozig.jpgA piros a távfűtött terület, a sárga köröcske a közepén a sétány, ahol a szálló port mérik. Van a közelben egy másik állomás is, Lajosmizse mellett a pusztában (úgy hívják, hogy: K-puszta), de az vidéki háttért mér, és tényleg a puszta közepén van, bárki megnézheti

És ebből az egyetlen, Tóth László sétányon mért adatból nyugtatják meg a vidéki lakosságot, bogárkáim, ugyan a taknyotok lilás-rózsaszínű, de ne aggódjatok, a levegőtök jó, megmértük, európaiértékkonform-módon, meg különben is, ti le vagytok szarva, mert légszennyezettség vidéken nincs is, az egy budapesti kiváltság, megmondta ezt az a volt izé is, leszarom, környezetakármi, szóval ezt mondta:

A budapesti mérőpontok hálózata jelenleg nem elégséges ahhoz, hogy pontos és részletes képet adjon a szennyezettségről, ráadásul a határértékeket is úgy határozták meg, hogy legritkább esetben hozza a politikusokat intézkedéskényszerbe – állítja a volt államtitkár, aki szerint viszont a tüdőrák és a légúti megbetegedések megelőzése érdekében nem lenne szabad spórolni az állami programokkal.

További mérőállomásokat kellene létrehozni Budapesten, országos programmal le kéne cserélni a dízelüzemű buszokat, be kellene indítani egy kazáncsere-programot, és szabványosítani kellene, hogy mit lehet a háztartási kazánokban, kályhákban elégetni – összegezte a legszükségesebb lépéseket Illés.

Budapest, Budapest, Budapest, és ha marad valami, akkor a végére jut egy kevés még Budapestnek is. Pedig Illés próféta látja honnan kéne esőt hozni a száraz országra:

Hasonló, vagy még nagyobb mértékben szennyezi a főváros, a vidéki nagyvárosok, és a kisebb települések levegőjét a széntüzelés. A főváros külső kerületeiben, vidéken pedig mindenütt reneszánszát éli az olcsó barnaszén és a lignit felhasználása. Illés szerint az utóbbi 8 évben több mint tízszeresére emelkedett a lignit kiskereskedelmi forgalmazása, évente 400-500 ezer tonnát éget el a lakosság.

A barnaszénnel és a lignittel az a baj, hogy magas a kéntartalma, és a füstgázok tisztítása nélkül az égetésük fojtógázt, kénes savakat és a levegőben szálló rákkeltő szilárd szemcséket termelnek.

Vidéken ezen túl még reneszánszát éli a gumicsizma, a pillepalack, a műanyag kábelszigetelés és bármilyen műanyag, impregnált fahulladék, és bármi, ami némi gázolajjal meglocsolva lángra lobbantható. Ezt teszi a szűkösség, és sajnos mivel ez válik vidéken normává így azok is követni fogják, akiket amúgy maga a szűkösség nem kényszerítene erre. Ma vidéken a barnaszén a bukét képviseli, azt a kellemes, ismerős illatot, amit a kéményekből kiáramló lilás-sárgás-kékes füstök után élmény belélegezni. Külön szerencse, hogy az Alföldön az ilyen ínyencségek tüdőbe juttatását segíti a szálló por. Ami valamiért, a fene se érti miért, de nem a mérési ponton, nem a belvárosi Tóth László sétányon száll a legjobban, hanem például ott, ahol a belvárossal ellentétben nincs szilárd burkolatú út. Mutatok néhány képet Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási határain belülről:
miklosgy.jpg
Ez a Mikós Gyula Boulevard, egy 3,2 kilométeres, szinte nyílegyenes utca, természetesen burkolatlanul, évente kétszer gréderezik. A rá merőleges utak is burkolatlanok, így a por gyakorlatilag kora reggeltől késő estig száll, ehhez még autó sem kell járjon (amúgy jár), elég, ha egy kutya túl izgágán csóválja a farkát. De vannak itt még érdekes Nazca-vonalak bőséggel:
kmetfoldut.jpgIgen, ezek is földutak, megyeszékhelyen belül még mindig, és igen, itt is egyedi a fűtés, jobb helyeken gáz, kiegészítve akármivel, rosszabbakon csak az akármi. A por az autók, a biciklik, a lomposabb farkú kutyák, a szél és egyéb okokból állandóan száll, az év felében ráadásul a gumicsizma-oxidot is magával viszi és nem hatja meg a tíz mikronos mérethatár, és ha az iskola, annak a tornaterme és sportpályája kerül az útjába, hát annak is nekimegy:
fenyutca.jpgEgy újabb fél kilométeres burkolatlan út nyit kitűnő szélcsatornát a településszéli homokos-dudvás-parlagfüves sztyeppéről közvetlenül az óvodára és az iskolára. Durcásabb időkben a látótávolság 10-15 méter, a szülők vezetőzsinóron viszik az óvodába/iskolába a gyerekeiket, akiket miután szerencsésen átadtak a tanerőnek az kizavarja őket az udvarra, mert kell a mozgás a gyereknek a szabadban. 

