A kapcsol menüben lévő űrlapot letölti, kitölti, és ügyfélkapun benyújtja. Ez nem jó megoldás?

@Szindbad: Hogy nyútja be az ügyfélkapun?

@maroz: nyújtja! nyújtja! na, fog ez menni! ;))

@Szindbad: Mutatnád konkrétan is a letöltőlinket? Hogy biztosan egyre gondolunk-e.

@Szindbad: Nekem ez tűnt ésszerűnek:

www.egyenlobanasmod.hu/complaint/add

Kitöltöttem kamu adatokkal, majd a "folytatás és nyomtatás" gomb behozott egy pdf-creatort, nézd meg bátran te is, hogy mennyire felhasználóbarát! Képzelj el egy átlagos felhasználót, aki elé odadobnak egy ilyen oldalt. Ne magadat képzeld el, hanem egy átlagost. Eljut az addig, hogy megértse, miszerint lett neki egy pédéefje, rájöjjön, hogy az hol is van, és ha eddig eljut, akkor innen hogyan tovább?

Másik kérdés: mit tippelsz, hány forintból lehetne ezt ennél tisztességesebben, felhasználóbarátabban megcsinálni? Eddig. Mert lássuk hogy innen hogyan tovább. Lett a gépünkön egy pdf fájl, valahonnan kiderítettük, hogy az mi is, és most küldenénk. Hogyan, miként? Van ügyfélkapunk.

nem próbáltam végig, de a Kapcsolat menüpontra kattintva is van egy link, ahol letölthető a Nyomtatványkitöltő programhoz egy kiegészítő, úgy tippelem, az közvetlen megy az Ügyfélkapuval.
Lehet, hogy tévedek, nincs kedvem most installálgatni.

és persze ott egy email cím, akár kérhetsz tanácsot is, ha valami nem megy.

Értem én, hogy lehetne jobban is, de innen könnyen fejleszthető is, lehet javítani a szövegeken, a folyamatokon. Mindenesetre van hatóság, létezik a bejárható út, csak még nem annyira kényelmes, nem annyira magátólértetődő. De van.
Hülye Gyurcsányék elszórtak rá egy valag pénzt és ilyen lett, de lett. Azóta másnak meg nem jutott eszébe, hogy javítson rajta, pedig elkölthetett volna rá mégegyszer ennyit.

@Jean Sol Partre: Erre gondolsz?:

"A Hatóság űrlapjának telepítője a panasz benyújtásához a Hivatali Kapu használatával. (Általános Nyomtatvány Kitöltő program szükséges.)"

Igen ez a szöveg is érdekes. Rákattintok, és felugrik egy ablak, hogy valami EBH_ebh_urlap.zip kéri, hogy kezdjek vele valamit. Nekem, átlagjóskának tehát tudnom kell, hogy mi a zip állomány, ki kell tudnom csomagolni a 'THI_BEJELENTES verzió: 1.0' fájlt, tudnom kell, hogy erre kétszer rá kell kattintanom, türelmesen kivárni, amíg történik valami, kapok nehezen értelmezhető üzeneteket, például ezt:

C:..\EBH_ebh_urlap_1_0.tem.enyk

amitől sokkal okosabb nem leszek, és a végén ezzel zár a telepítő:

"Felhasználás
A telepített nyomtatványokat az Általános Nyomtatványkitöltő programmal használhatja fel."

Oké. Elindítom ezt az általános nyomtatványkitöltőt, és nem látszik a telepített új űrlap. Na de én hárdkór kisember vagyok, már tudom, hogy nem így, kettőt kattintva a telepítőre kell telepíteni, mert így többnyire nem működik, hanem az ÁNYK keretprogram saját 'telepítés' menüpontjából kiindulva. De ha én tényleg egy átlagos kisember lennék, akkor ezt nem tudnám, hanem kattintgatnék a honlapon, hátha mégiscsak egyszerűbb ez, mint ahogyan tartok tőle. Nézzük a linket, amire a szöveg mutat:

www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html

Kattintsatok rá, és képzeljétek el továbbra is, hogy ti egy átlagos kisember vagytok, akiknek erről a linkről kellene tudnia eligazodni.

Azt csak mellékesen jegyezném meg, hogy ez a 'HIVATALI KAPU' is egy érdekes dolog, hiszen a Hivatali Kaput ügyfél nem használhatja, csak szervezet.

Tehát nagyjából ott tartunk, hogy egy átlagember igen-igen jó eséllyel nem fogja tudni használni az online bejelentést, mint lehetőséget.

Egymilliárd forintból itt tartunk, és te erre azt mondod, hogy ez már eredmény! Láthatod te is, hogy ezt az utat érdemben az átlagember nem tudja használni, számára ez az út járhatatlan. Te is tudod nagyon jól, hogy már eleve a verbalitás is mekkora probléma nálunk, hogy teljesen üzembiztosan kijelenthető, miszerint a társadalmunk felnőtt 25%-a nagyon erős kihívásokkal küzd a szövegértés terén, a szövegalkotást pedig már meg sem próbálja. Neki személyesen elmondani lenne a legkönnyebb, ahogyan régen, a Tanácsnál csinálta, de az EBH-nek megyénként csak egy darab referense van, 'gmail.com'-os címmel, és akihez az izsáki polgár mehetne, az a megyeszékhelyen fogad, októberben négy, azaz négy darab alkalommal, különböző helyszíneken és összesen 16 órányi "nyitva tartással".

"Mindenesetre van hatóság, létezik a bejárható út, csak még nem annyira kényelmes, nem annyira magátólértetődő. De van."

Na, látod, ez az, ami nekünk a félperiférián a fejlettnyugati értékekből jut. Eszméletlen sok pénzt ráköltve megteremtik valaminek a látszatát, ami a jobb sorsú, a fővároshoz és a nagyvárosokhoz közelebb lakó, művelt, vagyonosabb polgárok számára némi erőlködés útján hozzáférhető, de az átlagember, már a vidéki kisvárosban élő átlagember számára is szinte alig, vagy csak tőle el nem várható erőfeszítések útján érhető el.

Ez a mi felzárkózási narratívánk: gyönyörű eszmények, egyenlőség, méltóság, hajjaj, hát persze, hogy kéne, de nem ezeket kapjuk, hanem számunkra érthetetlen, hozzáférhetetlen hivatalokat, ahová a kisember, ha be is jut nem egy igazságkereső kisemberként jut be, itt egy centi humánum nincs, hanem ügyfélként, akinek lesz egy hivatali ügye, tehát várhatja a tértivevényes végzéseket, a felszólításokat a hiánypótlásra, a felhívást, hogy orvosi papírok másolatának a beküldésével igazolja a fogyatékosságát, és így tovább. Ehhez az ügymenethez képest még a Ceausescu-féle adminisztráció is maga volt az emberség.

Ennyi az, amit mindebből a kisember megkap. És hát persze a leszólást: egymilliárdból ennyire tellett, 2009 óta ennyi pénz elköltése ellenére is csak ezt tudjuk nyújtani, ezt tudja a fejlett nyugat, ennyire képes, de ti, szarfaszú mélybalkáni sutyerákok örüljetek még ennek is, és bízzatok, bazd meg, bízzatok, mert egyszer majd lesz nektek is jobb! Egyszer, majd, ahogyan azt mindig is ígértük!

Na, Izsákról ezt a fejlettnyugatot kéne szeretni, azt, amelyik ide ilyen nesze semmi, fogd meg jól látszatokat tol, és bízik abban, hogy mi meggyőzzük saját magunkat és egymást is, hogy ez nekünk pont így jó!

@Jean Sol Partre: Olvasd el a milliárd forintos projekt rizsáját:

"A projekt eszközeivel az EBH az alacsony ismeretségű, korlátozott elérésű hatóságból olyan ismert és elismert államigazgatási intézménnyé vált, amely nem csak a diszkriminációs ügyek jogalkalmazói eljárásaiban megkerülhetetlen, hanem hatékonyan vesz rész a diszkriminációs jelenségek megelőzésében is. A projektben fejlesztett hatósági innovációkkal generált szakpolitikai folyamatok társadalmi méretekben fejlesztették a lakossági csoportok jogtudatosságát és a jogkövető magatartást. A közszolgáltatás elérésének minőségfejlesztése pedig az igazgatási rendszerekhez kapcsolódó lakossági bizalmi index, és azzal együtt a társadalmi kohézió erősítésében volt jelentős."

Egy kibaszott milliárd forint közpénzt el kellett költeni azért, hogy leírhassák ezt a bicskanyitogató hülyeséget. Ez a fejlettnyugat, ezek az európaiértékek, és ennyire hitelesen képviseli őket az unió. Ettől kéne a magyar kispolgár combonfossa magát, és ettől kéne kaszát-kapát fogva Orbánt elhajtania. Sejted már, hogy az izsáki kispolgár miért nem nyugatpárti és nem Orbán-ellenes?

Mert bármilyen furcsán hangzik is, az izsáki polgárnak nem hivatali ügye van, hanem igazságérzete. Azt egy nála sokkal nagyobb hatalommal bíró entitás megsértette, és ez a kisembert frusztrálja. Igazságot szeretne szerezni magának. De a fejlettnyugati igazságkereső út számára járhatatlan, így kínjában oda nyúl, ahová tud. Igazságot ott sem kap, csak ígéretet, hogy egyszer, majd, ha igazi nemzeti kormányunk lesz, akkor majd jut neked is igazság, addig pedig kitartás, és a kisember egy ideig ezt is el fogja hinni, ahogyan elhitte a fejlettnyugat hasonlóan hamis ígéreteit is legalább 15 éven keresztül.

A balliberális elitfrakció, a fejlettnyugatosok pedig továbbra sem fogják érteni, hogy az a büdösparaszt miért is nem szereti legalább annyira a fejlettnyugatot és az európaiértékeket, mint ő.

A Párt XXIII. Kongresszusán elfogadott Irányelveknek megfelelően elmondhatjuk, hogy:

"A projekt programjainak hatásvizsgálata megerősítette, hogy a hátrányos megkülönböztetés eseteiben a reparációt és a szankciót jogszerűen alkalmazó hatóság hatékony eszköze a diszkrimináció megelőzésébena tényalapú autonóm intézményi kommunikáció. A projekt ötödik éve meggyőző kutatott adatokkal támasztotta alá, hogy a programokon megosztott képzési, kutatási, információszolgáltatási tartalmakkal a hatóság szakmai-intézményi stratégiájában helye van a prevenciónak a diszkrimináció csökkentése, az emberi méltóság védelme, a jogtudatosság fejlesztése és az egyenlő bánásmódot követő magatartásmód általánossá válása érdekében."

@maroz: értem én a problémád, csak ez épp nem a nyugat értékeiről szól. A nyugat adott egymilliárd forintot a projektre, amiből igazán csodásan meg is lehetett volna csinálni. A mi fejletlen keletünk viszont ellopta a pénz javát és a maradékból kicsit slendrián módon oldotta meg amit megoldott.

Felhívnám a figyelmet, hogy legalább a témába vágóan oldotta meg, nem stadiont csinált helyette. Tényleg azt gondolom, hogy minimális jóindulattal teljesen használhatóra lehetne fejleszteni, de pont a nyugatot bíráló (sőt, lenéző) kibaszott jó fej jobboldali, humánus és végre igazi értékeket képviselő kormányunk szarik az egészre, neki nem elég ha egy részét ellophatja a pénznek, az egész kell, tehát nincs továbbfejlesztés, sőt, ha valaki szólna nekik, hogy van ez a honlap és valami intézmény mögötte, még jól meg is szüntetné szerintem, megvédésről papolva.

Vigyázzunk tehát a nyugat és a liberalizmus kritikájával, mert ami helyette van, az a nagy büdös lófasz.

@Jean Sol Partre: Ez így, konkrétan nem igaz. A nyugat pénzt adott vissza, tehát a polgár adóforintját használta, nem jótékonykodott. A projektet a nyugati előírásoknak, elvárásoknak, ideológiáknak, doktrínáknak, szokásoknak, gyakorlatoknak, ésatöbbieknek megfelelő módon bonyolítottuk le, a nyugat ellenőrzése és utólagos rábólintása mellett.

Még nem néztem át tüzetesen a pályázat dokumentumait, de olyan nagyon nem lepne meg, ha abból az egymilliárdból komoly összegek vándoroltak volna olyan kommunikációs és píárcégekhez, amelyek nyugati tulajdonban vannak.

Tehát minden külső körülmény arra utal, hogy ez bizony egy nyugati megvalósítás. Ez maga a neoliberális normalitás: ideologikus látványsemmi, amelynek a működtetése során az elit milliárdokat költ saját magára, de a kisember nem tud hozzáférni, és nem tudja arra használni, hogy az igazságérzetét ért kihívások miatti frusztrációt európaiértelmebenvett módon oldja. Mi mást tehet, beáll a Jobbik mögé.

@maroz: te sem gondolod, hogy a nyugati ellenőrzés azt jelenti, hogy minden egyes forinttal és bittel elszámolnak valami ottani ellenőrző hivatalnak.
Elküldik a pénzt, aztán megnézik a végén, hogy a számlák rendben vannak, esetleg hogy létezik-e az oldal egyáltalán. És ha ez így ok, elfogadják, hisz amúgy egy legitim kormánnyal működnek együtt, amit ellenőriz az ország parlamentje, nyilvánossága ésatöbbi. Az legyen a mi gondunk, hogy gazdálkodunk a nekünk adott pénzzel.

Az azért kibaszott nagy bullshit, hogy a nyugaton kéred számon, hogy mi rendre egyre nagyobb gazember társaságokat választunk az ország élére. Tessen forradalmat csinálni, és nem azon merengeni, hogy a kormány talán mindent jól csinál, vagy ha nem, akkor sem tudott volna jobban semmit, talán pont a nyugat miatt.

