Erősen nyomatják a kommunikációt, hogy a napelem jó, azt támogatni kell, mert attól jó lesz Magyarországnak, és bárki, aki ezzel ellentéteset mer mondani, az hülye.
forrás: 444.hu
Kérdés, hogy vajon tényleg annyira jó-e nekünk ez a napelem? Nézzük meg, hogy kinek van belőle haszna!
A hazai napelem-felhasználás egyik útja a családi házak tetejére vezet. A magyar lakásállomány 2/3-a családi ház, így érthető, ha előbb ezzel foglalkozom. Több, általam megkérdezett szakember is azt mondta, hogy önmagában napelemet felszerelni nem éri meg, hanem csak egy komplex beruházás keretében, amelynek ésszerűen része a ház szigeteltségének a javítása, a fosszilis tüzelőanyagok elégetésén alapuló fűtés lecserélése hőszivattyúsra, és így már jöhet a napelem! Tehát csak így, pakkban van értelme nézni, mert így lehet csak érdemi haszna. Nézzünk tehát egy betegesen elborult példát, és nézzük meg a hasznát.
Tegyük fel, hogy egy száz négyzetméteres családi házat egy öt millió forintos beruházással felhozunk úgy, hogy az addigi összes energiafelhasználását 70 százalékkal csökkentjük. Napelem, szigetelés, hőszivattyú, elektromos sütő, tegyük fel, hogy mindez kijön ötmillióból. A szakma ígérete az, hogy ez a beruházás befektetésként fog viselkedni és hoz 15 éven keresztül évi 7-10%-os hozamot. Tehát annak, aki ma rendelkezik ötmillió forint befektethető összeggel, annak kinéz egy óvatosan számolva is évi 350 000 forint haszon. Szerintem nem tűnik egy hihetetlen kijelentésnek az, hogy ma Magyarországon egy ilyen ötmilliós befektetést csak meglehetősen kevesek engedhetnek meg maguknak, így ez a haszon azokhoz kerül, akiknek már amúgy is bőven van.
Nézzük, milyen hasznot ígér a fizika?
Ez a képzeletbeli pecó a felturbósítása előtt 5842 kila széndioxidot okádott ki a levegőbe. Ennek a hetven százalékát lenyisszantottuk, tehát a széndioxid-nyereség bő négy tonna, pontosan 4089 kilogramm.
Energiát is megtakarít, saccoljunk durván, mert úgyis nagy a ráhagyás, tegyük fel, hogy az éves energianyeresége 21 000 kWh.
Ha eddig nézzük, és nem tovább, akkor ez így tényleg nagyon szépen néz ki, már ugye a környezetfizika szempontjából. Csökken az energiafelhasználás, csökken a kibocsájtott széndioxid, akkor hol itt a probléma?
Ott van, hogy ebben az esetben az egyén haszna, tekintettel arra, hogy a kapitalizmusban minden, így az energia is áru pénzben jelentkezett. Mivel szembesül tehát ez a példabeli befektető? Hogy lett neki egy kellemes kis 350 ezer forintocskája, ami a kapitalizmus logikája szerint nem maradhat nála. El fogja költeni. Leugrik négyszer hosszúhétvégére Palma de Mahorkára, egyszer a feleségével háromszor a szeretőjével, a repülőjegy ára már talált pénz, a biznisz is megy, miért ne csapassuk, egyszer élünk? Igen ám, de így a megtakarítást repült kilométerekre költötték el, a repülő energiát "használ el", tehát az a bizonyos megspórolt energia is "elköltődik", esetünkben ez a költés körülbelül 21 500 kWh. Azaz összességében nézve már 500 kWh-val mínuszban vagyunk, tehát elmondhatjuk, hogy a napelemmel ebben a formában nem takarítottunk meg energiát.
Ennyi repkedés után a mi utasainkra arányosan 2750 kg légkörbe került széndioxid jut. Jó magasra, ráadásul kerozin égetéséből, ahol még egyéb gázok is hozzájárulnak a boldogsághoz, plusz ugye egy ilyen Mallorcás csapatás egyéb, amúgy nem jelentkező luxusfogyasztásokkal is jár, így nagyon nehéz azt látni, hogy összességében ettől a befektetéstől a környezetnek jobb lenne.
Összegezve: ma az a képlet, hogy a napelem csak azon igen keveseknek hoz hasznot, akik megengedhetnek maguknak egy ilyen befektetést, az energiaszaldó összességében negatív, tehát energiát nem takarítottunk meg, a szennyezőanyag-kibocsájtás is alig, vagy inkább semennyire sem csökkent, szóval a kérdés, hogy akkor ez így kinek is jó? És persze a még súlyosabb kérdés: miért is támogassuk tehát a napelem elterjedését direkt és indirekt módokon? Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy azért, mert jó az nekünk, ha a mi, mindannyiunk közös munkájával összedobott pénzecskénkből a jobb módúak többletfogyasztását támogatjuk. A repülős tematikába kár belekötni, mert ha nem repül, akkor elautózza, elkölti mindenféle termékekre, másik esetben befekteti és vesz belőle MOL-részvényt. Könnyen belátható, hogy ezekkel a fogyasztásokkal is simán el fogja tapsolni az energia- és károsanyagkibocsájtás-nyereségét.
A napelem így, ebben a formában arról szól, hogy a szegényebb emberek pénzt adnak a gazdagabb embereknek, szórakozásra. Nem mellékesen: a napelemgyártó óriáscégek köszönik szépen a profitot.
Persze lehet ezekből a panelekből erőművet is építeni, épp tegnap került a szemem elé egy erről szóló cikk, de hát ez üzlet, és ha nincs benne közösségi támogatás, akkor csinálja, aki akarja. Illetve az, aki ki tud lobbizni, alkudni valamilyen módon egy olyan áramátvételi árat, aminél már megéri neki. Hogy ez nekem miért éri meg nem tudom, én ugyanannyiért fogom ez után is kapni az áramot. Elgondolkodtam azon, hogy ha egy ilyen erőmű-beruházás kijön 185 millióból és a megtermelt áram elég lenne 200 családi háznak egész évre, akkor miért is nem 200 családi ház építteti ezt az erőművet, mondjuk szövetkezeti rendszerben, a környezetünkért és a jövőnkért olyannyira aggódó elitünk biztatása és baráti útmutatása mellett, családonként 925 000 ezer forintból, amit akár az állam is meghitelezhetne nekik, támogatott kamattal, és akkor a megtermelt profitból a 200 családi háznak futná némi közösségi fejlesztésre is, mondjuk utakra, járdákra, ilyesmik. Elgondolkodtam, aztán gyorsan ki is vertem a fejemből, még a szobát is kiszellőztettem, majd mindezek után leírtam százszor, hogy: a napelem jó, aki mást mond, az hűje, értve vagyok?!?