Nézegetem Szíria topográfiai térképét:
Hö? Mi van?? Barna??? Meg egy pici fehér is? De hát ott vannak hegyek! Az ember amikor azt hallja, hogy Szíria, akkor egy végtelen sivatag képződik meg előtte, olajkutak bólogatnak, egy teve unottan csújingolja a kiszáradt tüskebokrot, erre fel tessék, mi derül ki? Szíriában vannak hegyek! De micsoda hegyek!:
Na, pajtikák, adnátok? És ha már nagyon feltörte a bakancs a lábunkat tevehátra kapunk, lazítunk egy kis camel trekkinggel. Vagy leugrunk a tengerpartra sziklát mászni, csobbanni egyet, punnyadni, ilyesmik. Én Szíriába szeretnék emigrálni!
Nem végleg, csak mondjuk fél- egyévre. Érdekesnek tűnnek, de az időm véges és most látom, hogy Afganisztán meg tele van barlangokkal, a hegyeiről tudtam, csak fogalmam sem volt arról, hogy miként tudnám én azokat úgy megnézni, ahogyan hegyeket nézni szeretek. Holott kézenfekvő a megoldás: emigrálnom kell ezekbe az országokba, mert egy csomó olyan dolog van arrafelé, amit én nagyon szeretek, és igen jól el tudnám tölteni az időmet.
Arra gondoltam, hogy munkát is vállalnék. Szerencsém van, mert ezek az országok agrárországok, és én paraszti származású vagyok, sőt, még ennél is szerencsésebb, mert van nekem tisztességes szakmám is, gépész, még a mostani megélhetésem is a mezőgazdasághoz kötődik, megszerelem én a dízeltevét is, kizárt dolog, hogy ne kapjak valami munkát. Dolgoznék, tekeregnék, ellenék, gyerekeket felneveltem, időm van, szerintem ez egy teljesen jó ötlet.
Az ottani emberekkel jó eséllyel nem lesz semmi bajom. A parasztokkal szót fogok tudni érteni, hiszen én is falun kezdtem és most is ott élek, és ha a mócokkal meg az osánokkal elboldogultam akkor a szír paraszttal is el fogok. A melóssal is, legfeljebb összeveszünk azon, hogy egy hatos menethez milyen fúróval kell előfúrni, de hát verekedtem én már korábban is ilyesmik miatt, és nem lett semmi bajom.
Megjegyzés: a szervezett turizmus, a "befizetek 20 000 dollárt és szakavatott kezek átnyomnak a turizmusipar kolbásztöltőjén" jellegű élményskalpgyűjtés nem érdekel. Én látni szeretnék és nem azt, hogy a pénzemért megmutassanak nekem. Marad az emigráció, mert a hazai jövedelmi helyzetem nem teszi lehetővé, hogy odautazzak csak úgy, lődörögni.
Tán még a hazám is jól járna, mert nem vagyok nagy természetű, így ha marad valami a keresetemből azt hazaküldöm. Mert idővel remigrálnék, hiszen az élmény csak akkor az igazi, ha megosztjuk, azt viszont csak középeurópai nyelveken tudom, és nem árt az, ha van pár fillér tartalék az öregkori mesélésekhez.
Egész jó kis tervnek tűnik. Már csak egy apróságot kérnék a megvalósíthatóságához: szíveskedjenek már a pont leszarom, hogy milyen nemzetiségű oligarchák által finanszírozott bombázó és gyilkolóegyletek elhúzni a picsába Szíriából (Afganisztánból, etc), és hagyni, hogy az ott élő egyszerű emberek, köztük parasztok, melósok élhessék a mindennapi életüket, vessenek, arassanak, és ha én odaemigrálok, akkor ha jut adjanak nekem is egy kis munkát, ígérem, megfogom becsülettel a végét, nem hozok szégyent a nemzetemre. Maradjanak a szírek Szíriában, akik pedig eddig eljöttek menjenek vissza, hadd emigrálhassak én hozzájuk, mert nekem ez az érdekem, és nem az, hogy valamelyik amerikai vagy orosz oligarchának nőjön a vagyona pár milliárd dollárral. Azt kérném, hogy hessapicsába onnan minden ilyen ragadozó, mert én szeretnék odamenni, élni.
Olyan nagy kérés ez?