De kibaszottul meg lehet nyugodni, mert az országnegyed egyetlen mérőállomása a belvárosi zöldövezetben nem mér határérték-túllépést. A média közvetíti a megnyugtató információkat, mérték, hát persze, hogy mérték, tudományos igényességgel, hivatal, szakember, uniós előírás, lehet hátradőlni. És megdögleni. Az a szomorú, hogy ezen ma valamit mégiscsak lehetne változtatni, de ehhez teljesen és az alapjaitól újra kéne gondolni mindent. Be kéne látni, hogy a formális, hatósági utak nem járhatóak, hiszen azok pont azért lettek létrehozva, hogy a problémát elleplezzék. De be kéne azt is látni, hogy az alternatívnak gondolt, civil szervezeti módon sem megy. Egyedül a mozgalmi út lenne járható, de ahhoz át kéne látni a rendszert, ami nehézkes, hiszen a rendszer úgy alakult, hogy egyre átláthatatlanabb.

Itt írtam arról, hogy nemrég eltapsoltunk 6,4 milliárd forint közpénzt arra, hogy a német RWE-nek napalemerőművet építsünk. Ez várhatóan hozni fog évente 23,1 GWh áramot, és ez jó, mert állítólag ennyivel kevesebb szenet kell elégetni a hőerőműben. Ami szép, de ha ugyanezt a pénzt másként használom fel, akkor 12 800 darab lakóingatlannak eshettem volna neki egyenként 500 000 forintos összeggel, és én teljességgel kizártnak tartom, hogy egy újszerű szemlélettel ne lehetett volna azt elérni, hogy ennyi pénzből 30%-kal csökkenthető legyen a lakóingatlanok fűtési energiaigénye.

Amikor légszennyezésről beszélünk számításba kéne vennünk azt is, hogy Magyarországon a lakóingatlanok 76%-a egyedi fűtésű, és még átlagban is hatalmas energiagényű, 300 kWh/m2 az éves étvágya, tehát bőséggel van mit megtakarítani, azt is lehetne mondani, hogy ez egy kész aranybánya, csak ki kéne aknázni. Irdatlan mennyiségű pénzt lehetne úgy megtakarítani, hogy az ott marad a legrászorultabbaknál, egy picit élhetőbbé téve az ő életüket is, és persze járulékos haszonként a levegőbe is kevesebb elégetett miazmás miegymás kerülne ki.

De ezt ma az ismert módokon nem lehet megtenni, mert a hatalom ellenérdekelt, a civil szervezetek útja úgyszintén járhatatlan, amit alátámaszt az is, hogy a légszennyezés-mérést (ami mozgalmi alapon szervezve szinte röhejesen egyszerűen megvalósítható) mind a mai napig nem sikerült az ellenőrzésük alá vonni, holott próbálkozások voltak rá, így sajnos a légszennyezés értelmezése és tematizálása megmaradt a hatalom kezében, aki ezt arra fogja felhasználni, hogy szennyezzen és átverjen minket, ami a méreteit és a hatását elnézve bátran nevezhető akár terrorizmusnak is.    

