Olvasom, hogy a bíróság első fokon összevonta a szemöldökét a zuglói önkormányzatra azért, mert 2011 őszén az ripsz-ropsz ledózerolta a hajléktalanok kunyhóit. Kilenc ember hét éve élt ott, életvitelszerűen. A kunyhókat a MÁV területén húzták fel, nyilván bármiféle engedély nélkül. Szabályfétisisztáknak már ennyi is elég ahhoz, hogy lelkesen támogassák a kényszerbontást, tetszettek volna kedves hómleszék szépen szabályosan bérleti szerződést kötni a MÁV-val, kunyhóépítési engedélyért folyamodni az illetékes szervekhez, beszerezni a szükséges papírokat, hiszen az ilyesmi simán elvárható olyan emberektől, akiket a kunyhólétbe sodorta a sorsuk, önhibájukból vagy azon kívül, ez most mindegy is. A lényeg, hogy kunyhóban ne akarjanak lakni, mert az csúnya, rendetlen ésatöbbi. Ha kunyhó, akkor dózer. Más megoldás nem létezik, mert nem is létezhet, fogalmilag sem, tehát ha másodfokon is fenntartja a bíróság az ítéletet és a félmilliós bírságot, akkor az önkormányzat a köz pénzéből kifizeti azt, és legközelebb újból küldi a dózert, és ha az is törvénytelennek fog bizonyulni, akkor a vesztett per után majd megint fizet, végső soron van az adófizetőknek pénze, aztán majd lehet reménykedni, hogy a hajléktalanok unják meg előbb a kunyhóépítést. A kunyhó az rossz, ezt tessék megérteni.

Doug Sharp, egy iowai építésziroda vezetője ezt egy picit másként gondolta. Talán belátta, hogy mindig lesznek olyan emberek, akik bármekkora is a világban az átlagos jólét ők mégiscsak a kunyhót fogják választani, kényszerből vagy sem, ez most mindegy, a lényeg, hogy ha a kunyhó igénye egy velünk élő igény, akkor erre jó lenne valamiféle megoldást is találni. Fogták magukat és ezt dezájnolták:

Egyszerű szerkezet, állítólag egy nap alatt összerakható és tán még olcsó is. Igen, jól látja a kedves olvasó, ez nem egy kifejezetten téliesített pecó, de hát a zuglói kunyhók sem tűntek passzívházaknak. Ezek a kényszerlakhelyek amúgy is a Zuglónál némileg barátságosabb klímájú helyekre készültek, persze ez nem jelenti azt, hogy némi alkotói töprengéssel ne lehetne valami elfogadható megoldást találni a kunyhó hidegtűrőbbé tételére. Tudom én, hogy a hajléktalan-probléma nem az a faék-egyszerűségű valami, amit pár ilyen kunyhóval meg lehetne oldani, és nem is nagyon szeretnék ezzel a poszttal bármi súlyosabbat megmondani, mindösszesen csak annyit, hogy időnként jó arról olvasni, hogy vannak még helyek és emberek, akik a dózeren túl is képesek és készek ellátni.

És ha már kunyhó. Mintha Amerikában sem a dózer lenne az egyedüliként elgondolható megoldás:

A végére pedig jöjjön egy kis optimizmus: ha nyer egy hajléktalan a lottón, vagy másodfokon a bíróság egy nagyságrendecskével több kártérítést ítélne meg, mint ez a mostani félmillió forint, akkor már lehet is rendelni egy ilyen kinézetű kunyhót: