Kezdjük azzal, hogy Lázár János úgy járt ezzel a közigazgatással, mint a rossz táncos a tökeivel: erősen zavarja a táncban. Lázár is belátta, hogy a kormányablakok tisztességes működtetéséhez se pénze, se tehetsége, ezért gyorsan el is vernek kétmilliárd forint közpénzt egy olyan kampányra, amelynek során a rossz táncos megpróbálja meggyőzni a közönségét, hogy az a vicces vonaglás mégiscsak tánc, ráadásul a jobbfélékből való. 

Közben meg a polgár, akinek ugye elviekben szolgáltat az állam többnyire szív, és lassan már örülne, ha nem szolgáltatna, mert az a régi, a hivatalnok-állam legalább úgy, ahogy, de mégiscsak működött. Ez a mostani nem annyira működik:

Egy másik szülő, Kata, mesélte, hogy augusztus elején a lánya osztálytársának anyukája hívta fel a figyelmet arra, hogy ők sem kaptak családi pótlékot. "Három gyerekem van, az egyiknek a nyári szünetre esik a 16. szülinapja. A mi esetünkben a legutoljára folyósított összegből még nem hiányzott a 16 éves gyerekemre eső rész, de az ördög nem alszik alapon felhívtam a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályát" – mondta Kata.

Az ügyintéző a taj szám alapján megnézte, hogyan áll az ügyük. Ekkor derült ki, hogy dokumentumhiányt jelez a rendszer, így a következő esedékes családi pótlék már csak két gyerekre érkezik, ha nem nyújtom be az iskolától beszerzett dokumentumot. 

Ma így működik a közigazgatás. Nem a törvény, nem a végrehajtási rendelet, de még csak nem is Lázár az irányadó, hanem a rendszer. A Sacred Engine. Ha az dokumentumhiányt jelez akkor ugrik a családi pótlék, és lehet menni rimánkodni a Szent Interfésznek, ha hiányozna a családi költségvetésből a pénz. De mit is mond erre a törvény?

A törvény ésszerűen szabályozná az ilyen helyzeteket, hiszen ha az államnak a kívánt adatok már úgyis megvannak, akkor egyrészt sokkal egyszerűbb, másrészt ügyfélbarátabb, és talán még olcsóbb is, ha nem ugráltatjuk a polgárt, hanem átvesszük az adatot onnan, ahol az államnak házon belül megvan. Például az Oktatási Hivataltól. Ezt amúgy az állam egy másik szája el is ismeri:

„a családtámogatási ellátások ügyviteli rendszerében interfész kapcsolat került kialakításra az Oktatási Hivatallal annak érdekében, hogy a tankötelezettség megszűnését követően a tanulói jogviszony fennállásával, illetve megszűnésével összefüggésben kontrollálni lehessen az adatokat.” 

Nomármost, ha került kialakításra, akkor miért nem működik? Zavarják a tökei? Esetleg nem inkább az van, hogy ha két, vagy akárhány töketlen rendszert akárhány interfasszal is kötök össze abból úgyis csak egy újabb, komplexebb és ezért még annál is töketlenebb rendszer jön létre? De az igazán nagy probléma az az, hogy a rendszer, a gép az átvette a józan ész és nem mellékesen a másik, a fontosabbiknak tartott rendszer, a jogrendszer felett az uralmat. A családtámogatási törvény végrehajtási rendelete precízen előírja, hogy miként kell eljárni tanévváltáskor:

7. § (1) A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.

(2) Amennyiben az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, a fővárosi és megyei kormányhivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására.

Tehát jog szerint a folyósítás csak akkor állítható le, ha a polgár bejelentett olyan változást, ami alapján a jogosultság megszűnik, vagy akkor, ha a felszólításra a rendelkezésre álló határidőn belül a jogosult nem küldi meg a kért igazolást. Ismétlem: jog, törvény szerint nem szüntethető meg a családi pótlék folyósítása, persze ennek ellenére megszüntetik, ezt a forgatókönyvet velem is eljátszotta párszor a folyamatosan és egyre inkább szolgáltató állam. A hivatalnak ugyanis lassan már nem is kell figyelembe vennie a törvényt, persze ha akarná, sem tudná, mert nincs ott ember, aki az interfészimádaton túl is képes lenne látni, bármekkora elánnal is húzná ki a fejét a seggéből ehhez.

Ezt hozta el nekünk az olcsó és autoriter állam, ennyire futja ma, kontraszelektált, bürokrata-birkává lebutított, korbáccsal hajtott, egy értelmes mondatot leírni képtelen hivatalnokokat, akik az eszük, a tudásuk és a tisztességük helyett a rendszert, a gépet, Lázár interfaszát imádják, és ha a kisember valamit el szeretne érni, akkor vagy rájön, hogy valójában nem is szeretne ő elérni semmit, vagy...

(Lapzárta után olvastam, hogy Orbán elégedetlen a közigazgatás átalakításával. Így talán még jobban érthető ez a kétmilliárdos médiakampány...)