-Uhhh, a mindenit. Tegnap elfelejtettem kenyeret venni, mindjárt kész a virsli, elugranál te kenyérért?
-Brrrr, de hideg van. De persze, hogyne, megyek.

-Hová indulsz???
-Kenyérért.
-De hát még nem is mondtam, hogy mit hozzál!!!
-De, mondtad: kenyeret.
-Na jó, de nem mondtam, hogy milyet!
-Valóban. Milyet?
-Ne tartsd nyitva az ajtót, mert bejön a hideg! Szóval ha van teljes kiőrlésű, akkor abból egyet. Ha nincs, akkor rozsost, de abból csak egy felet. Ha az sincs, akkor kovászos házit, ha kilós, akkor egy felet, ha kétkilós egy negyedet. De ha nem kovászos házit kapsz, akkor hozzál három zsemlét is, mert a legkisebbik gyermeked nem szereti a korpás kenyereket. Ja, és szeleteltesd fel. És ha a teljes kiőrlésű...
-Bocs, hoznál nekem egy jegyzetlapot és egy tollat?
-Nem mondod, hogy neked ezt fel kell írni???
-De. Tudod hogy van ez, szocializáció. Amikor engem gyerekkoromban boltba küldtek, akkor az volt a rendezőelv, hogy amit kapsz, azt hozzál. Mivel szinte semmit se lehetett kapni soha az se okozott komoly fejtörést, hogy mit is vegyek. Azt, amit éppen valamilyen furcsa véletlen folytán kapni lehetett.
-Hát, jól van, itt a papír, itt a toll, de indulj már, mert kihűl a virsli!

-Rendben. A kutyának ne hozzak valamit?
-De hát nekünk már évek óta nincs is kutyánk!
-Ja, tudom. 
-Akkor miért kérdezted???
-Mert ha nem kérdezem meg, akkor ezt a cuki kis képet se tehettem volna be ide, oldalt.
-Mondd, te tényleg ki szeretnéd hagyni a mai reggelit?
-Rám férne ugyan, de nem. Máris indulok. Hová menjek? A kisbótba vagy a kenyereshez?
-De hát nem te mondtad, hogy a lábadat többé be nem teszed a kisbótba???
-De.
-Akkor???
-Akkor a kenyereshez megyek.
-Az isten megáldjon, csak indulj már el végre!

-Rendben, már megyek is. A gyerekeknek ne hozzak valamit? Kis édesség, túrórudi, ilyesmik?
-A gyerekek már felnőttek. Együtt összesen hatvan évesek.
-Az tíz gyerekkel számolva fejenként hat éves életkort ad ki. Egy hat évesnek meg lehet csokit hozni a boltból, nem?
-Persze, lehet, de nekünk nem tíz gyerekünk van, hanem három.
-Tudom. Így viszont még átlagolva is húsz évesek. Hozzak nekik egy üveg bort?
-Ne hozz. Nagyok már, tudnak maguknak bort venni, ha kedvük támadna bort inni.
-Értem. Bor nem kell, csak kenyér. Félúrvacsora.
-Reggeli!!! De ha nem indulsz el MOST AZONNAL, akkor a virslidet odaadom a kuty... na, tessék, már engem is megőrjítettél, nekünk tényleg nincs is kutyánk! Na, mars kenyérért!

-Jó napot! Kérek szépen fél kiló teljes kiőrlésű házikenyeret szeletelve! Van?
-(Bazdmeg, hát ez nem lehet igaz! Látom, hogy papírról olvasod és mégse tudod helyesen mondani, hát ilyen nincs!!!) Namostakkorméket?? Teljes kiőrlésű legyen, vagy házi???
-Öööö, bocsánat. Teljes kiőrlésű legyen.
-Korpás vagy graham?
-...

-Kopp-kopp, szevasztok, megjöttem, itt a félkiló graham-zsemle, szeletelve, lehet reggelizni!