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kakukkfeszek.blog.hu/api/trackback/id/tr438067110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nudniq 2015.11.10. 20:32:17

Kinyílik a bicska a zsebben.
:(

kisa 2015.11.10. 21:31:01

Lassan mondom, hogy mindenki megértse: re-zsi-csök-ken-tés.
Annak idején, ha jól emlékszem Bajnaiéknak lett volna ötletük egy viszonylag értelmes "rezsicsökkentésre", bár nem hinném, hogy az megoldaná a gumicsizma-pillepalack problémakört, mondjuk ezt a németek frappánsan kitalálták: majd' minden palack betétdíjas, általában 25 cent, azért annyiért már meggondolná a nép, hogy megéri-e eltüzelni, igaz, ott pillepalack sincs annyi, mint nálunk.
Amúgy korrekt írás, grat!

kisa 2015.11.11. 07:50:41

@maroz: Igazán nincs mit.
Egyébként én elég régóta fogalmazgatom a kérdést, hogy vajon az állam miért nem támogatja a napelemek telepítését. Már úgy értem, a családi házakra, hogy ne 20-30 év legyen a megtérülési idő - amikor meg már lehet is lecserélni -, hanem mondjuk valami beláthatóbb 4-6. Megint csak német példát tudok felhozni, merthát arrafelé vagyok ismerős, de ott rengeteg családi házon van napelem, úgy látszik, valamiért jónak gondolják még úgy is, hogy lényegesen kevesebb a napsütés arrafelé. (Igaz, olvastam azt is, hogy a napelem előállítása és utána a szétbontása meglehetősen környezetszennyező, de legalább amíg működik, addig nem szennyez. Ellentétben mondjuk egy pillepalack-üzemeltetésű kazánnal.)
És mondjuk a támogatás alatt nem azt értem, hogy kiírnak valami pályázatot, aminek a fele ellopódik valahogy, a másik felét elnyerik a haverok és a maradékon (! :-) meg osztozhat a pórnép pályázó, aki adott esetben nem is tud róla, hogy lehet pályázni. Ha meg tud róla, akkor se tud indulni, mert olyanok a feltételek...

maroz 2015.11.11. 09:07:30

@kisa: A napelem Magyarországon nem a megoldás, hanem a probléma része. Az államnak nem támogatnia kéne, hanem 100%-os adóval sújtania.

Németország Németország, nem Magyarország. Ott azért lehetséges ez, mert a német állam 21 milliárd euróval, figyeltem, nem forint, euró!, támogatta a napelemmel profitot szerző piaci szereplőket. Tehette, mert fél Magyarország közvetlenül is a német államnak adózik, így volt miből, hiszen nem csak Magyarország van abban a kitüntetett helyzetben, hogy a német polgár élvezi ki a munkája gyümölcsét.

A napelem ma Magyarországon csak egy elit-stratégia, a célja az, hogy akinek van pénze az eszközölhessen egy olyan befektetést, ami még több pénzt hoz neki. Ha ezt adóengedményekkel vagy direkt transzferekkel még ösztönözzük is, akkor azt érjük el, hogy az elit még többet tud majd fogyasztani, tehát valójában még több energiát használ el, így a napelemes megtakarítás végső soron elvész, és a hátrányos helyzetűek, a nyolcvan százalék pedig még több gumicsizmát kénytelen elégetni, hiszen ő attól még fázik, amiért az újsoron a burzsujék napelemmel hajtják a hőszivattyút.

nudniq 2015.11.11. 10:24:28

@maroz: de arra nem lenne mód,h a most gumicsizmát égetni kénytelenek házát is hőszivattyú fűtse télen (és hűtse nyáron)?

Nem úgy értem,h a jelenlegi világrendszer lehetőségei között. Hanem pusztán technikailag.

Azt értem,h miért baj, ha burzsujék még többet meg tudnak spórolni, és ezt persze élményfogyasztásra fogják költeni. (Olvasom én a posztjaidat.)

De ha a vezsenyi közmunkások házait fűtené a napelemmel hajtott hőszivattyú, ők biztos nem majorkai havajozásra költenék a megspórolt pénzt.

(De ettől persze még lehet,h technikailag egyszerűen megvalósíthatatlan,h minden ember hőszivattyúval fűtött lakásban élhessen. De ha megvalósítható, akkor mégiscsak arra kellene hajtani.)

nudniq 2015.11.11. 10:26:37

@nudniq: úgy értem,h azok, akik most gumicsizmával fűtenek, ha megspórolnák a fűtési költségeket, akkor nem jó sok pénzük maradna, hanem pusztán csak nem lennének durván mínuszban.

maroz 2015.11.11. 10:58:35

@nudniq: A hőszivattyú egy erősen véleményes jószág, nem nagyon merek állást foglalni, de eddig még nem sikerült beszélnem olyan gyakorló szakemberrel, aki ne hümmögött volna rá egy csomót.

