2002, legyen béke már! Itt az ideje, hogy elkezdődjenek a sebek begyógyulni. Hogy galambok üljenek verebekhez, Szanyik Szíjjártókhoz, Orbánok Gyurcsányokhoz, miközben elégikusan köröz felettük egy hófehér Selmeczi. Picture:
2013: Orbán és Gyurcsány a zsidóknál:
“Na, azért Orbán szövegét nem hallgatom meg. Kijöttem a Zsidó Világkongresszus vacsorájáról. Mert ugye ő nem antiszemita…. – állítja. De használja az antiszemitákat és az antiszemitizmust, mondom én, hogy építse hatalmát. Így aztán nem jobb náluk. Az ilyeneket meg nem hallgatom meg magyarázkodni egy zsidóközösség előtt. Mert tudom, hogy hazudik…”
"Minden tüntetést engedélyezni kell, majd a rasszistákét péppé verni!"
2002-től volt nyolc évük erre a seb-begyógyításra. Arra, hogy megmutassák, nemcsak küzdeni, de együtt dolgozni, együtt örülni is tudnak. Elkúrták, de úgy, hogy azt tanítani kéne. És most mit látunk? Hogy egyetlen kibaszott bocsika, a legcsekélyebb felköpés és aláállás nélkül jönnének vissza, mint eldugult lefolyójú vécéből a szar. Néhány ember pedig még mindig bízik bennük, készséggel becsapja saját magát azzal, hogy a szar szétporciózva és újból összekeverve akár még nutella is lehet. Csókoltatom a gusztusukat. Nem Orbán, nem a fidesz, nem a jobbik, nem a tengermély antiszemitizmus a legnagyobb baja ennek az országnak, hanem az, hogy a visszaömlött szar miatt senkinek sincs kedve még csak próbálkozni se nagyon azzal, hogy a nemjobboldali oldalon valami tényleg reménykeltőt, netalántán akár szerethetőt is összerakjon, már ugye ha egyáltalán lenne miből. Sajnos amíg ugyanez a szar szivárog mindenhonnan vissza békét közösen teremteni kurvaisten, hogy nem fogunk tudni. A szennyet kislagolni nem kell félnetek jó lesz...
Legyen béke már!
Legyen vége már!
