Lett egy beruházás a Mátrai Erőmű Zrt.-nél, amiről az Index egy újságcikknek látszó valamit hozott össze, ezzel a felütéssel:

Kis lépés a világnak, de nagy ugrás nekünk a megújuló energiaforrások felhasználása szempontjából, hogy Visonta közelében hamarosan termelésre fogják hazánk legnagyobb naperőművét. Az eddig üzembe állított fél megawattos napelemparkok után a Mátrai Erőmű Zrt. 15 megawattos létesítménye valódi szintugrást jelent.

Természetesen teljességgel kizártnak tartottam hogy ezt a cikket ne a tőke írta volna, így gyorsan kattintottam kettőt a szerző után. Ezt találtam:

Ha törlik a blogomat, keressetek a facebookon. Ja, és ha valaki találkozna Colleen Bellel, akkor csapja már oda ezt is a panaszlistához, mert milyen sajtószabadság már az, ahol Götz Attila, az ELMŰ-ÉMÁSZ (tulajdonos: a német RWE, 54%-ban) píárosa az Index Tudomány rovatában elfogulatlanul tájékoztatja a közvéleményt a Mátrai Erőmű Zrt. (tulajdonos: a német RWE, 50,92%-ban) egyik beruházásáról. Na, mindegy, nem erről szerettem volna beszélni, bár ez is megérne egy külön történetet, de annyi már a külön történet, hogy hagyjuk, inkább megnézném ezt a beruházást úgy is, hogy nem az RWE píárosának a vakításait követem. 

Nézzük, mi is épült valójában és milyen pénzből:

Az elnökvezérigazgató a portálnak elmondta: idén a Mátrai Erőmű Zrt. 6,4 milliárd forintos költséggel felépít egy 15 megawattos fotovoltaikus erőművet. A 37 hektáron elhelyezkedő 73 400 napelem beruházási költségének felét az állam állja, a szektort terhelő Robin Hood-adóból 3,2 milliárdot leírhat a cég.

Tehát ahogyan azt sejteni lehetett, közpénzből épül a beruházás. Nemrég még volt egy linkem arról is, hogy a másik 3,2 milliárd pedig uniós transzferből érkezik, így végső soron ez az egész 6,4 milliárdos beruházás közpénzből lett ide nekünk. A kommunikációban is elénk tárt közjó a klímavédelem, azért kell napelem, mert így kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, tehát kevesebb lesz a kibocsájtott széndioxid. Ez a fő és szinte egyetlen érv, és ez első látásra elfogadhatónak is tűnik, de mi van akkor, ha úgy teszem fel a kérdést, hogy vajon 6,4 milliárd forint közpénzből más módon tudtunk volna-e még több széndioxid-kibocsájtást megspórolni? Nézzük az erőmű számait, a pillanatnyilag számomra elérhető leghitelesebb források szerint:

A megajánlott erőmű 72.480 db, egyenként 255W névleges teljesítményű polikristályos napelemből épül fel, melyeket fix tartószerkezetekre rögzítenek. A termelt egyenáramot 20 db nagyteljesítményű SMA gyártmányú inverter alakítja át váltóárammá, és a feszültség feltranszformálása után az országos 120 kV-os hálózatba jut a villamos energia.

A fenti napelemek tehát összesen 18,5 MW névleges teljesítményre képesek, a napelem gyártója szerint ez éves átlagban 23,1 GWh megtermelt áramot jelent. Tehát ha csak így nézem, akkor a napelem jó, mert ennyi áram megtermelődik úgy, hogy közben nincs széndioxid-kibocsájtás, és ez jó a köznek, hiszen így talán csak pár évvel később lesz belőlünk is klímamenekült. De mi van akkor, ha ezt a 6,4 milliárd közpénzt másként használom fel?

Például megnézem, hogy Magyarországon hol keletkezik nagyon sok széndioxid. Egy összességében véve millió sebből vérző tanulmányból megtudhatjuk, hogy nálunk a lakóingatlanok 76%-a 1992 előtt épített önálló családi ház, és ezeknek az éves fűtésienergia-követelménye 300 kWh/m², évente. Ez egy átlag 80 négyzetméteres ház esetében 24 MWh energiakövetelményt jelent. Sajnos ezek a házak zömmel a szűkösség éveiben épültek, sokszor úgy is hivatkoznak rájuk, hogy az építész nélküli házak, hiszen itt a terv az csak afféle javaslat, jótanács volt, a kivitel azon múlott, hogy mit tud a család kalákában, egy kőműves irányítása alatt megvalósítani, no meg azon is, hogy mit lehet éppen beszerezni a Tüzépről, vagy bárhonnan. Mesélte nekem valaki, hogy neki az orosz kiskatonáktól lett téglája, paritásos alapon: egy üveg vodka, egy teherautó tégla, és így építette fel a víkendjét. Ez persze azzal járt, hogy ezek a házak ma már kifűthetetlenek, viszont pont ezek azok a lakóingatlanok, ahol kis ráfordítás mellett is nagy energianyereség érhető el.

Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ha szakítanánk a berögzült technológiai gyakorlatokkal, és azt kutatnánk, hogy milyen elérhető és megfizethető technológiákkal lehetne ezeknek a lakóingatlanoknak az energiaigényét 30%-kal, 500 000 forintból csökkenteni, akkor találnák megoldásokat. Erre a kutatásra vannak nekünk intézményeink, egyetemein, kutatóintézeteink, tehát a lehetőség adott, a feladatot kell delegálni: harminc százalék, félmilla, és lehetőleg ne legyen benne szükség specializációra, lehessen kalákában, esetleg egy-két iparos bevonásával megoldani a kivitelezést, és ha a technológia abból áll, hogy csirizzel keverjük a papírhulladékot, vagy hogy hulladéklemezből barkácsolunk hőcserélőt a csikóspórra akkor abból fog állni, legfeljebb az Austrotherm és a Siemens kiröhög, de kit érdekel.

Ez a 30% megtakarítás egy lakásnál  évi 7,2 MWh energiaigény-csökkenést jelent. A 6,4 milliárd forintból  12 800 ilyen lakást lehetne hatékonyabbá tenni, így az éves megnyert energiaigény 92 GWh lenne.  Annyival kevesebb gázt, fát, szenet, impregnált hulladékot, műanyagpalackot, gumicsizmát, és mindent, ami csak egy kicsivel is jobban ég mint a víz kellene elégetnünk, amennyiből 92 GWh fűtési energiát nyernénk, és egyúttal az ennek megfelelő széndioxid-mennyiséget sem kúrnánk ki a légkörbe. 

Ráadásul a naperőmű által megtermelt áram pont a leginkább rászorultakat nem segíti, hiszen hiába kapnák meg ők mondjuk tíz százalékkal olcsóbban az áramot, azzal fűteni úgysem tudnának, mert árammal direktbe' fűteni horror-gazdaságtalan, és sajnos az ilyen ingatlanokban többnyire olyan szociális helyzetű emberek élnek, akik nem tudnak megengedni maguknak egy milliós nagyságrendű hőszivattyús fűtési beruházást. Az olcsóbb árammal pont hogy a jobb anyagi helyzetben élők járnak jól, hiszen az ő fogyasztási kosarukban jelentősebb tétel az áram, náluk van klíma, sok elektromos háztartási gép, szórakoztatóelektronika, és egyebek. 

A Mátrai Erőmű napelem-beruházása tehát kiváltott 23,1 GWh energia előállítását kísérő széndioxid-mennyiséget, míg ha az általam javasolt módon költik el a pénzt az 92 GWh megtakarítást eredményezne. Ugyanannyi befektetés, és minimum négyszeres haszon ha másként csinálnánk. És ez még csak a széndioxidról szólt.

Anyagilag sem érdektelen a dolog, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt. 72,62%-ban német tulajdonban van, ebből 50,92% az RWE-t illeti, míg 21,7% az ENBW Trust e.V.-t. Utóbbiról azt kell tudni, hogy majdnem-állami tulajdonban van, de az RWE 30%-a is német intézményi befektetők (városok, többnyire) kezén van. Így aztán a 100% közösségi forrásból megvalósított beruházás nem csak a széndioxid-kibocsájtás terén jelent hétszeres veszteséget, hanem az így megtermelt áram hasznának a  72,62%-a szépen kimegy Németországba, tehát a Mátrai Erőmű napeleme által  hajtott haszon 37%-a a nagy német városokhoz fog vándorolni, ott lesz belőle óvoda, iskola, egészségügy, közigazgatás, amit csak akartok, hiszen telik rá bőven. 2014-ben a Mátrai Erőmű Zrt. 10 milliárd forint osztalékot fizetett ki, ebből a magyar államé 2,6 milliárd, míg a német városoké 3,7 milliárd.

Ez az összeg megegyezik 5,5 Izsák méretű, kb. 6000 lakosú magyar kisváros egy éves közösségi forrásaival. Ha a továbbiakban is azt támogatjuk, amit az RWE píárosa az Index portálon, magát újságírónak kiadva a szovjet termelési eposzokat megszégyenítő alányalással támogatni javasol, akkor lényegében véve azt támogatjuk, hogy a mi pénzünkből, a mi munkánkkal ne az izsáki polgárnak legyen nagyobb jóléte, hanem a dortmundinak. Így lesz a progresszióból, a technológiai vívmányokból közjó, csak éppen nem nálunk, hanem Németországban.