Én éltem nyugaton és mióta nem, azóta is sokat dolgozom nekik és járok oda, biztosíthatlak, bár persze vannak lózungok és bullshit is sok, de sokkal jobban működik mindezzel együtt.

@Jean Sol Partre: Nem gondolom, a tapasztalataimat osztom meg: ezek a pályázatok a nyugati minták szerint bonyolódnak. Totálisan nyugatkonform az egész, olyannyira, hogy a pályázati anyagok, a tanulmányok, a háttérrizsák többnyire valamilyen nyugati fordításból jönnek, nem vagyok rá büszke, de még én is csináltam ilyent. Persze nyugaton még ez is könnyebb, ott csak kopipésztel egy wikipédia-részt, és már el is van intézve, jöhet a della, és az uniós ellenőr ott is mindent rendben fog találni.

És hát ugye miért is ne találna mindent rendben, hiszen az EBH-nak a milliárdos projektje során elkészített oktatófilmjét velem együtt már 179-en megnézték a youtube-on! ;)

www.egyenlobanasmod.hu/article/view/t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3-vide%C3%B3k

Most akkor hencegek: úgy gondolom, hogy én napi három kávéért és pár jó szóért meg tudtam volna csinálni egy olyan animált anyagot, amit legalább tízszerennyien megnéznek. Megjegyzés: nem iszom szar kávét.

"Az azért kibaszott nagy bullshit, hogy a nyugaton kéred számon, hogy mi rendre egyre nagyobb gazember társaságokat választunk az ország élére."

Az érveim, amiért ezt a nyugaton kérem számon:

A globális világrendszerben a centrumországok (a nyugati államok) felénk irányuló narratívájának a lényege a felzárkózás. Ezt a narratívát támogatja meg a neoliberális populizmus (bővebben: pogiblog.atlatszo.hu/2015/07/29/neoliberalis-populizmus ), és mindennek következtében a felzárkózó, tehát a félperifériás országok polgárainak a fejében megképződik az a tudás, hogy ha és amennyiben jól, egymással is versenyezve, ország, polgár, mindegy, struggle for life, a centrumországok által felállított szabályokat engedelmesen követve munkálkodnak, akkor idővel hozzájuk is eljön a jólét, jobban, könnyebben, nagyobb biztonságban fognak élni. Amiért persze napjainkban áldozatokat kell hozni, lásd még austerity.

A félperifériás átlagember valóságélménye viszont egyre súlyosabban nem igazolja azt vissza, hogy ő jobban élne, holott úgy érzi, hogy ő már minden tőle telhetőt megtett. Mire jut, mi az, amire az átlagember jut, ha egy nagy, közös cél elérhetetlennek tűnik?

Arra jut, hogy nem próbáltuk elég erősen elérni ezt a célt, puhányok voltunk, tehát erősebb, határozottabb, keményvonalasabb vezetőkre van szükségünk, akik nem pöcsölnek, hanem valamiféle történelmi mítoszunknak megfelelő határozottsággal kiáll és satöbbi.

Ez nem az én felismerésem, de hirtelen nem jut eszembe kitől hallottam, talán kultúrantropológusoktól, és szó sincs arról, hogy ez magyar sajátosság lenne, ez egy általános emberi jelenség: ott, ahol a kívánt cél a rendelkezésre álló keretek között nem elérhető szükségszerűen meg fog jelenni a tömegóhaj arra, hogy egy erősebb vezetővel mégiscsak próbáljuk meg elérni.

A centrumországok tehát ennek a hamis felzárkóztatási ígéretnek és a hozzájuk kapcsolt neoliberális populizmusnak a nyomatásáért hibásak, illetve ez így nem pontos, mert ez a rendszer tényleg az ő érdekeiket szolgálja, így tőlük nem várható el, hogy az érdekeik ellen tegyenek, tehát nem hibásak, hanem bűnösek. Mi pedig egészen egyszerűen a régi narratívák foglyai vagyunk, így nem tudjuk belátni azt, hogy hamis a felzárkóztatási ígéret, hogy az a bizonyos jobb élet ezen az úton nem érhető el, bármilyen erős is legyen a vezető pista.

Naná, hogy jobban működik, hiszen oda dolgozunk mi is, van miből jobban működtetni. ;)

@maroz: jobban működött az akkor is, amikor nem nekik dolgoztunk :)

Simán elérhető lenne a felzárkózás, ha értelmes célokra fordítanánk a pénzeket és nem ilyen szar elitet választanánk. A maffia nagyon sokba kerül, mi meg még szeretjük is valamiért.

A rendszerváltás utáni (liberális) elit nagy felelőssége, hogy elmulasztotta felvilágosítani az embereket és segíteni nekik abban, hogy élni tudjanak a lehetőségekkel. Simán pénzzé tettek mindent és földönfutóvá mindenkit (mármint pont a legsérülékenyebb társadalmi rétegeket) és hajtogatták hogy "piac, piac". Persze, piac, csak arra azért fel is kell készülni, no meg nem is kell mindenkit azonnal odaküldeni.

@Jean Sol Partre: A felzárkózási paradoxont ismered? Tudod miért nincs valós esélyünk érdemben felzárkózni a centrumországokhoz?

@maroz: nem foglalkoztam vele, de sejtem miről szólhat. De mivel nem ismerem a részleteit nem mondom, hogy marhaság :)

@Jean Sol Partre: Abból ered a paradoxon, hogy ez a mostani rendszer csak akkor működőképes, ha fenntartja ezt a hármas tagoltságot, a centrum-félperiféria-periféria rendszert. Ha nem lenne ez a lejtő, akkor nem lenne az ismert globális munkamegosztás sem, és a centrumországok polgára nem engedhetné meg magának azt, hogy ő a kényelmes szolgáltatásokban dolgozzon, míg a magyar szereli össze a kuplungot a szalag mellett és a pakisztáni hidegvágóval "hasznosítja újra" a kiselejtezett óceánjárót. A centrumországok ugyanis ebből és a számukra roppant előnyös cserearányokból élnek jól, tehát az ő okosságuk mindösszesen csak annyi, hogy fenn tudják tartani ezt az igazságtalan rendszert.

Tehát rendszerszinten a felzárkózás csak igen kis, a nagy folyamatokat érdemben befolyásolni nem tudó szereplők számára esélyes, mintha ez az ötmilliós határ lenne a vízválasztó, ennél számosabb társadalomnak már nem igazán van esélye. Pont azért, mert az már rendszerszintű kilengést is okozhatna, és ez nem megengedhető. Ráadásul még ha időnként meg is fut valamelyik kis ország szekere ott a nagyon komoly esély, hogy egy válságosabb időszakban visszasüllyed.

Van egy számunkra kijelölt pálya ebben a rendszerben, azt bejátszhatjuk, de körülbelül olyan ez a pálya, mint egy villamosvonal. Erősen kötött.

@maroz: az elv talán igaz, és talán működik is. De szerintem az EU-n belül (tehát nekünk is) megvan a lehetőség. Csak be kéne fektetni az oktatásba, a kutatásokba és meg kéne tartani itthon a fiatalokat.

Azt pedig látjuk, hogy a mezőgazdaságban akkora támogatás van, hogy még ellopni is érdemes, tehát ha nem lopnák el, egész sok ember élhetne meg belőle tisztességgel.

Az ázsiai országoknak is sikerült kitörniük az összeszerelő üzemségből, pedig ők támogatást se kaptak.

@Jean Sol Partre: Miből? :)

Ez a probléma, hogy nincs miből. 2012-ben volt egy érdekes világverseny, kutatás, fejlesztés, fiatalok, minden, amit akarsz. Hatodik lett a csaptunk, megelőzve egy olyan német egyetem csapatát, amelyik egyetemnek a költségvetése valamivel magasabb, mint amennyi a teljes magyar felsőoktatásé. De ez egy atipikus helyzet volt, az általános sajnos az, hogy nekünk nem jut oktatásra, mert a neoliberális eszmék szerint azt oldja meg a piac. Oké, szoktak is stadionokkal viccelődni, meg hogy ne lopják el, és akkor lenne, de könyörgöm, nézzük már meg, hogy mennyi az annyi. Amikor egyetlen német felsőoktatási intézmény több pénzből gazdálkodik, mint a teljes magyar felsőoktatás, akkor ott sajnos nem arról van szó, hogy adhatnánk három százalékkal többet a felsőoktatásunkra, és versenyképesek lennénk...

A kutatásokba pedig semmi értelme befektetni, mert azok zömmel azt a célt szolgálják, hogy a centrumállamok előnye még inkább nőjön, illetve hogy a profittermelés egyik jelentős akadályát, az élőmunka költségét csökkenteni lehessen.

A mezőgazdaság is erről szól. Nézd meg, hogy ma alig 3-5% talál munkát a mezőgazdaságban, mert ott is tőkés termelés folyik, nagyüzemileg, hála többek között a tudománynak, a kutatásfejlesztésnek. Ha nem nagyüzemileg csapatnák, akkor viszont nem működne, mert a világrendszer piaca szabad, le vannak bontva a korlátok, így a versenyhelyzet egyértelmű: k+f, gépesítés, automatizálás, az élőmunka csökkentése, különben elbuksz. Autózz egyet tavasszal vagy ősszel Zalában, Vas Megyében, Győr-Sopront is említhetném, és lehetőleg félreesőbb utakon. Pofám időnként leszakad, hogy milyen (régebben tipikusan osztrák rendszámos) csillagrombolók járják a dűlőútjainkat. Sajnos ez a pálya, és ezen még az sem változtatna, ha nem lennének támogatások (muszáj, hiszen a mezőgazdasági nagyvállalkozó viszonylag kis befektetéssel elég nagy balhét tud csinálni, ha beduzzog), vagy ha nem lopnák el azokat.

"Az ázsiai országoknak is sikerült kitörniük az összeszerelő üzemségből, pedig ők támogatást se kaptak."
Pár évvel ezelőtt nagyon sokat olvastam a fejlesztő államokról, mert én is azzal voltam, hogy csak lennie kell valamiféle értelmes magyarázatnak, ami elmondja, hogy ha Dél-Koreának sikerült, akkor Magyarországnak vajon miért nem? És egyáltalán nem meglepő módon ha az ember nekilát tisztességgel összehasonlítani a pályákat, akkor elég szépen láthatóak azok a tényezők, amelyek miatt elbukik az analógia, illetve amelyek megmagyarázzák, hogy miért is nem sikerülhet nekünk az, ami nekik sikerült. Például azért, mert irdatlanul sok támogatást kaptak, amit nem voltak kénytelenek szökőkutakra, díszburkolatra, milliárdokat úgynevezett közösségi házakra, ostoba és semmi eredménnyel nem kecsegtető projektekre, hanem, tádámm!!!, fordíthatták termelésre is, például.

Szerinted mekkorát koppanna az Audi óberének az álla, ha a magyar állam beleállna a durciba, hogy oké, csinálj nálunk összeszerelő üzemet működtető céget, de csak felesben! Ötven százalék az államé, mert ő adja a társadalmat. Vagy a Magyar Telekommal. És akkor nem úgy nézne ki, ahogyan már szóvá tettem, hogy a német állam 32%-kal van benne a DT-ben, míg a magyar 0,01%-kal az MT-ben.

Sajnos nincs forradalmi helyzet, így nem is mondom el, mert csak kiröhögnek és kigúnyolnak, hogy ha én életemben még egyszer beállok valamilyen politikai formációba akkor az csak olyan lesz, amelyik célul tűzi ki, hogy minimum 50%-ban államosítani fog minden külföldi tőkével működő hazai vállalkozást. Ha Jolánkának hívják akkor is, ha Mercédesznek akkor is. Ja, és előbb vágunk, utána számolgatunk.

Ezt csak azért mondom el, hogy legyen teljesen nyilvánvaló: én ezt a pozíciót foglaltam el a baloldalon, és ebből érvelek. És igyekszem következetesen tenni ezt. :)

@maroz: ha nem százalékokkal számolsz, hanem konkrét összegekkel, akkor ki fog jönni, hogy a "vicces" mondás a stadionokról meg a lopásról sokkal nagyobb összeg, mint az egyetemek éves költségvetése. Szóval ha tényleg arra fordítanák, az bizony hatalmas változás lenne.

A kutatásokba nme csak az élőmunka csökkentése miatt lehet befektetni, sok más kztatás van, ahol nyereséget lehetne csinálni belőle.

A mezőgazdaság szerkezete pedig az államon múlik. Az biztos, hogy ha művelés nélkül megéri a nagybirtokosnak hogy földje van, akkor kisebb gazdaságoknak is megérné, ha még termelnének is valamit.

De ez mind a magyar kormányon (és önkormányzatokon) múlik, nem a nyugaton (vagy a neoliberalizmuson), mint ahogy az is, hogy az EU-s pénzből díszburkolat készül vagy valami hasznosabb.

Az államosításban nem hiszek, de a megdelelő feltételekben igen, ki lehet kötni nagyon sok mindent a multikkal szemben is. Nyilván stratégiai ágazatokban más a helyzet, de a lényeg, hogy az állam csak ellenőrzőként és némi haszon bezsebelőjeként legyen jelen, ne vezesse a céget.

@Jean Sol Partre: Én kábé ezekben a témákban élek, elég precízen meg tudnám neked konkrétan is mutatni, amit belülről látok, és nem tudom nem látni azt, hogy mekkorák az áthidalhatatlan ellentmondások.

Írtam, hogy 2012-ben én személyesen belefutottam abba a problémába, hogy egy németországi egyetem költségvetése nagyobb, mint a teljes magyar felsőoktatásé. És a centrumországokban egy csomó ilyen egyetem van, szóval ha versenyképesek szeretnénk maradni, akkor fel kéne tornáznunk a felsőoktatásra fordított pénzeket egy nagyságrenddel. Ez pedig ma gyakorlatilag kizárt.