De itt a lényeges probléma a rendelkezésre álló erőforrás vs. a megnyert haszon lenne.

Egy átlagos, 1990 előtt épült ház éves fűtésigénye 24 MWh. Ez brutálisan sok. Egy darab, a visonkaival megegyező szolárpanel éves átlagban 0,32 MWh energiát termel, áram formájában. Ha egy hőszivattyúval ebből a villanyáramból négyszeres hatékonysággal hőenergiát tudunk előállítani, akkor azt jelenti, hogy 19 darab panelt kell felrakni a tetőre, ami 1 206 000 forint, és ugye ez még csak maga a csurdé panel, se kábelek, se inverter, se vezérlés. A hőszivattyú pedig egy komplett fűtési rendszert igényel, radiátorokkal, elosztókkal, tartályokkal, kazánokkal, meg se merem saccolni, hogy ez mennyibe fájna.

És akkor ugye nézzük meg, hogy a lakásállomány 76%-a a problémás, de sajnos a lényeget itt is az átlag fedi el. Ha jobban mögé néznénk, akkor azt látnánk, hogy milliónyi olyan lakóingatlan van, amelyik az átlagtól sokkal rosszabb, és sajnos ezek a lakóingatlanok olyan állapotban vannak, olyan környékeken léteznek, ahol az értékük sokszor nem éri el azt az értéket, amibe egy napelem+hőszivattyú+fűtésrendszer kerülne. Nincs az az épeszű ember, aki azt mondaná, hogy egy ilyen, hétmilliót érő ingatlanra költsünk rá hétmilliót, mikor tudja, hogy ettől függetlenül az az ingatlan mégis csak 7,5 milliót fog érni utána a piacon.

Itt arra kellene koncentrálni, hogy a legsúlyosabb válsághelyzetbe van értelme beavatkozni, mert az az a pont, ahol viszonylak csekély ráfordítás mellett brutális nyereség érhető el. De ezt csak úgy lehet, ha az ember szakítani tud az eddigi utakkal, és új megoldásokat keres. El kell felejteni a napelemet, a hőszivattyút, csak arra kell koncentrálni, hogy adott egy probléma, ismertek az erőforrások és ismert a rendszer, amelyikben mozgunk, és ezekre figyelemmel kellene megoldásokat keresni.

Amit én eddig végiggondoltam annak alapján az egyik járható útnak a hőveszteség csökkentése tűnik. Ez a probléma, ezt kell megoldani. Megnézni, hogy hol veszik el a hő a legergyább, legtöbbet "fogyasztó" házakban. Ez egy három hónapos kutatás, legalább, mert azt is meg kell nézni, hogy mennyire tipizálhatóak ezek a problémák, mennyire lehet rájuk valamiféle ha nem is egységes, de nem is nagyon szerteágazó válaszokat találni, és persze szükséges a lakóingatlant a benne lakó emberrel együtt is megvizsgálni, hiszen ha nem ismerjük az ember gondolkodását, akkor azt sem tudjuk, hogy milyen megoldásokat kereshetünk nekik. Ez egy tipikus hiba, az elit kitalálja, az emberek meg leszarják, mert az elit nem figyelt oda arra, hogy vajon az emberek is jónak fogják-e gondolni az ő megoldását.

A probléma másik "alternatív" megközelítése az lenne, hogy ma nem szabad terméket fejleszteni, csak technológiát. Tehát olyan módszereket kell kitalálni, amivel maguk az emberek, kalákában vagy helyi kisiparosok segítségével a számukra rendelkezésre álló erőforrásokra alapozva maguk is meg tudják oldani a problémát. Hogy ezt konkrétan hogy? Ezt kéne kutatni. Hogyan lehet háztáji módszerekkel libafosból, használt jégeralsóból, utcán talált patkószögből szigetelést gyártani. Hogyan lehet egy csikóspórt okosított samottéglákkal hőtartóvá tenni, hogyan lehet a kémény és a kályha közé bádoghulladékból hőcserélőt kendácsolni. Ilyesmik, persze mindezt ki kéne dolgozni, át kéne gondolni, de hát nem érünk rá, mert keressük az új baloldalt, a modernet, a zöldet, a feministát, és több nőt a parlamentbe! ;))

nudniq 2015.11.11. 11:57:24

@maroz: köszönöm a választ!

Csupa jogos érv. Nyilván a hőveszteség csökkentése sokkal előrébbvaló. (És abban is egyetértek,h ezt nem a hőszigetelőket gyártók kedvére kellene megoldani, hanem úgy,h az emberek maguk meg tudják oldani a saját erőforrásaikból.)

Az is jogos ellenérv,h egy hőszivattyú drága, és egy nem "jó környéken" álló háznak nem fogja annyival megnövelni az értékét, amennyibe belekerül. (Bár itt meg a "jó környék" fogalma az igazi probléma: azért az elvárható lenne,h minden olyan környék, ahol emberek laknak, legyen elég "jó környék" közlekedési és általában életminőségi szempontból. - de persze ez utópia, a létező keretek közötti megoldásokon gondolkodva sajnos nem lehet figyelmen kívül hagyni az érvedet.)

nudniq 2015.11.11. 12:00:32

@nudniq: bár mondjuk, ha már legalább a fűtési költségeket (és egyúttal a fűtés okozta légszennyezést) le tudnánk szorítani, az egy kis lépés lenne talán abban az irányban,h egy rossz minőségű életlehetőséget nyújtó környék egy picivel "jobb környékké" váljon. És ilyen apró lépésekkel talán közelíthető az utópia.

kisa 2015.11.11. 12:02:35

@maroz: Oké, legyen igazad. De szerintem attól, hogy leszigeteled a Besenyő család házát, az még pillepalackkal fogja fűteni a leszigetelt házat, legföljebb nem annyival, mint előtte...

maroz 2015.11.11. 12:35:10

@nudniq: "A tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott asztmás betegszám nem tartalmazza a gyermek asztmásokat, hazai felmérések szerint a gyermekkori asztma előfordulási gyakorisága 2-3%. Mindezt összevetve megállapítható, hogy a hazai prevalencia adatok hasonlóak az európai átlaghoz. Az éves új megbetegedések száma (incidencia) az utóbbi 5 évben 10000-18000 közötti érték."

Elvégre miért is tartanánk számon a gyermekasztmásokat?

"Az asztma ellátásának költségei, a direkt (gyógyszer költség, kórházi és ambuláns ellátás) és indirekt (munkából való kiesés, halálozás) kiadások - világszerte tetemesek. 2000-ben végzett hazai vizsgálatban (HUNAIR) egy felnőtt asztmás betegre vetített átlagos társadalmi összköltség 119 313 Ft volt évente, ami enyhe perzisztáló asztmában 70 543Ft, súlyos asztmában ennek csaknem négyszerese, 275 231 Ft. Gyermek betegek esetében a költségek - elsősorban a szülők munkából való kiesése miatt – nagyobbak."

És ugye ez még csak az asztma. Egyéb tüdőínyencségek, mint a rák, vagy a szezonális allergiák még erre jönnének rá. Kiszámoltam, hogy egyetlen lignittel fűtött házon ha sikerülne 30%-ot megfogni a fűtési energián egy évben 55 ezer forintot lehetne megtakarítani. Minden két ház elláthatna egy asztmást. ;))

maroz 2015.11.11. 12:46:36

@kisa: Kleine fische gute fische, vagy hogy mondják, te ezt jobban tudod, ikk spreke nikt dajcs! ;)

kisa 2015.11.11. 13:13:46

@maroz: Juút, de ha már álmodozunk, akkor merjünk nagyot! Pl. miért ne lehetne Mo-on napelemet gyártani, hogy ne az erw-től kelljen venni?
Oké, tudom...

maroz 2015.11.11. 13:23:22

@kisa: Minden további nélkül lehetne, azért nem gyártunk, mert nem akarunk. Állítólag az ausztriai Kiotosolar-tól vettük a paneleket, ez egy tanyasi cég, valahol ott van Klagenfurt fölött, egy legelő közepén. Izgalmas lehetett ott legyártani 72 480 panelt, sajnos nem nagyon tudok semmit a gyártási folyamatról, de talán érzékelteti a volument az, hogy ennyi panelt 90 darab nyergesvontató tud elszállítani, szóval engem különösebben nem lepne meg, ha kiderülnének még itt olyasmik is, hogy talán nem minden visonkai panel készült Ausztriában, hanem egy icipicit messzebb.

www.kiotosolar.com/assets/components/phpthumbof/cache/KIOTO%20Headquarter.1faaf1902b5a09cd44bb065f6f3f8915231.jpg