Hátha valaki nem tudja: chicken game néven emlegetjük azt a játékot, amelyikben a kellően magabiztos vagy kellően szuicid résztvevők padlógázzal robognak egymással szembe, és az a vesztes, aki előbb rántja félre a kormányt. Kemény, férfias játék, persze lehet ezt is okosba’ játszani.
Most mintha egy ilyent látnánk éppen. Látszik a két jármű: egy birodalmi lépegető és egy lepukkant Ikarusz. Az előbbiben az Euróapi Unió, utóbbiban a megboldogult Magyar Köztársaság polgárai. Az előbbi annyira azért nem rohan, inkább csak beállt némileg indignálódva az út közepére, gyertek, én nem fogok félreállni. Különösebben ugrálnia sem kell, még az is előfordulhatna, hogy a nagy rössel felé csörtető busz simán átcsusszan a lábai között, de ha a lépegető egy picit is rosszindulatú, akkor roggyant egyet, és a busz kabrióként kerül ki mögüle.
Az nem chiken game, amikor a tehén a farkával mintegy unalmában csápolva agyonvágja a segge körül szemtelenkedő bögölyt.
De az sem chiken game, amikor a főpilóta és a főmácsó úgy zavarja neki az Ikaruszt a birodalmi lépegetőnek, hogy közben ő az út széléről telefonon adja az utasításokat a kibaszottul intelligens másodpilótájának. Teperj, Jani, félre ne merd rántani, nekem itt kell állnom az út szélén, hogy ha te felkenődnél a tehén farára a birodalmi lépegető lábára, akkor én majd megbosszullak!
Valamint az sem a legkorrektebb szervezési módja a chiken game-nek, hogy a buszban, esszük-nem esszük alapon mi is ott ülünk, utasként. Kuss, mondja a főpilóta rádión, amikor jegyet váltottál az utazásra tudhattad, hogy akár ez is benne lehet a pakliban. És ebben, fogadjuk el, igen sok igazsága van. Tudhattuk, de bíztunk benne, hogy megmarad kisstílű gengszternek, és nem képezi magát tovább buszeltérítő terroristává. Mások pedig valami másban bíztak, leginkább azokban a rendkívül pozitív üzenetekben, amelyek szerint itt minden nagyon jó lesz, és úgy lesz jó, hogy közben senkinek nem lesz rosszabb.
Nem az emberek fogják megfizetni.
Oszt most meg mintha mégis. Lehet örülni a cirkusznak, lehet tapsolni a keménykedésnek, lehet decens, budai polgár kinézettel vígan, tele pofával zsidózni, lehet két pofára habzsolni a közmédiumok által nyakunkba ömlesztett moslékot, de a valóság előbb-utóbb úgyis be fog kopogtatni hozzánk. Csak ugye ehhez idő kell, és ami rosszabb, hogy szelektíven fog bekopogtatni.
Kismalac, engedd be az egyik lábamat. Nem engedem, mert erősen az a látszat, hogy az nem is láb, hanem valami más. Ugyan, kismalac, ne vidd már el ezt a mesét is undok, szexista irányba, hidd el, az a lábam! Farkas, megesküszül rá? Az új Alaptörvényre mondom, hogy az a lábam! Na jó, akkor beeng… áúúúúúúúúú!!!! faaaarkaas!!!! ez fáááájt!!!!
Apró és szelektív segbbekúrásokkal kezdődik, ami nem fáj mindenkinek egyformán. Aki a rendszer kegyeltje, akinek a többmilliós jövedelméből még több marad meg (hiszen a zemberek kormánya feléjük nem ágaskodó bránerrel közelített, hanem méteres nyelvvel, eltörölvén a magasabb adókulcsot), az valószínűleg nem fogja a fejét vakarni január elején, amikor be kell fizetni a biztosítási csekkeket. Ezzel szemben a fiam, aki a robogózását felülről korlátos keretből kell kihozza igencsak morgolódik, amikor ezt látja:
Igen, az adócsökkentések kormánya őt kapásból lenyúlja 770 forintra. Nyugi, fiam, engem meg 3118 forintra. Baszhatom a B10-et, az idei kötelezőm, hála az adócsökkentő kormánynak 30%-kal többe fáj, mint amennyibe adó nélkül fájhatna. És ugye mindenki másnak úgyszintén. Újévi ajándék Orbán Viktortól, fogadjuk szeretettel.
Kisdedem nem hobbiból robogózik, hanem történelmi szükségszerűségből. Az állam, és annak helyi kidudorodásai ugyanis basztak működő tömegközlekedést csinálni, így ha nem szeretné az egész napját várakozással valamint utazgatással eltölteni találnia kellett valamiféle individuális megoldást. A robogó több szempontból is előnyös, egyedüli hátránya, hogy költségei vannak. Péládul kell belé benzin is. A rohattkomcsik alatt is szívta a fogát, eléggé be kellett osztania még a 330 forintos benzinár mellett is a keretét, most meg majd méginkább, hiszen ma már olyan 414 forint körüli áron mérik.
Önkormányzati szinten pedig lopakodik befelé mindenféle sunyi emelés. Például a Mörcédösz városában lelkesen újságolja a lokális hatalom, hogy csökkenti az építményadót! Hurrá, csak ugye szinte mintegy mellékesen azt is odaírják, hogy egyúttal meg is szűnik az eddigi mentesség, így 2012-től a Mercédesz és a cégek jobban fognak járni, ezzel szemben a polgár ezen túl adót fizet az eddig adómentes garázsa után is. A S8-asból lényegtelennek tűnő összeget, úgy kb. háromezer-néhányszáz forintot, de.
De ha mindezeket összedajuk, és veszünk hozzá egy kispénzű, alacsony jövedelmű embert, akkor annak bizony mindez fájdalmas érvágás. Nézi a Suzukiját a garázsban, és vakarja a fejét. Legszívesebben leöntené az egészet benzinnel és felgyújtaná, de most pillanatnyilag még annyi benzinre sincs pénze, amennyi a lobbantáshoz kéne, mert elvitte a törlesztőrészlet. És közben nézi milyen remekül alakul az orbáni chiken game.
Persze egy bizonyos jövedelmszint fölött ez még nem annyira húsbavágó, hiszen akiknek milliók jönnek be havonta azoknak az ilyen pitiáner összegek meg se kottyannak. Ők még reménykedhetnek abban, hogy a chiken game mégiscsak jól sül el. Vagy ha nem, hát abban, hogy a karambol előtt ők még kiszállhatnak.
Vagy ha mégsem, akkor marad utolsó reménynek az, hogy az út szélén álló Orbán majd őket is megbosszulja jól. Magyaros chiken game, magyaros mácsókkal, akiknek soha nem túl drága a más élete. Lenne nekem egy ötletem: ha tényleg ennyire keménypöcsűek, akkor miért nem játszanak inkább orosz rulettet?
Hat golyóval.