De még ez sem lenne elég, hiszen ott a környezet, ami úgyszintén hátrány. Versenyezzünk Németországgal abban, hogy ki tud innovatívabban napelemet felhasználni? Oké, de nézzük meg a peremfeltételeket: Németországban jelentős szereplő a napelem, nálunk viszont nem. 2010-ben, amikor a mi csapatunk beadta a pályázatát a versenyre szinte még mutatóba' is alig akadt komolyabb, integráltabb napelemes rendszer az országban.

Mondják erre, hogy azért, mert a német okosabb!

Egy faszt. Gazdagabb. Németországban azért van napelem-téma, mert a német állam 21 milliárd eurót belerakott, neolib kifejezéssel élve: nagyon durván beleavatkozott a piaci viszonyokba. Na jó, de miért nem tettük mi is ezt? Egyszerű: nem volt rá 21 milliárd eurónk.

A mezőgazdaság szerkezete nem az államon múlik, mert a mezőgazdaság a deregularizált, liberalizált európai piacba van integrálva. Most ne a támogatást nézd, hanem a piaci viszonyokat: az állam a terméket közvetlenül nem támogathatja, tehát az csak akkor tud piacra kerülni, ha versenyképes. A mai piacon versenyképesen termelni nem lehet, csak nagyüzemi módszerekkel. A földművelés során a jelentősebb értékeket a szántóföldi növények teszik ki, és pont ezek azok, ahol már akkora fokú a gépesítettség, hogy szinte nem is kell élőmunka. A technológiákból pedig a legjobbakat az tudja megvenni, akinek van elég tőkéje, szóval itt az állam nem tud mit kezdeni, mert a neoliberális fordulat államtalanított.

Az EU-s pénzt nem arra költjük, amire szeretnénk, hanem az elég keményen elő van írva, hogy mire lehet. Nincs érdemi játékterünk. Nem azért költjük díszburkolatra, mert mi hülyék vagyunk, hanem azért, mert a centrumországok aljasak.

Az állam miért ne vezessen céget? Miért tartod elvetendőnek az állami jelenlétet a piacon?

@maroz: "fel kéne tornáznunk a felsőoktatásra fordított pénzeket egy nagyságrenddel."

Esetleg nem kéne minden évben csökkenteni a keretet. Rohadék nyugat...

"Na jó, de miért nem tettük mi is ezt? Egyszerű: nem volt rá 21 milliárd eurónk."

Nekünk sikerült külön adót kivetni a napelemekre. Rohadt liberálisok, bezzeg, ha állami lenne...

"Most ne a támogatást nézd, hanem a piaci viszonyokat"

MIért ne azt nézzem, ha már pusztán abból jól meg lehet élni? Emellé a termelés csak bónusz. És ugye tudjuk, attól, hogy a tulajdon el van aprózva, még lehetne nagyüzemi a művelés.

Tököm tele van az "állam ezzel nem tud mit kezdeni" mondatokkal, az állam piszok sok mindent tud kezdeni, ha akar. A miénk például akar is, csak sose olyat ami nekünk jó. Ezen kívül ha az állam nem tud mit kezdeni akkor mi lesz, ha államosítunk? Akkor a semmit kezdeni nem tudó állam mit fog csinálni?

Az EU-s pénzeket meg arra kapjuk amire kérjük, ha díszburkolatot akarunk akkor arra. Tudom, sok dologra nem lehet kérni, de ne mondd nekem, hogy a városfejlesztés csak díszburkolatból és szökőkútból áll. Vagy hogy az EU kimondottan egy 40 cm magas kilátót akart kifizetni és nem engedett semmi mást. Fejlesztünk mi infrastruktúrát dupla áron és rosszul, ha csak ezt a keretet értelmesebben költenénk el, már jobb lenne.

Itt van nekünk a világ egyik legkorruptabb állama, ami gyakorlatilag szétver minden intézményt ami a fejlődést és a versenyképességet biztosíthatná. Lehet, hogy a rohadt neoliberális nyugat is csak lassú fejlődést engedne nekünk, de a mi szeretett kormányunk nagyságrendekkel űbereli őket gonoszságban, inkompetenciában és korrupcióban, az biztos. És szerintem itthon kéne először rendet tenni, aztán ha úgy sem megy, akkor majd szidhatjuk a nyugatot is. Addig viszont kiröhögnek és igazuk van, lyukas zsebet minek jobban tömni.

@Jean Sol Partre: Ismered mélyebben is ezt a transzfer-tematikát? Abból, amiket mondasz róla úgy tűnik, hogy nem. Nagyon, de nagyon nem arra és nem úgy kapjuk, ahogyan kérjük. És ezzel nekem elég sok konkrét bajom volt, szóval nem szeretnélek bántani, de úgy érzem, hogy ebben a kérdésben egy ideologikus álláspontot képviselsz, talán azért, mert nem ismered a valóságot.

Mondanám, hogy mélyedj el a témában, de nem mondom, mert tudom, hogy milyen sok munkával járna, és gyanítom, hogy nincs ilyesmire több száz munkaórád, így nem nagyon tudok mi mást mondani, mint azt, hogy én megtettem, és arra jutottam, amiket elmondtam.

Az "állam ezzel nem tud mit kezdeni" mondatnak van folytatása is. Az állam azért nem tud mit kezdeni, mert nincsenek eszközei. A '90-es neoliberális fordulat ugyanis ezzel járt: az erőforrásokat átcsoportosította a közös felől a magán felé, és ennek megfelelően a közügyeket magánügyekké tette.

"Ezen kívül ha az állam nem tud mit kezdeni akkor mi lesz, ha államosítunk? Akkor a semmit kezdeni nem tudó állam mit fog csinálni?"

Akkor az államnak lesznek eszközei. Lesz közös tulajdonunk, és annak a hozadékaiból meg tudunk mi is valósítani olyan fejlesztéseket, amelyek azt célozzák, hogy a magyar társadalom minél több tagja minél jobban éljen. A német államnak vannak eszközei, a magyar államnak nincsenek eszközei, mert a német állam rábeszélt minket, hogy adjuk át neki a saját eszközeinket, mert az nekünk is jó lesz.

A német állam masszívan jelen van a világpiacon, a magyar állam a saját piacán is csak alig, és akkor ugye mi vagyunk a hülyék, amiért saját források nélkül nem tudunk semmit megoldani.

"Lehet, hogy a rohadt neoliberális nyugat is csak lassú fejlődést engedne nekünk, de a mi szeretett kormányunk nagyságrendekkel űbereli őket gonoszságban, inkompetenciában és korrupcióban, az biztos."

Azért ez érdekelne valahogyan számszerűsítve is. Mondjuk legyen a gonoszság és a korrupció mértékegysége az egy VW. Én nagyon szurkolok a szeretett kormányunknak, de meglepne, ha képes lenne 100 VW nagyságrendű gonoszságra és korrupcióra. ;))

@maroz: nem ismerem mélyebben a transzfer tamatikát, és tényleg nem is fogok elmélyedni benne :)
Ok, elhiszem, szar az egész, kizárólag szöőkútra és díszburkolatra kapjuk és azt is német munkásokkal kell megcsináltatnunk. Tulajdonképpen azt mondom, örüljönk, mert ha a díszburkolat elkészül az ő pénzükből, nekünk már nem kell költeni rá, így is tiszta haszon. Engem tényleg az érdekel, hogy amink van, amiről mi döntünk, azzal miért gazdálkodunk úgy, ahogy.

Nem érdekel a VW mértékegység sem, ők a saját pénzüket kockáztatják, és ha csalnak majd megbüntetik őket. Nyilván nem a magánvállalatokról (még ha nagyok is) beszéltünk eddig, hanem az EU vezetőkről, a bürokráciáról. Nem a VW cimkézi a támogatást (még ha ő lobbizik is érte), hanem Brüsszel.

De valahogy arra nem mondasz semmit, hogy szeretett (és a VW-nél _számszerűen_ sokkal kevésbé gonosz és korrupt) kormányunk vajon miért csökkenti minden évben az oktatásra fordított pénzeket, miért veri szét mind a közoktatást mind a felsőoktatást, miért majd az olimpia nyereségéből (haha) tervezi rendbetenni az egészségügyet? MIért verték szét az érdekképviseleteket, miért veszik el az jogainkat hogy bármiféle információnk legyen, miért fosztanak meg a jogorvoslat lehetőségétől? Miért kell megint félniük a közalkalmazottaknak, miért a kormány a legnagyobb maffia?
Miért nincs egy szavad sem ezek ellen, mielőtt a rohadék nyugatot szidod? Miért nem a saját portánkon akarsz rendet tenni? Mert azt ugye sejted, ha több pénzt adnának, ha engednék, hogy szabadabban költsük el, attól nekünk lófasz se lenne, csak Rogán Antalnak nőne tovább a lakása, de se a felsőoktatás, se a közoktatás, se senki egy büdös kanyival több pénzt nem kapna.

@Jean Sol Partre: "Nem a VW cimkézi a támogatást (még ha ő lobbizik is érte), hanem Brüsszel."

A VW 20%-os tulajdonosa egy német állam. Brüsszel úgy címkéz, ahogyan a német állam mondja. A német államnak az a jó, ha a VW, a DT, a Mercedes, és a társai érdekeinek megfelelően címkéznek Brüsszelben. Neki az az érdeke, hogy ezek a cégek Magyarországon profitot tudjanak termelni, mert a német államnak ebből van pénze. Tehát két dologra fog vigyázni:

1, a transzfer ne gyengítse a magyarországi profittermelési képességét

2, a transzfert úgy költsék el, hogy az szolgálja ki az érdekeit

Az első szempont miatt nem szabad olyasmire költeni a pénzt, amivel mi is termelhetnénk és nem szabad közvetlenül a termelést támogatni. Tehát ez a pénz tőkeként nem használható. Ez a legerősebb korlát, hiszen pont ez a legnagyobb problémánk, hogy nincs tőkénk. Így garantáltan nem is lesz.

A második szempont miatt pedig ha a Samsung elfingja magát, hogy neki út kell, akkor az állam utat épít, amihez pont kapóra jön a transzfer. Illetve frászt, másból nem is tudna. plusz autópályát, és egyéb olyan infrastrukturális beruházásokat, amelyek deklaráltan is a külföldi tőke érdekeit szolgálják.

Mondom, a transzfercsapdát a nyugat építette ki, és úgy működteti, hogy az neki legyen jó, és mellékhatásként a mi elitünknek, illetve a felső-középosztálynak. Ebből a csapdából a helyzet jelenlegi állása szerint nem lehet kitörni.

A mi mindenkori kormányunk azt teszi, amit a strukturális kényszerek éppen engednek. Az utóbbi 25 évben a neoliberális gazdaságpolitikát engedték. Orbán már eleve egy neoliberális gazdaságpolitikát akart csinálni. A lehetőségekhez képest ezt jól csinálja. Nekem nem szívügyem a neoliberális berendezkedés, így nem is szavaztam Orbánra. Nincs mit mondjak róla, nincs mit kezdjek vele, ő nem ver szét semmit, mert nem is volt semmi, csak a látszatokat zúzza le, és eredményesen épít egy neoliberális államot, a nyugati elvárásoknak megfelelően.

Az én portám a baloldal. Nekem akkor lenne jobb, ha látnék olyan erőt, amelyik a tőkét és a kapitalista világberendezkedést támadja. Nem látok ilyen erőt és azt látom, hogy a balliberális elitfrakció megléte az, ami akadályozza, hogy egy ilyen erő körvonalazódhassék. Egy ilyen erő lenne az egyedüli esély arra, hogy valami kontrollja, fékje legyen a neoliberális túlhatalomnak.

Elmondhatom én, hogy a kormány maffia, de mit érek vele? Tudjuk, hogy az, eddig is az volt, ezután is az lesz, hányszor kell még ezt leírni? :)

Viszont azokért a dolgokért, amiket felsorolsz nem sírok, mert azok - már elnézést, de - szart se értek. Érdekképviselet? Gaskóra gondolsz? ;) Jog? De hát az eddig is csak a kiváltságosak játéka volt, nézd meg ezt a posztot: ott a jog, hozzáfér a kisember? Miért érezné ő fontosnak a jogot, ha azzal ő úgysem nyer semmit?

De meg is fordíthatnám: aki úgy gondolja, hogy fontos a jog, az miért nem tesz azért, hogy a kisember is élhessen vele? Nyilván, neki nem a kisember joga a fontos, hanem a sajátja. Oké, de akkor most viselje ennek a következményeit, és ne vesse a kisember szemére azt, hogy miért is nem fontos neki a jog eszménye?

Ha nem sajátítanák ki a munkánk eredményét, akkor nem is kéne nekünk transzfereket küldözgessenek. Miért is kellett nekünk átadnuk a kiskereskedelmünk 57%-át 6 darab multinak, hogy azon évente 2000 milliárd forint forgalmat csináljon 830 darab áruházzal? Ma a Tesco részvényeseinek dolgozunk és az ő gyarapodásukra fogyasztunk. Ez a hat multi becsléseim szerint 20 ezer kistulajdonos elől vette el a szerény, de mégiscsak megélhetést. Ehhez a 20 ezerhez kapcsolódott volna még szervesen további 80 ezer polgártársunk, és lett volna egy olyan kiskereskedelmi struktúra, amelyik 20 ezer kistulajdonoson nyugszik és nem hat nagyon. Ha belegondolsz, hogy amióta a világ a világ a piacok, a boltok mindig is betöltöttek valamiféle agórafunkciót is, akkor beláthatod azt is, hogy a multikkal és a bevásárlóközpontokkal pont ez a funkció szűnt meg, és nem nagyon lett helyette más.

És még sorolhatnám. Kismillió olyan szektor van, ahol simán el tudtunk volna mi is boldogulni, és talán azt is fel lehetett volna vetni, hogy nem adjuk a piacunkat csak akkor, ha közös céget hozunk létre. Fele-fele, és akkor az államnak lennének forrásai, nem kéne a transzferfaszon lógnia.

@Jean Sol Partre: Parancsolj, így címkézik:

"A MEHI Nonprofit Kft. közleménye szerint energiahatékonysági beruházásokra a Brüsszel által elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi forrás van elkülönítve, ebben szerepelnek a lakosság, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó energetikai felújítására 152 milliárd forint szükséges, ezt az összeget három operatív programon belül (KEHOP, TOP, VEKOP) elkülönítették - idézte fel a MEHI."

A 450 milliárd forinton a tőke és az állam fog osztozni, előbbi profitot csinál belőle utóbbi hatalmat, tehát elmegy 450 milliárd forint, amivel potenciálisan jól jár a társadalom felső tíz százaléka, és garantáltan rosszul a maradék kilencven. Tudod mennyi a magyar felsőoktatás forrása számszerűen? Vesd össze a 450 milliárddal. :)

@maroz: érdekes álláspont, hogy ha egy intézmény, aminek a lényege az lenne, hogy az érdekeinket képviselje, nem jól működik, akkor nme a megjavításáért küzdünk, hanem örülünk (vagy legalábbis nem bánjuk), ha inkább megszüntetik.
Ennek alapján az EBH-t is inkább lerombolni kéne, nem pedig azt a pár kényelmetlenséget kijavítani, és te máris boldog lennél.

Kicsit úgy érzem, a baloldali attitűdöd vakká tesz, és ha valami neoliberális (amúgy baromira nem az, főleg nem Orbán) akkor nem számít, mit csinál.
Én meg úgy vagyok vele, mindegy, milyen kormány, de legyen jó ebben az országban élni, bárki van hatalmon, azt kell nézni mit csinál és ha rosszat vagy rosszul akkor kritizálni kell.

"Nekem akkor lenne jobb, ha látnék olyan erőt, amelyik a tőkét és a kapitalista világberendezkedést támadja. Nem látok ilyen erőt és azt látom, hogy a balliberális elitfrakció megléte az, ami akadályozza, hogy egy ilyen erő körvonalazódhassék"

Ez egyrészt viccesen hangzik nekem (mekkora hatalma lehet egy amúgy nem is létező erőnek (balliberális elitfrakció)), másrészt azon az úton már jártunk és kurvára nem jött be.

@Jean Sol Partre: "nem pedig azt a pár kényelmetlenséget kijavítani"

Érdekesen vagy szolidáris a polgártársaiddal. Az, hogy milliók nem tudnak érdemben hozzáférni ahhoz a rendszerhez, ami elvileg a hátrányos megkülönböztetés elleni, hatékonynak elgondolt eszköz ez számodra csak "pár kényelmetlenség". Ebből én nem nagyon tudok másra gondolni, mint arra, hogy számodra nem az intézménnyel elérni kívánt cél a fontos, hanem csak annyi, hogy fel lehessen mutatni egy intézmény létezését és le lehessen higgadni a picsába, hogy ebben a szép tőkés világban vannak ugyan igazságtalanságok, de létezik ám intézmény is, amelyik azt elvileg orvosolhatja! Ja, pár kényelmetlenség, hogy milliók nem tudnak hozzáférni ehhez az intézményhez, és pont a legérintettebbek, de ezen ne akadjunk ki, picsába a valósággal! ;)

Orbán egy ízig-vérig neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát csinál, ez nem vélemény, ez tény.

Abban viszont neked teljesen igazad van, hogy neked a saját érdekeidet kell nézned. Ha te a középosztály felsőbb rétegeiben élsz, akkor neked jó a neoliberális berendezkedés, te annak nyertese vagy, így nincs is értelme figyelned a baloldaliakra, hiszen ha azok tényleg baloldaliak, akkor ők nem fogják a te érdekeidet képviselni, sőt.

Viszont fogadd el azt is, hogy egy baloldali, mondjuk munkásosztálybeli embernek a tiedtől eltérőek, azzal ellentétesek az érdekei, és ha neki van egy csöpp esze, akkor nem a te, hanem a saját habitusából fog érvelni, és neked el kell fogadnod azt, hogy a te "jól élésed" és az ő "jól élése" eléggé mást takar, és akadnak bőven ellentétek.

A balliberális elitfrakció olyan, mint egy kiirthatatlan gyom. Olvasd már el ezt, és mondd meg, hogy mit látok rosszul:

mandiner.blog.hu/2015/09/26/feljegyzesek_egy_uj_nepvandorlas_hajnalan_migracio_es_mi_xxviii#c28260694

"másrészt azon az úton már jártunk és kurvára nem jött be"
Mikor? A globális kapitalista rendszerbe szervesen 1982 környékén kezdtünk integrálódni. A globális kapitalista rendszer neoliberális fordulata olyan '90 táján kezdődött. Hol és mikor támadtuk mi ezt a világrendszert? Ki támadta? Milyen útról beszélsz te, ami nem jött be? :)

@maroz: ha van egy autód, amiben rossz az akkumlátor, akkro az nem indul. Így persze használhatatlan, de nem kidobni kell, hanem kicserélni az akkumlátort.
Az EHB rendszere is működik, az intézmény létezik, csak bizonyos részletek miatt nem lehet használni. Ha ezeket megjavítjuk, jó lesz és elérhetik a milliók akik eddig nem.

Az érdekképviselet is egy szükséges intézmény. Igen, Gaskóval nem működik, és a kormányok igyekeznek használhatatlanná tenni, de némi módosítással használható lenne. Miképp a népszavazás, és mindenféle más jogintézmény, intézmény is.
Nálunk jelenleg az egész demokrácia nem működik, de a megoldás nem a kidobása (pl. Jobbik), hanem a megjavítása lenne.

Én természetesen a saját érdekeimet nézem (nem csak, de most maradjunk ennél), de mivel tanultam játékelméletet is, meg nagyobb rendszerek működését is ismerem, tudom, hogy az én érdekem az, hogy ha az egész rendszer jól működik, ami országos szinten azt jelenti, hogy mindenki jól érzi magát és mindenki lehet nyertes.
Nyilván érdekellentétek mindig vannak és lesznek, de szerintem létezik olyan rendszer, ahol mindenkinek elfogadható kompromisszumok vannak.
A neoliberalizmus nem mond ennek ellent, csak ésszel kell csinálni. Ehhez persze az kéne, hogy legyen valaki aki képes erre, momentán a látóhatáron sincs ilyen, a magyar "elit" mind ócska posztkomcsi, bármelyik "oldalhoz" is tartozik.

Elolvastam a kommentedet, és egyetértek, ezt mondom én is, de ez nem a rendszer alkalmatlanságát mutatja, hanem azt, hogy nem tetszettünk forradalmat csinálni, alkalmatlan és méltatlan embereket választunk, aztán hagyjuk, hogy úgy változtassák a rendszert magát, hogy nekünk még rosszabb legyen.

"Hol és mikor támadtuk mi ezt a világrendszert?"

A támadás a fontos, vagy a világrendszer? Mióta beléptünk a globális kapitalista rendszerbe, nem támadtuk, előtte viszont nagyon is. Hiába, a miénk mondott csődöt és nem véletlenül.

@Jean Sol Partre: "Ha ezeket megjavítjuk, jó lesz és elérhetik a milliók akik eddig nem."

Én nem tudom megjavítani, gyanítom, hogy te sem, ki tehát ez a "mi"? Egymilliárd forintot elköltöttek deklaráltan a javítására és ma is ugyanolyan hozzáférhetetlen, mint volt. Nézd meg mire ment el a pénz, nézd meg mit csináltak: videofilmeket, amelyeket eddig megnézett 180 ember. Nincs szándék a tényleges megjavításra, hanem csak arra, hogy a látszatát fényezzék néha. Miben reménykedjek, hogy ha 2009 óta egymilliárdból szart se tudtak rajta érdemben javítani? Marad tehát ilyen, amilyen.

Ez a kapitalista normalitás. A centrumban többé-kevésbé működnek a dolgok, a félperiférián pedig azzal csapjuk be magunkat, hogy működnének ezek, csak mi vagyunk rosszak a működtetéshez. Jó a liberális demokrácia, csak mi nem tudjuk jól használni. Azt persze nem vagyunk hajlandóak felismerni, hogy azért nem tudjuk jól működtetni, mert nincsenek rá forrásaink. Azért nincsenek, mert jelentős részben a centrumországoknak dolgozunk, ők viszik el a munkánk hasznát, és emiatt tudják ők jobban működtetni a saját országukat. Ez van, a liberális demokrácia egy költséges dolog, olyan az, mint a Maserati és a luxuskurva: az előbbit nem viheted sufniszervízbe, míg az utóbbit nem hívhatod meg egy lángosra a kamionosbüfébe. Ahová koncentrálódik a pénz ott tudják működtetni, ahonnan elszívják ott meg nem.

"A neoliberalizmus nem mond ennek ellent, csak ésszel kell csinálni."
Érdekről beszélünk, hagyjuk az észt.

A neoliberális gazdasági modell arról szól, hogy a vagyont ne a köz, hanem a magánszféra birtokolja, és azzal minél szabadabban rendelkezhessen. A neoliberális világrendszer ezt mozdítja elő a '90-es évek óta. Leépítették a tőke szabad mozgásának a korlátait, liberalizáltak, deregularizáltak, kivették a nemzetállamok kezéből a szabályozási lehetőségeket és azokat transznacionális szervezeteknek adták át.

Az államot ebben a játszmában rákényszerítették arra, hogy fontos, addig államinak tekintett feladatokat dobjon le magáról, adja át azokat a piacnak, és mivel úgyis a piac oldja meg a problémát így az állam szíveskedjen a lehető legkevesebb adót elvonni.

Ebben a neoliberális modellben a jóléti javakhoz egy csomó ember nem tud hozzáférni, mert piacosítva lett, miközben milliók élnek éhezésközeli állapotban.

Innen pedig teljesen egyértelmű, hogy ezt a problémát nem ésszel, hanem érdekkel kell megközelíteni. A középosztály alsó felének, a munkásosztálynak, a depriváltaknak semmi érdeke nem fűződik a neoliberális rendszerhez, hiszen annak ők tartósan a vesztesei. Ők egy szocialista rendszernek lennének a nyertesei, amely rendszer azt, amennyink van egyenlőbben, igazságosabban osztja el. Egy szocialista rendszer a mai jellegű tőkés rendszerben elképzelhetetlen, így bármiféle baloldali elmozdulás csak a piacgazdaság, a kapitalizmus tagadása útján juthat előbbre. Azért, mert egy bérmunkás habitusában a piacgazdasággal nem lehet azonosulni, hiszen hogyan is azonosulhatnék olyasmivel, ami az érdekeimmel ellentétes.

Mielőtt beléptünk nem tudtuk támadni, mert ez a mostani világrendszer már nem az, ami a nyolcvanas évek előtt volt, és én nem azt mondtam, hogy egy fiktív, egy elképzelt világrendszert kéne támadni, hanem ezt a mostanit, a létezőt. Csődöt mondott egy korábbi támadás? És akkor mi van? Ma is ugyanúgy súlyos világprobléma az egyenlőtlenség, és aki meg van arról győződve, hogy ennek a neoliberális világrendszer az oka, az miért is ne támadná? Mert már támadták régebben is és az a támadás elbukott? De hát pont ezért kellene újból támadni, hátha ezúttal sikerre lehetne vinni a dolgot! Mi értelme ekkora önfeladást elvárni egy baloldali habitusú embertől, hogy még csak ne is támadja?

@maroz: "Ez a kapitalista normalitás. "

nem, ez a korrupt, csaló normalitás. mi az, hogy nincs rá forrásunk? volt egymilliárd forint rá, abból tíz ilyet lehetett volna csinálni, csak ellopták. a te jóváhagyásoddal (legalábbis te ezt normálisnak tekinted).

Te azt mondod, az állami tulajdon megoldaná a problémát. Egyrészt a mi államunk biztosan csak még többet lopna (hiszen könnyebben tudna úgy), másrészt úgy végképp nincs senkinek semmi érdeke hasznosan felhasználni a pénzeket. A szocializmust már próbáltuk és nem sikerült, alapvető elvi okok miatt.
Ettől még támadhatod a neoliberalizmust, sőt akarhatsz szocializmust, én csak a véleményemet mondom, szerintem nem jó irány, pont mert akik irányítják, még kevésbé érdekeltek abban, hogy az általad preferált rétegeknek legyen jobb.

@Jean Sol Partre: Az a kapitalista normalitas, hogy a centrumban mukodnek a dolgok, a felperiferian pedig nem vagy csak alig. Ezt latszatokkal kompenzaljak, es lathatod, hogy senkinek semmi baja nem lett azert, mert elpocsekolt egymiĺliard forintot. Tehat a mai rendszerben ez a modi egyaltalan nem normaserto, es ha nem az, akkor bizony az ilyen millardos eltapsolas is a normalitas resze. Legfeljebb nekem es par embernek nem tetszik, de hat nem mi hozzuk a normakat.

A nemet allam is ezt csinalja. Nezd meg a nemet cegeket, es lepodj meg, h mennyi benne a kozossegi tulajdon. VW 20%-a allami tulajdon. A mult szazad derekan Franciaorszagban a vallalkozasok fele allami tulajdonban volt. Egeszen komolyan foglalkoztak a tervgazdalkodassal, ha jol tudom meg intezmenyuk is volt ra. Ja, es legutobb akkor volt jobb a kisembernek, azota folyamatosan csak rosszabb.

Lam, ha centrumorszagok megiscsak tulajdonolnak egy csomot, es sokszor nem csak tulajdonoskent, hanem iranyitokent is beleszolnak, akkor nekunk miert irjak elo ennek az ellenkezojet?

Tudtommal szocializmust meg nem igazan probaltunk, allamkapitalizmust mar igen, de szocializmust meg nem igazan.

@Jean Sol Partre: Látom ez a "normalitás", mint fogalom okoz némi félreértést. Én körülbelül ebben az értelemben használom:

www.facebook.com/events/1590824221182239/

"A rendszerváltás óta Magyarországon hatalmas mértékben megnőttek a jövedelmi és regionális társadalmi egyenlőtlenségek. Miközben a liberális és jobboldali diskurzus mindezt az állítólagos nyugati “normalitástól” való eltérésként, anomáliaként írja le, amely gazdaságpolitikai hibák vagy összeesküvések következménye, mi ezeket az egyenlőtlenségeket a globális tőkés fejlődés törvényszerű velejárójaként, a tőkés rendszer "normalitásaként" ragadjuk meg."

Tehát ebben az értelemben normalitás, azaz ha nem lennének ezek a nagyon súlyos egyenlőtlenségek, akkor nem működne a rendszer. Tehát az EBH arra kell, hogy megképezzék vele az egyenlőtlenségek elleni harc látszatát úgy, hogy közben ettől az intézménytől érdemben nem csökkennek az egyenlőtlenségek. Na, erre gondoltam, ebben az értelemben használtam a "normalitás" fogalmát, és nem abban, hogy én morálisan mit gondolok erről.

Biztosan ismered a német buzival a viccet, amikor a benzinkúton lekapja a tankolópisztolyt és kéjesen feldugja a seggébe. Fut oda a kutas, hogy májn herr, dászíz nicht normál!, mire a buzi kéjesen sóhajtozva: ja, ja, dászíz szuper!

Szóval ezt én morálisan elítélem, de ugyanakkor belátom, hogy ettől még normális, és nem valamiféle anomália, nem valamiféle eltérés a normától, amit szándék esetén ki lehet javítani. Nem lehet.

Másik madár:

"A fogyasztóvédelmi tárgyú beadványok gyorsabb és költséghatékonyabb intézése érdekében a következőkre hívjuk fel szíves figyelmüket:

Elektronikus úton benyújtandó panaszok, kérelmek esetében kérjük, hogy azt a fogyasztóvédelmi hatóság részére az Ügyfélkapun keresztül, a megfelelő űrlapok kitöltésével küldje meg. Amennyiben nincs még ügyfélkapus regisztrációja, lehetősége van ideiglenes regisztrációval is beküldenie a kérelmet.

Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőt, hogy Ügyfélkapunkon keresztül jelenleg az eljárás iránti kérelmek benyújtása - technikai okokból - nem lehetséges, ezért kérjük, hogy azt a lakóhelye, vagy a vállalkozás székhelye szerint illetékes területi Kormányhivatal fogyasztóvédelmi szervezeti egységéhez szíveskedjen benyújtani. Elérhetőségeket itt talál: www.nfh.hu/teruleti

2015.06.21."

www.nfh.hu/node/4535

Meg van ám itt kurvára védve a kisember a tökig érő piacgazdaságban, ugye? ;)

@maroz: "Tudtommal szocializmust meg nem igazan probaltunk, allamkapitalizmust mar igen, de szocializmust meg nem igazan."

40 év szocializmus után ezt hogy érted?

A többi problémádat értem, de azt továbbra sem, miért a nyugaton akarod elverni a port, miközben csak széttárod a kezed, hogy ez a "normalitás", nem tehetünk semmit, ezért nem teszel semmit.

Igazad van persze, egyénileg nem sokat tehetünk, meg abban is igazad van, hogy az általam favorizált megoldás (válasszunk normális vezetőket) sem működik, mert nincsenek megfelelő emberek a feldatra, de azért ezen lehet dolgozni valamennyit.

Én a szocializmusban nem hiszek, túl sokat éltem ehhez benne. Elvi problémák vannak vele, olyan, mint a perpetum mobile. Jó lenne, ha létezhetne de ellentmond a valóságnak.

@Jean Sol Partre: "40 év szocializmus után ezt hogy érted?"

Árnyaltabban. :)

Ha alaposabban megnézzük azt az időszakot és végigvesszük tételesen, akkor láthatjuk, hogy egy szocialista rendszerrel szemben támasztható elvárásoknak nem igazán felelt meg az a negyven év. Például a szocializmus nem ragaszkodik az állami tulajdonhoz, a ezzel szemben abból a negyven évből húszban legalábbis elég keményen.

Súlyos probléma a beleszólás is. Abban az időszakban is durván elvált a munkát végzők és az irányítók csoportja, és ez olyan igazságtalan elosztáshoz vezetett, ami miatt jobb helyeken a szocialisták már berzenkednek.

Ráadásul már a hetvenes évek végétől elkezdtünk átállni egy államkapitalista, exportorientált gazdaságra. Lazítottak a merev központi tervirányításon, és piaci jellegű mechanizmusokat kezdtek el használgatni.

És még sorolhatnám, de az a lényeg, hogy hiba lenne azt a korszakot egy ilyen leegyszerűsítő címkével ellátni. Pláne azt gondolni, hogy éltünk a szocializmusban. Nem, nem abban éltünk.

"A többi problémádat értem, de azt továbbra sem, miért a nyugaton akarod elverni a port, miközben csak széttárod a kezed, hogy ez a "normalitás", nem tehetünk semmit, ezért nem teszel semmit."

De hát mit tehetnék? Felismertem, hogy mi a durván egyenlőtlen betagozódásunk miatt nem tudunk úgy gyarapodni, hogy abból minél több embernek minél jobb élete lehessen.

Felismertem, hogy erre a centrum-félperiféria-periféria felosztású világrendszerre a legnagyobb hatása a tőkének van, mondhatni a tőke tartja életben. A tőke a centrumországokban van.

Felismertem, hogy a centrumországok mint államok is érdekeltek abban, hogy ez az igazságtalan világ fennálljon, hiszen például a német államnak abból lesznek bevételei, hogy a német cégek - többek között - megszerezték a magyar piacot és az arról begyűjthető profitot hazaküldik Németországba.

Felismertem, hogy a hazai piacot olyan mértékben átengedtük a multinacionális tőkének, hogy azon hazai, pláne kisvállalkozó csak elég korlátozott módon tud megjelenni, vagy éppen sehogy.

Felismertem, hogy az uniós transzfer pont azokat csillapítja le, akik szerettek volna kapitalistákká válni, de piac és tőke hiányában nem tudtak. Beálltak hát a transzfer-gazdaságba, ami szükségszerűen korrupt, hiszen a transzfer másik funkciója pont az, hogy a szelektív pénzosztással a lokális elit biztosítani tudja a hatalmát.

És talán a legfontosabb: ha belegondolsz, akkor mindazt, amit én problémának, bajnak, gondnak, akadálynak, és persze igazságtalanságnak látok azt mások teljesen normálisnak találják.

Normálisnak mondják a neoliberális kapitalizmust, normálisnak mondják a világ és a társadalmaikban megfigyelhető egyenlőtlenségeket eredményező struktúrákat, normálisnak mondják, sőt, ünneplik a transzfert, teljesen normálisnak fogadják el, hogy Németország pont az ellenkezőjét csinálja annak, amit nekünk a nyugat tanácsol, és így tovább.

A cselekvés innentől válik problematikussá, ugyanis nem tudok cselekedni ott, ahol a súlyos többség képtelen értelmezni a cselekedetemet, hiszen ő - velem ellentétben - azt látja, hogy egy általa normálisnak elfogadott rendszert támadok, és nem fogja érteni sem azt, hogy miért sem azt, hogy mi is vele a bajom.

Szerintem ma a cselekvésre egyetlen módocska kínálkozik: megérteni alaposan a helyzetet, amiben élünk, és megpróbálni segíteni másokat is abban, hogy megértsék. De csak azt, aki meg szeretné érteni, semmi térítés. Cselekvésre esély csak akkor nyílik, ha már elég ember fejében lesz meg ugyanaz a tudás a neoliberális kapitalizmusról, mert akkor már elég sokan félszavakból is meg fogjuk érteni egymást, és ez a megértés már alap lehet valamiféle együttcselekvésre.

Tehát tenni most egyénileg kábé ennyit lehet. Megpróbálni munkát rakni abba, hogy alaposan megértsem a helyzetet, ha módomban áll, akkor ráirányítani az érdeklődők figyelmét azokra a formális és informális mozgolódásokra, ahol ugyanezt a megértést ambicionálják, megpróbálni multiplikátorként továbbmondani azt, amit nekem elmagyaráztak és megértettem, időnként reflektálni a velünk élő valóság eseményeire, kicsit megkóstolgatni pár dolgot baloldali habitusból is, de ennyi. Hogy ez édeskevés? Igazad van. Nekem többre is lenne kedvem, de nincs rá pálya. Sajnos.

@maroz: persze, az a 40 év sosem volt igazi szocializmus, de ez gyakorlatilag az elvbe bele van kódolva. Pont te mondod, hogy az érdekek milyen fontosak, a szocializmusban pont senki nem érdekelt abban, hogy jó legyen. Nincs innováció, nincs verseny, nincs egyéni kezdeményezés, hiszen minek, bele sem fér a tervgazdálkodásba. Egy állami vezetőt mi motivál jobban, mint a korrupció?

"Felismertem, hogy..."
Felismerted, hogy nálunk lopnak, felismerted, hogy ha nem lopnának, akkor sokkal jobb dolgokat lehetne létrehozni.
Felismerted, hogy az EU pénzek arra valók, hogy ellopják, és ebbe beletörődtél, lemondtál arról a lehetőségről, hogy esetleg mégse lopják el. Beletörődtél, sőt, ügyesnek nevezed azokat a lépéseket, ami az ellenőrzés és a számonkérés rosszul működő eszközeit teljesen megszünteti, pedig ez nem következik abból, hogy "nem tehetünk semmit".
Nincs pálya, de ha már el se képzeljük, milyen lenne a jó pálya, az baj.

@Jean Sol Partre: A szocializmus az nem lehet, mert az egy utópia. Lehet olyan rendszer, amelyik közelíti a szocializmus érték- és érdekpreferenciáit, de ettől még maga a szocializmus az egy utópia.

Ami visszahat a mindennapjainkra, alakítja a világot, hol így, hol úgy, de úgy nem, hogy megvalósulna.

Ami a számomra érdekes, az az, hogy ennek az elmúltnegyvenévnek, ami globálisan egy kísérlet volt egy másik modernitás megteremtésére voltak és vannak baloldali kritikusai is, akik még azokban a zord időkben is a baloldali, a szocialista értékek felől kritizálták a létezőt. Sajnos ezt a mi torkunkon lenyomott liberális demokrata narratíva elhallgatja, egységesen rossznak, elfelejtendőnek minősíti azt a bizonyos negyven évet.

Engem például nagyon megfogott ez a könyv:

bookline.hu/product/home.action?_v=Csalog_Zsolt_Borton_volt_a_hazam_Hosszu_Istvan_beszek_&id=2101256201&type=10

Valami hihetetlen, hogy ez a Hosszú István milyen következetes baloldali értékrenddel szállt szembe Ceausescu szekujával! Érdemes elolvasni, szépirodalomnak is elmegy. Ha kéred el tudom küldeni pdf vagy ebook formátumokban.

Ezt a pálya-dolgot megnézhetnénk szisztematikusan is. Kezdjük azzal, hogy elvárunk egy liberális demokrata államot és elvárjuk, hogy ez az állam a liberális demokrácia értékei szerint működjön. Lehetőleg jól.

Első akadály: az állam akkor tud jól működni, ha vannak forrásai. Minél több forrása van annál jobban tud működni, illetve van egy határvonal, ami alatt nem képzelhető el a liberális demokrácia kritériumainak megfelelő jó működés.

Állításom: a magyar államnak nincsenek forrásai arra, hogy egy tisztességes liberális demokráciát működtessen. Ez a forráshiány már önmagában ok arra, hogy ne is várhassunk el egy jól működő liberális demokráciát, hiszen tudjuk, hogy ahhoz sok pénz kell.

Az állításomat alátámasztja a mindenkori költségvetés. Annyiból egészen egyszerűen nem lehet.

Hogyan lehetne ezt az akadályt venni? Hogyan lehetne növelni az állam bevételeit?

@maroz: és akkor mi lenne az államforma, mitől lenne több pénz (vagy mitől működne olcsóbban), hogy képzeled?

@Jean Sol Partre: Bármilyen állam csak viszonylag korlátos helyekről tud forrást szerezni.

Az egyik ilyen forrás az, amikor tulajdonosként osztalékot kap egy piaci cég profitjából. A másik az adókivetés. A harmadik a hitel, de ez ugye nem tartós megoldás. A negyedik a transzferek.

Az ötödiket kihagynám, nekünk sajnos csak napraforgóolajunk van, az is az amcsik kezén.

1, Magyarország nem kap osztalékot, mert a hitelezői kartell rákényszerített minket arra, hogy az állam tulajdonát átengedjük a tőkének, sokszor a multinacionális tőkének. Ma az állam vagyona vagy nulla vagy negatív, tehát a köz, azaz a mi vagyonunk 30 év alatt magánvagyonná transzformálódott.

Nézd meg, hogy miért tud ezzel szemben a német állam a liberális demokrácia kritériumainak megfelelőbben működni: a német államnak 32%-os a részesedése a Deutsche Telekomban. Ennek a multinak 2013-ban kábé 1 milliárd euró volt a profitja. Osszál-szorozzál és te is megkapod, hogy ebből a német államot forintban kifejezve közel 100 milliárd illette meg. Plusz ugye a társasági adó, és akkor ott tartunk, hogy 150 milliárd csak a DT-től. Mennyi is jut a teljes magyar felsőoktatásra egy évben? 143 milliárd?

Nézd meg a Magyar Telekomot. A DT a magyar társaság 60%-át tulajdonolja, egyéb külföldi intézményi befektetők a 25%-át. A profit 85%-a megy ki az országból, egy része közvetlenül a német államhoz, és ez az, amiért a német állam tud úgy működni, hogy bezzegállamként lehessen rámutatni, a magyar állam pedig nem tud.

A magyar állam részesedése a Magyar Telekomban 0,01%. A DT részesedése az MT-ben 60%. A német állam részesedése a DT-ben 32%. Érettségi feladat: mekkora a német állam részesedése a Magyar Telekomban és az hányszorosa a magyar állam részesedésének? ;)

Írjam le ugyanezt az Audival is? Ugyanerre jutnánk: a német állam azért jobb, mert mi is nekik termeljük a hasznot.

Belátod, hogy a magyar állam, mivel a tulajdonáról lemondatták képtelen érdemben ezen az úton forrásokhoz jutni? Mert ha igen, akkor onnantól könnyebb lesz, hiszen marad a másik három.

@maroz: magyarán jelen helyzetben semmivel nem lenne jobb a helyzetünk ha hirtelen szcializmusra váltanánk. Kivéve persze, ha államosítanánk az Audit meg a Magyar Telekomot (meg gondolom a Mercit és még pár céget). Ez ugye sima rablás lenne, és elképzelhetjük, mi maradna ezekből a gyárakból (nem szállítanának több alkatrészt és egy hónap múlva leállna a gyártás mindenhol, kivéve a Telekomot).
De a kérdésem nem ez volt, hanem ha lemondunk az EU pénzről, akkor miből élnénk mint szocialista ország?

A másik amit elfelejtesz, hogy klassz ötlet, hogy fejjük meg az Audit, de azt a tőkét amiből ő a profitot csinálja (és kivisz, nyilván) azt bizony ő hozta ide, nem mi adtuk, tehát a profit sem lehet a miénk. MI örülünk annak, hogy munkánk van meg adózik itt.

Nem tudom, a német állam hogy csinálja, de úgy sejtem, ha tulajdonrésze van akkor belerakott valamit a cégbe, nem csak úgy lenyúlt magának pár százalékot, de javíts ki, ha rosszul tudom.

@maroz: "a magyar állam, mivel a tulajdonáról lemondatták"

lemondatták? simán eladta, nem külső kényszer, hanem saját érdek (mármint néhány ember saját érdeke) alapján. és ugyanez a néhány ember nem tett kikötáseket a szerződésekbe, és ők nem gondoskodtak a kirúgott munkásokról, mert a saját zsebük volt a fontosabb. és ezek az emberek ülnek ma is ugyanott és az ő lopásaikra mondod, hogy "normális" mert bele van kódolva a rendszerbe. és őket választjuk meg minden alkalommal. és ha most hirtelen szocializmus lenne, akkro is őket választanánk meg (hiszen milyen jól teszik a dolgukat) és ők ugyanúgy lopnának, ergo nekünk nem lenne semmivel se jobb.

@Jean Sol Partre: Többször is elmondtam, hogy én nem szaladnék ennyire előre. Nem tudom, hogy mit kéne csinálni, és ezzel most még nem is szeretnék foglalkozni, mert előbb meg szeretném érteni jól a helyzetet.

Tehát ott tartottunk, hogy az állam csak akkor tud az elvárásaid szerint működni, ha talál erre forrást.

Leírtam, hogy melyek a lehetséges forrásszerzési módozatok, aztán elkezdtem sorra venni őket. Most ott tartunk, hogy meg kéne egyeznünk az eddigiekben.

Egyetértesz-e azzal, hogy az állam csak akkor működhet jól, ha vannak forrásai a működésre?

Egyetértesz-e azzal, hogy Németország azért tud jobb államot működtetni, mert bőségesek a forrásai?

Egyetértesz-e azzal, hogy Magyarországnak nincsenek érdemben olyan forrásai, amelyeket Németországhoz hasonlóan a piaci cégeben meglévő tulajdona után húz?

Aztán majd innen továbbléphetünk, ha megvan köztünk az egyetértés a fentiekben és megnézhetjük az adót, mint lehetséges forrást, és végére hagynám a transzfert. És ha már tisztáztuk a helyzetünket, ha már tudjuk, hogy mit lehet és mit nem, akkor elkezdhetünk azon spekulálni, hogy mit kéne. Hangsúlyozom: nekem most pillanatnyilag lövésem sincs arról, hogy mit kéne csinálni.

"Nem tudom, a német állam hogy csinálja, de úgy sejtem, ha tulajdonrésze van akkor belerakott valamit a cégbe, nem csak úgy lenyúlt magának pár százalékot, de javíts ki, ha rosszul tudom."
Államosítottak, mint a disznók. ;) Franciaországban az ötvenes évek tájékán a termelőerő 50%-a az állam tulajdonában volt. Kibaszott békazabálók államosították a Renault! Is. Ráadásul a német kapitalizmusnak mindig is volt egy közösségi jellege is, az által, hogy nagyon sok cégben tulajdonnal és hangyafasznyi beleszólással bírnak mindenféle köztestületek is, állam, szövetségi államok, települési önkormányzatok, és mindenféle korporációk, szóval amikor hozzánk elkezdték nyomtani a "ki az állammal a gazdaságból", akkor bort ittak és vizet prédikáltak, hiszen ők pontosan az ellenkezőjét csinálták annak, amit nekünk "tanácsoltak".

Szóval az államosítás, mint sima rablás tökéletesen nyugatiérték-konform, és ha Franciaország államosíthatott, mint egy makkra éhes disznó, akkor nehéz lenne ugyanennek a nyugatiértékeknek a nevében minket ugyanezért elmarasztalni.

@Jean Sol Partre: Nagyon durva kényszer volt, gyakorlatilag diktátum. Három írást tudok ajánlani neked, amelyekből alaposabban is megismerheted a folyamatot:

Mong Attila: Kádár hitele

www.libri.hu/konyv/mong_attila.kadar-hitele.html

Mihályi Péter: A magyar gazdaság útja az adósságválságba

www.libri.hu/konyv/mihalyi_peter.a-magyar-gazdasag-utja-az-adossagvalsagba-1945-2013.html

És ennek a két könyvnek a kritikája legérdekesebb:

fordulat.net/pdf/21/F21_Eber_adossag_recenzio.pdf

Tudom, hogy sok és nincs is időd, de ha egyszer mégis lesz, akkor legalább a könyvek kritikáját fusd át, mert abból azért eléggé egyértelműen kiderül, hogy az állam vagyonának a magánosítása egy kőkemény kényszer volt. Amit árnyal ugyan az, hogy a pártállami elit szinte egy emberként lelkesen és boldogan vetette magát ebbe a kényszerbe, de itt is megint az a feneség, hogy vajon akkor lett volna más mozgásterünk is?

Részben lett volna, hiszen mások is megcsinálták például azt, hogy az egyik legjobb gazdasági stabilizátort, a kiskereskedelmet nem engedték át a multiknak. Oké, az Audi idejön, mert kell neki az olcsó bérrabszolga, és mi úgysem tudnánk Audit gyártani, mert nincs erre se tőkénk se technológiánk, de azért basszameg, kereskedni csak tudunk! Ahhoz aztán nem kell sok ész, nem kell magas képzettség, kell egy garázs, hat lapméter szőrösdeszka, és már el is van tartva a család, lehet fejlődni! Ezt például nagyon durván elbasztuk, holott érzésem szerint itt még lett volna mozgásterünk. Ma a kiskereskedelemben 2000 milliárddal hat darab multi zsugázik, holott ez a volumen akár húszezer tényleg "kis" kiskereskedőt eltarthatna. Plusz ugye tippem szerint további 80 ezer ember ehhez a 20 ezerhez lenne becsatornázva, és nem a hat darab multihoz.

Szóval amit én erről a kérdésről kiderítettem az az, hogy nagyon erős kényszerek voltak, szinte diktátum, és igen kevés volt a játékterünk. Egy kicsit lehetett volna jobban ráfordulni a váltásra, de olyan érdemi mértékben nem.

@maroz: elég necces azt mondani, hogy egy bizonyos rendszer jobb lenne a meglévőnél, ha fogalmunk sincs, hogy működne az a bizonyos rendszer :)

@Jean Sol Partre: Pontosan, ezert is nem mondok semmi ilyesmit!

En csak annyit szeretnek elmondani, hogy ebben a rendszeben mi nem nyerhetunk, es nem azert, mert mi rosszak vagyunk, hanem azert, mert ezt a jelenlegi rendszer nem teszi lehetove.

@maroz: ezért jobbítani is kár rajta, ezért aztán a jobbításán gondolkozni, azért küzdeni is kár, inkább agitáljunk egy teljesen más, ma még ismeretlen rendszerért :)

@Jean Sol Partre: Ki agitál? Idéznél tőlem egyetlen olyan sort is, ami csekély arcpirulással ugyan, de agitációnak mondható?

Értsd már meg, nem a kezelésről beszélek, hanem a diagnózisról. Te pedig azt sugallod, hogy ne diagnosztizálgassunk itt, hanem gyógyítsuk meg! De hát hogy a fenébe' tudnád meggyógyítani, amíg nem tudod egészen pontosan, hogy mi a baja?

Hogy a fenébe tudsz egy rendszer jobbításán gondolkodni, ha nem érted kellően alaposan a működését? Javítottál te már életedben autót teljesen fogalmatlanul? Álltál a kezedben hézagolóval és kiscsavarhúzóval a Lada motorházteteje fölött? Röhögtek rajtad is a barátaid, amikor az általad egyre ingerültebben jobbított Zsiguli egyre szarabbul ment? Mert rajtam igen :)

@maroz: igazad van, nem agitálsz, rosszul fogalmaztam. Csak várod azt az erőt, aki támadja a most fennálló kapitalista rendszert. De igazából nme tudod megmondani, ha sikeresen támadná, vajon mi lenne helyette, illetve az hogy lenne jó.

Te diagnosztizáltad a fennálló helyyetünket és életképtelennek találtad, amit le kéne cserélni, és valahogy úgy vagy vele, hogy amit más hibának vél a rendszerben (amit esetleg meg kéne/lehetne javítani), azt te a rendszer velejárójának és normális működésének tekinted, amit csak a teljes lecseréléssel lehetne javítani.

Kb, mintha köhögne a Zsigulim mert megint (immár sokadszor, típushiba) eltömődött a porlasztó, mire te az alkatrész kicserélése (egy jobb fajtára) helyett azt mondod, vegyünk inkább egy Jet hajtóművet, és amíg az nincs, nem is foglalkozunk a köhögéssel.

Én magamon röhögtem nagyon, amikor egy reggel nem indult a Zsiguli, én elővettem egy könyvet ami lépésről lépésre végigvezetett a hibakeresésen (nedves-e itt, őzbarna-e ott...) és kitartó nyomozással megállapítottam, hogy rossz a gyújtás. Kérdeztem a szomszédot, aki autószerelő, nincs-e egy felesleges megszakítója, mire hozott egy kis kanna benzint, beöntötte a tartályba és a kocsi beindult.

@Jean Sol Partre: "Te diagnosztizáltad a fennálló helyyetünket és életképtelennek találtad"

Ez így nem pontos. Gyere már, nézd meg, hogy mekkora az én rendszer-o-méterem! Ilyen icipici, ni! Én ezzel nem tudok diagnosztizálni, hadd tudjam már, hogy hol a helyem.

A valóság ezzel szemben az, hogy mások, a kérdéssel a hivatásuktól fogva foglalkozó, a diagnózisba rengeteg munkát beletevő társadalomtudósok diagnosztizálták, majd elmondták, hogy mit tapasztaltak, én azt igyekeztem megérteni és mivel helyesnek gondolom továbbmondani. Például adtam neked linket egy olyan eseményről, ahol társadalomtudósok mondják el, hogy mi a répa is ez a "kapitalista normalitás", de adtam linket olyan tanulmányokra is, amelyek konkrétan leírják, hogy miért a rendszer az oka annak, hogy miért reménytelen fogalmilag is a felzárkózásunk. Ezek a diagnózisok, és ezeket nem én szültem meg, hanem olyanok, akik nálam nagyságrendekkel jobban értenek hozzá.

Az állításaik engem meggyőztek, mert az érveiket nem tudtam cáfolni. Tehát amit megtudtam továbbmondom, részben azért is, mert így hátha valaki talál olyan hibát az érvelésükben, ami nekem elkerülte a figyelmemet.

A mai helyzet Zsiguli-analógiával:

A centrumországok azt mondják, hogy a verseny jó, mert azzal jól jár mindenki. Azért jár jól, mert akár ő is indulhat a versenyen, és ha ügyes, okos, alkalmas, akkor győzhet, vagy jó helyezést érhet el.

Álljunk tehát oda a rajthoz mi is, mert hátha nyerünk, ha okosan, ügyesen csináljuk. Igen ám, de Németország egy formula1-es Mercedesszel áll oda, az amcsik rakétameghajtású verdával, a franciák egy étkezőkocsivá átalakított rönóhatszázassal, vagy mivel, mi pedig egy elállítódott szelepelésű, szutykos karburátoros, beköpött gyertyájú Moszkviccsal.

A rendszer tehát az autóverseny, a jutalom a győzelem vagy a jó helyezés, és a buzdítószöveg ez: küzdj, legyél te jobb, mert ha elég erősen akarod és mindent beleadsz, akkor nyerhetsz vagy szerezhetsz pontszerző helyet.

Aki csak a Moszkvicsot nézi és nem a versenyt, mint rendszert annak tűnhet ésszerűnek az, hogy rendbe kéne tenni a karburátort, kicserélni a gyertyákat, beállítani a gyújtást, és alkalomadtán ezekből pár dolgot tényleg megcsinálhatnánk, mert valóban igaz az, hogy egy jól beállított, jól karbantartott Moszkvics jobban megy, mint egy elhanyagolt, de akkor lépjünk már hátra kettőt és nézzük magát a rendszert, a versenyt:

Van-e nekünk valós esélyünk ebben a versenyben akár csak jó helyezést is elérni tudván, hogy jó helyezésből csak korlátos számú van, kevesebb, mint ahány induló, és még annál is kevesebb, ahány az olyan indulók száma, akik minimum egy Porsche Carerrával állnak oda mellénk a rajthoz?

De ha belátjuk, hogy egy Moszkviccsal még csak megközelíteni sem tudjuk a Mercedesek kipufugófüstjét, akkor mi értelme elfogadnunk ezt a versenyt? Mi értelmes van abban, hogy mi építjük lelkesen a németeknek azt az autót, amivel röhögve lehagynak minket? Mi értelme, hogy a mi munkánk hasznát is elküldjük Németországba, hogy azok még többől fejleszthessék azt a Mercedest, ami a mi Moszkvicsunkkal fog versenyezni?

Egy ilyen rendszert látva nem tűnik teljesen ésszerű ötletnek az, hogy ha már felismertük, hogy nekünk csak egy köhögő Zsigulink van, akkor azt ne minden erőnkkel úgy javítgassuk, hogy azzal rajthoz állhassunk egy olyan versenyben, ahol tutibiztos nem nyerhetünk? Javítgassuk úgy, hogy ha versenyre nem is, de legalább a biztonságos utazásra legyen alkalmas. Kicsit fapados, kicsit zörög, de a miénk, és ne a verseny ábrándját hajkurásszuk, hanem inkább arra figyeljünk, hogy ez az autó minden polgártársunkat elvigyen, senki ne essen ki, nyugalomban, biztonságban.

"mire hozott egy kis kanna benzint, beöntötte a tartályba és a kocsi beindult"

:)))

Debreceni ismerősök mesélték, hogy ők egy olyan trükköt játszottak el rendszeresen, hogy a Lada az orosz laktanya hátsó bejárata előtt pöffentse el az utolsó csepp benzint. Kiszálltak, felemelték a motorháztetőt és hozzáláttak nagy hanggal zsinatolni. Persze hamarosan odajött egy-két-három orosz katona is, ők is bekapcsolódtak, elvégre az autóhoz minden férfi ért. Az ismerősök kezdték piszkálgatni a gyújtást, az lesz az, tutira az lesz!, miközben meg ahogyan az várható volt valamelyik tájékozottabb Szergej felvetette, hogy biztos a benzin!

Na, itt jött a trükk: az ismerősök elkezdték egyhangúlag lehurrogni a Szergejt: franckarikát a benzin, mit értesz te az autókhoz, a gyújtás! Aztán rövid időn belül Szergej bedühödött, na, megmutatom én nektek!, beszaladt az udvarra egy marmonkanna benzinért, beletöltötte a Ladába, pöcc-pöcc, brümmm!!!, Szergej pedig diadalittasan vigyorgott: Na, pöcsök, ki ért az autóhoz???

Az ismerősök pedig szépen beismerték, hogy igen, Szerjózsa, neked volt igazad, és otthagyták a dagadozó keblű oroszt, a lába mellett a kiürült húszliteres marmonkannával. :))

@maroz: akkor ezt nézd meg:

belsoseg.blog.hu/2011/09/16/hatszaz_kobcenti_ket_utem_es_a_siro_m3

Ha jó az a Moszkvics, azzal is lehet jó helyezést elérni.
Amúgy meg első lpésben én megelégednék azzal is, ha nem nyernénk ugyan a versenyen, de legalább el tudnánk indulni és nem ragadnánk a rajtrácson. Aztán utána akkor, ha a többi perifériás között legalább mi lennénk az elsők. Utána már megcéloznám a centrum középmezőnyét.

És ne feledd, minél jobb vagy a versenyben, annál közelebb vagy a centrumhoz is, tehát könnyebb gyorsulnod.

Vagy a rajtrácson várjuk hogy megkapjuk a Ferrarit...

@Jean Sol Partre: Á, én Moszkvicson kezdtem el tanulni vezetni, volt, amikor a váltó a kezemben maradt, hidd el nekem, hogy a jó Moszkvics az már nem Moszkvics. ;)

Vagy tagadjuk a versenyt és keresünk másik hobbit. Moszkvics-konform hobbit. :)

Számomra alapattitűd a verseny tagadása. Nekem nem jó, tehát én tagadom. Ha tehetem nem versenyzek. Ahol módomban áll, ott a verseny ellen vagyok. Több időm marad szerelgetni a Moszkvicsot.

@Jean Sol Partre: Esetleg hisztérikusan szóvá tehetnénk azt is, hogy a verseny ebben a formában átbaszás. Ha a centrumországok tényleg komolyan gondolták, akkor állapítsunk meg közösen olyan szabályokat, amelyekben mi is nyerhetünk, hihetően.

@maroz: akkor mégiscsak az van, hogy utópiákban gondolkozol. Szerintem verseny nélkül nincs haladás, és az a fontos, hogy a verseny szabályai jók legyenek, lehetőség szerint igazságosak azokkal is, akik vis maior miatt nem versenyezhetnek. Verseny nélkül viszont nem látom az érdeket, ami előre vinne.
Reszelgetnénk a Moszkvicsot, de lehet, sosem lenne gyorsab, csak csicsásabb, sok légterelő, matrica, szőrkormány, de menni nem menne jobban.

@Jean Sol Partre: De hát könyörgöm, ezt mondtam én is! Van egy baloldali utópiám, de tudom róla, hogy utópia, ezért nem is javasolom azt, hogy léptessük életbe!

Van egy utópiám, amelyikben nem a verseny dominál. Ezt az utópiámat elmesélem pár embernek, lehet, hogy megtetszik valamennyinek, lehet, hogy akad majd olyan, aki boldogan a tenyerembe csap, hogy baszki, pajtás, de hát nekem is ez az utópiám, aztán lehet, hogy majd valaki ebből az utópiából dalt ír, regényt, filmet csinál, és apránként az utópiám hatni fog, alakítja a világot, csökkenti a verseny-domináns törekvések hatását, ilyesmik.

De nem lesz beteljesülés, mert olyan csak az utópiában létezik. Az utópiát pedig dédelgetni kell és nem követelni, hogy azonnal léptessük életbe az utópiánk legtökéletesebb, végső fázisát! Az ilyesmitől, ha előfordul igen sokáig fogja az emberiség a fejét, szóval nekem van utópiám, de hidd el, láncon tartva, beoltva. ;)

Számomra nem egyértelmű, hogy mi a haladás. Mi nekem a haladásból a jutalmam, a részesedésem, mit nyerek én azzal, ha benne vagyok a versenyben? Hol a haladás számomra is kézzelfogható hozadéka? Hol van nekem konkrétan ez a bizonyos "előre"? Ezek számomra mostanság nagyon zavaró, kényelmetlen kérdések, és nehezen tudok velük mit kezdeni.

@maroz: na de ha ez csak utópia, akkor erre hivatkozva miért ne kritzáljuk (és próbáljuk megjavítani) a fennálló rendszert?

A haladás az szerintem a változás maga, minősítés nélkül. Úgy értem, azért nem hívom fejlődésnek, mert az sosem egyértelmű, hogy javul vagy romlik, csak az, hogy más lesz. De mondjuk az angol WC meg a keverőcsap nekem fejlődés is, nem csak haladás, ugyanúgy mint az antibiotikumok.
A jutalmad nem tudom mi, optimális esetben az, hogy élvezhetsz valamit, amit addig nem. Kényelmesebbé válik az életed, vagy szórakoztatóbbá, vagy érdekesebbé, vagy biztonságosabbá, vagy szabadabbá, olcsóbbá, vagy mittudomén, valahogy jobbá. Adott esetben pedig nehezebbé vagy rosszabbá, ezt nem tudhatjuk előre. Az élet igazságtalan, sajnos. De valami kell, mert ha egyhelyben állunk, szép lassan elsorvadunk.

@Jean Sol Partre: A rendszert nem lehet megjavítani, nézd meg a Snowpiercert, az elmagyarázza, hogy miért, és közben meg van pár jó poén is a filmben. Nézd meg, és ott filmben elmesélve is megfigyelheted mindazt, amiről beszéltem.

Tehát akkor valahol arra kéne keresgélni, hogy mi az, ami számomra haladás, és mi az, ami nem. Az a bajom, hogy van egy csomó dolog, amiről nagyon sokan azt tartják, hogy haladás, de én nem érzem annak. Használom, én sem tamtamdobbal kommunikálok, de ha alaposabban átgondolom, akkor simán el tudnám képzelni az életem úgy, hogy az infokommunikációs haladásnak csak a mittomén, tíz százalékát használom.

Cserébe viszont nem kéne versenyeznem. Nem kéne az embertársaimra úgy gondolnom, mint akiket le kell győznöm, ráadásul tisztességtelen eszközökkel, hiszen ez is a verseny szerves része. Nem kéne magam kizsákmányolnom, horribile dictu végezhetnék olyan munkát is, aminek értelmét látom, amivel azonosulni tudok, ami identitást ad nekem.

Ha nincs versenykényszer, akkor nem is vagyok zsarolható. Engem nem fog senki túlóráztatni azért, hogy egy újabb státusszimbólumot megvegyek, vagy hogy a fogyasztásommal megpróbáljak imponálni egy olyan csoportnak, akiket amúgy megvetek és nem érzem jól magam a köreikben, ésatöbbi. Picibb lesz a zsemlém, de nagyobb lehet a pofám. Valamivel szabadabb vagyok, mint akik önmagukat kizsákmányolva hajtanak napi 16 órákat, ők sem tudják, hogy valójában miért.

Csak hát ezt a fontolva haladást, ez a "megéri? nem éri meg?"-mérlegelést a kapitalizmus nem tolerálja, nyakon csap, hogy versenyezz, vagy véged, és én ebből csak úgy törhetek ki, ha unottan visszakérdezek: és akkor mi van, ha végem? Na, erre nem nagyon tudnak mit mondani. ;)

"De valami kell, mert ha egyhelyben állunk, szép lassan elsorvadunk."
Ki kell próbálni a szövetkezeti modellt, kicsiben. Például. Sokat lehet belőle tanulni. Mondjuk ez sem több a semminél, de legalább szórakoztatóbb erre figyelni, mint arra, hogy Orbán most Dobó-e vagy inkább papucs orrán pamutbojt. :)

Höhö.

index.hu/belfold/2015/10/07/vakok_olvasoszoftver_gyengenlatok_chemium_kft/

538 millió, plusz az EBH-ra egymilliárd, és ezek a pénzek úgy lettek elköltve, hogy jól járhatott vele 20-30 ember, mondd már, mi legalább büszkék lehetünk, hogy a kapitalizmus száguld, hozza a sok-sok jóságot, a fejlődést, a progressziót, és idővel a hátrányosaknak is jobb lesz, aztán meg kiderül, hogy a Nagy Európai Transzferunió akkora egy kibaszott értékközösség, ahol még a kripliket is fel lehet használni arra, hogy pár hájasseggű burzsujnak még többje és még többje és még annál is többje legyen.

@maroz: ha nincs verseny, akkor nem vagy zsarolható, nem kell legyőznöd embertársaidat, ergo nem olyan munkát fogsz végezni aminek értelmét látod, hanem kb semmilyet. Vagy esetleg te pont olyat, de akiknek nem jut kreatív és érdekes munka azok nagy ívben szarnának bele. Pont mint abban a negyven évben. Hiszen nincs verseny, mi bajuk lenne, ha nem dolgoznak úgy (vagy jobban) mint mások?

@maroz: és erről is a rohadt nyugat tehet, aki _kényszerítette_ Lázár Jánost (vagy bárkit) hogy a pénzt egy haverjának adja értelmetlen projektre, mert nyilván nem valami általános "a korlátozott képességűeket segítő valami", hanem kimondottan egy szoftver kifejlesztése gyengénlátóknak volt a kiírás, a kormány hiába akarta valami nagyon fontos fejlesztésbe ölni a pénzt, Angela Merkel személyesen járt el a hülye program érdekében. Ne szédíts már.

@Jean Sol Partre: Miért ne jutna? Miért kellene nekem jobban dolgoznom, mint mások? Miért ne azt nézzem, hogy aki dolgozik ahhoz úgy viszonyuljak, hogy az is képes legyen a saját munkáját úgy végezni, ahogyan az neki megelégedettséget ad? Ahol valaki jobban dolgozik ott értelemszerűen van, aki rosszabbul.

Miért kell nekem elfogadnom ezt a versenyt? Miért kell nekem egy konstrukcióval a "rosszabb" kategóriába taszítanom egy embertáramat? Miért nem tudom inkább azt a lehetőséget keresni, hogy ő is jól dolgozik és én is? Miért ne kooperáljunk inkább, egymást segítve, egymás fejlődését előmozdítva, támogatva azt, hogy ki-ki a neki legmegfelelőbb módon végezhesse jól a munkáját?

@maroz: nem kell. De ha nem kell jobban dolgoznod, nem fogsz dolgozni. Legfeljebb a "szocialista embertípus" lenne képes lelkesen kooperálni és egymást segítve dolgozni, csak az nem létezik.

@Jean Sol Partre: Mivel a transzferpénzek a kisdedek által is tudottan így költődnek el, igen, hetekig hozhatnám neked itt konkrét példákat, most egy papi százmilliós genyaságot néztem végig, projektkiírástól zárásig, de esküszöm, hogy halálra tudnálak vele untatni annyi konkrét, feldolgozott adatom van.

Angela Merkel személyesen tudja, hogy ez így megy, és ennek ellenére fenntartja azt a rendszert, amiben így megy, mert neki ez az érdeke. Lázár ebben a játszmában csak egy szerep. Ha nem Lázárnak hívnák akkor hívhatnák Makkosynak is, és ugyanez a szerep megtalálható minden hozzánk hasonlóan félperifériás betagozódású országban is. Te azt gondolod, hogy a román Lázár nem pont ugyanezt csinálja?

Meséljek neked arról, hogy hogyan megy Romániában az eu-milliárdokból a műemlékfelújítás? Hogy hogyan viszik ki Németországba a több száz éves faragott köveket, téglákat, cserepeket és mindent, ami régi és hogy a faragott kőfal helyett betont tesznek, aminek a felületét megnyomkodják egy kicsit, hogy száz méterről kőfalnak nézzen ki? Hogy a háromszáz éves épület tetején immáron olyan cserép figyel, amelyekre rá van sütve egy nagy cserépgyártó multi neve? És mindezt az eu tudtával és hallgatólagos beleegyezésével.

Merkelék tartják fenn ezt a rendszert, mi csak epizodista szerepeket kapunk benne, és ezekre mindig akad színész, aki hajlandó eljátszani. Mindig kerül egy Lázár, és mindig így fog viselkedni, mert ezt követeli meg tőle a rendszer, és ezt Merkel is tudja, tehát igenis felelős, mert neki lenne elvben lehetősége ezen változtatni, de nem teszi meg, mert ez az érdekével teljesen ellentétes lenne.

@Jean Sol Partre: Nem tudom mire alapozod ezt. Én például szeretek dolgozni, és nem ismerek olyan embert, aki ne szeretne. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy alapvetően minden ember szeretne legalább valami alapszinten értelmét látni a saját életének.

Viszont nekem a napi maximum négy óra az, ami még jó érzéssel munkára fordíthatónak tűnik. Heti öt napban. Kevesebb lehet, de több ne legyen. Természetesen átlag, szükség esetén kilengés megengedett. :)

@maroz: biztosan a román lázár is ezt csinálja, és valószínű, hogy Merkel is tud arról, hogy így mennek a dolgok. Mégiscsak azt hiszem, nekünk kéne valamit csinálnunk, hogy esetleg a miénk mégse így működjön. Mert Merkel ugyan továbbra is küldi a pénzt, de alapvetően nem hiszem, hogy ragaszkodik hozzá, hogy elcsalják, azt hiszem egy szava se lenne, ha értelmesebben költenénk el.

@maroz: én is szeretek dolgozni, de egyrészt nekem kreatív munkám van, másrészt engem is rá lehetne venni, hogy mással töltsem az időm.
És aki a futószalagnál van, aki utcaseprő, wc-s néni vagy bármi, őket sokkal nehezebb lenne motiválni.
És hogy mire alapozom? Életem felét a szocializmusban éltem le, szóval a tapasztalataimra.

@Jean Sol Partre: Ha összeállítanék neked egy dokumentumot arról, hogy mennyire szigorúan meghatározottak az elköltés formái és az, hogy mire lehet költeni, akkor hinnél nekem? ;)

Gondolom azt te is tudod, hogy ezek a pénzek nem úgy jönnek ide, hogy leborítja Lázár elé a német rendszámú billencs és ő majd szétvelláza a pereputtynak kedvére. Néz meg, hogy már Brüsszelből meg van vajazva ezeknek a pénzeknek az útja, olvasgass ilyen-olyan alapokról, célokról, programokról, és mindjárt látni fogod, mennyire is kötöttek ezek a pénzek.

A kripli mindig is egy jó hivatkozási alap volt, a támogasdacsökit egy kedvelt fejlettnyugatiérték. De mivel a kriplinek éppen a kriplisége miatt nincs semmiféle hatalma, ezért szegény azt sem tudja elmondani, hogy ácsi, de hát itt engem átbasznak látszatokkal! Ez a mostani eset, hogy pont a vakok látták meg a valóságot egy pillanatnyi kisiklás, a jéghegy micisapkája, nekem most pont két darab ügyem fut az EBH-n, ahol számon kérem a szakadékot a duma és a valóság között, és akkor mi van.

Bazdmeg, felidegelsz, látod, most jutott el a tudatomig, hogy én harcolok Lázár ellen, pedig kurvára semmi értelme, és mégis én kapok a pofámra, hát milyen világ már ez? ;))) Ember! Én az egyik legnagyobb hazai multit és konkrétan a Lázárhivatalt támadtam be, mert szarfaszú kisemberként zavart az igazságtalanság. Nyugati érték, nyugati eszközöket használnék az értéksérelem általános (ha csak sejtenéd, hogy az eljárás során kötelező egyezkedés során mit fogok a felektől kérni! ;))) orvoslására, tehát nem azt céloztam meg, hogy nekem jó legyen, hanem hogy elérjem, hogy úgy változtassanak legalább egy picit a rendszeren, hogy minden hozzám hasonló helyzetű embernek legalább egy picit jobb lehessen. És ezt én csinálom, saját forrásból, senki által nem támogatva, kicsit lesajnálva, nem a hivatásos civil akármivédők, havi bőséges fizetésből, amit megfejel évente két konferencia olyan problémás helyeken, mint Sydney, rájaetetés az óceánban included. Decemberben.

Miközben tudom és hirdetem, hogy az egésznek nincs semmi értelme. Vicces, mi? ;)

@Jean Sol Partre: Látod, a baloldalnak már eleve súlyos problémái vannak ezzel a "kreatív munka"-tautológiával.

Ez valójában egy kapitalista trükk, a munka jelzőssé tételével osztják meg a bérmunkásokat, azt sugallva, hogy egyes bérmunkások munkája különb, mint a többi bérmunkásé. Ezzel agy egyszerű trükkel már létre is hozták a munkásarisztokráciát, akik aztán magukat felsőbbrendűnek érezve elkezdik lenézni, majd elnyomni a saját osztályukat, a bérmunkásokét.

Nézzük meg hogyan lehet ezt a "kreatív munka"-tautológiát dekonstruálni. A kreatív az a latin "creare" igére nyúlik vissza, és annak a jelentése: valamit létrehozni, ami addig nem volt. A munka jelentése is ugyanez, hiszen végső soron ott is hatunk valamire aminek során létrehozunk valamit, ami addig nem volt. Tehát amikor azt mondják, hogy "kreatív munka" akkor valójában azt mondják, hogy "munka munka", azaz érdemi ok nincs munka és munka ilyen jellegű megkülönböztetésére, hiszen mivel lenne több a "munka munka" mint a "munka"?

Illetve mégiscsak van ok, hiszen a tőke így tudja létrehozni az öntudatos munkásarisztokráciát, aki majd engedelmes végrehajtóként elnyomja az osztálytársait.

"És aki a futószalagnál van, aki utcaseprő, wc-s néni vagy bármi, őket sokkal nehezebb lenne motiválni. "
Például: három hétig dolgozol a futószalag mellet mert muszáj, de utána három hónapig dolgozhatsz egy tudományos kutatásban, majd sajnos be kell vállalnod neked is egy hét utcaseprést mielőtt továbbállnál a kutatócsoporttól a punkbandáig, ahol két hónapig lehetsz te a gitáros. A vécésnéni etap után jön egy izgalmasabb, ugyanis rád fog esni három hónapig az operatív irányító szerepe.

@maroz: vicces bizony :)

@maroz:
A kreatív munka se nem feljebbvaló, sem nem nemesebb a nem kreatív munkánál, csupáncsak érdekesebb, legalábbis számomra. De ismerek olyat is, aki még a katonaság alól mentesülésért sem vállalt be ilyen munkát, mert nem szerette, félt tőle, mittudomén.
Szóval csak azt akartam mondani, én szeretem a munkámat mert nekem érdekes, én az ilyet szeretem.

"Például: három hétig dolgozol a futószalag mellet mert muszáj, de utána három hónapig dolgozhatsz egy tudományos kutatásban, majd sajnos be kell vállalnod neked is egy hét utcaseprést mielőtt továbbállnál a kutatócsoporttól a punkbandáig, ahol két hónapig lehetsz te a gitáros. A vécésnéni etap után jön egy izgalmasabb, ugyanis rád fog esni három hónapig az operatív irányító szerepe."

Nem az a kérdés, hogy bejárok-e a munkahelyemre mondjuk WC-s néni feladatkörbe, hát persze, ha kell, bejárok. Minden WC-s néni a helyén volt annak idején. Az a kérdés, hogy hogy végzem a munkámat?
Ők annak idején sehogy, beszedték a pénzt, WC papír nem volt, nem takarítottak (vagy ha igen, rosszul), büdös volt, kosz volt, gusztustalan volt. És ha nincs verseny, nincs kockázat, akkor én sem dolgozom majd jól, tudod, ki fog a szaros csészékben turkálni és más pisijét takarítani! És te sem fogsz, mert minek, ha nem jól csinálod, akkor sincs semmi.

@Jean Sol Partre: Sokan szeretnék ugyanezt a jóérzést megélni, amit hál' istennek te megélsz. Sejtésem szerint a cihológusok hetven százalékban olyan kuncsaftokat kapnak, akik abba lelkibetegedtek bele, hogy nem tudnak azonosulni a munkájukkal.

De hát gondolj bele, a munkát egy közösségben végzed. Hogyan nézne rád ez a közösség, ha egy kényelmetlenebb munkát trehányul végzel el? Bíznának benned, elfogadnának irányítónak, amikor rád kerül a sor, ha tudják rólad, hogy trehányul végzed a munkádat?

A kérdés az, hogy a munkahelyeden miért nem te takarítod a vécét. Beosztanátok, és turnusokban, három héten keresztül valaki csak a takarítással foglalkozna. Mi akadálya ennek? :)

@maroz: egy utópiáról beszélsz megint, a szocialista embertípusról :)

"Bíznának benned, elfogadnának irányítónak, amikor rád kerül a sor, ha tudják rólad, hogy trehányul végzed a munkádat?"

Nem, de kit érdekel? Ők sem végeznék jobban. Illetve lennének akik igen, szuper közösségek, lelkes emberek, de a nagy többség az nem.

A "nincs verseny" azt jelenti, nincs tét, nem veszthetem el a munkámat, nem kell teljesítmény ahhoz, hogy ugyanúgy éljek, mint bárki más. Egyénileg sem, és csapatban sem. Tehát az egész brancs elmehet sörözni munka helyett, ha akar, nem lesznek rám mérgesek, ha csúszik a projekt, vagy tele lesz hibával.

@maroz: "A kérdés az, hogy a munkahelyeden miért nem te takarítod a vécét. Beosztanátok, és turnusokban, három héten keresztül valaki csak a takarítással foglalkozna. Mi akadálya ennek? :)"

A hatékonyság? A józan ész?
Amikor valaki, aki nagy rendszerek tervezéséhez ért, a WC-t takarítja 3 hétig, akkor az az erőforrások herdálása. Mert ugyebár nyilvánvaló, hogy aki viszont csak WC takarításhoz ért, nem fogja közben elvégezni az architect munkáját.
Persze mindegy, hisz a cégek között sincs verseny, tehát nem érdekes, hogy később készül el a projekt, esetleg az architect elmegy másik országba versenyezni, mert ott többet keres és még WC-t se kell pucolnia, és ezért sosem készül el semmi.

@Jean Sol Partre: Nem értelek. Egy közösségben vagytok mondjuk két éve. A közösség akkor marad életképes, ha a munka, ami köré a közösség szerveződik el lesz végezve. A közösségben a munkát közösen végzik, nincsenek fix státusok, nincs takarítónéni, nincs igazgató, hanem van a munka és annak a részfeladatai és járulékos feladatok, amelyeket valamiféle közösen kidolgozott rotáció szerint végeznek.

A nagyon nemszeretem melók lehetnek önfegyelmezőek is: ha valaki a saját hibájából mulasztott és ezzel a közösségnek kellemetlenséget okozott, akkor behúz magának egy strigulát, és mondjuk öt strigula letörölhető egy vécétisztítással.

A munkámat a verseny miatt veszíthetem el. Nézd meg, hogy a mai k+f mekkora hányada irányul arra, hogy a költségek megspórolhatóak legyenek, és a költségek alatt az esetek hatalmas hányadában az emberi munkát értik. A kapitalista termelékenységi kényszerben a munkás az egy költségtényező.

Miért ne lehetne már eleve arra szervezni a munkaközösséget, hogy a munkahely az első, és az, hogy az megelégedettséget, örömet, tartást, identitást adjon a munkásnak?

@Jean Sol Partre: Milyen hatékonyság? Mit értesz konkrétan hatékonyság alatt? Miért kellene nekem úgy dolgoznom, hogy hatékony legyek, miért ne dolgozhatnék úgy, hogy élvezzem a munkámat? Miért lenne nekem, a bérmunkásnak érdeke a hatékonyság?

"Amikor valaki, aki nagy rendszerek tervezéséhez ért, a WC-t takarítja 3 hétig, akkor az az erőforrások herdálása."
Nem, az kétkezi munka. Valószínűleg senki nem szereti, de hát el kell végezni. A nagy rendszereket addig tervezik a többiek. Nincs itt veszteség, hiszen van x feladat, amire pont annyi munkás van, amennyi el tudja végezni és csinálják közösen. Így a vécé is ki lesz pucolva, a rendszer is meg lesz tervezve, a hó is el lesz lapátolva, a munkahely is ki lesz festve, ha eljön az ideje, a fa is fel lesz fűrészelve, és a közösség is vezetve lesz, aztán ezeket a munkákat váltogatva végzik a munkások, kire mikor milyen helyre kerül rá a sor, ott.

"Mert ugyebár nyilvánvaló, hogy aki viszont csak WC takarításhoz ért, nem fogja közben elvégezni az architect munkáját."
Tehát ez egy probléma, amit meg kell oldani. Úgy kell megszervezni azt a munkát, hogy azt egy olyan ember is elvégezhesse, akit ma belealáztunk abba a státuszba, hogy ő csak vécétakarításhoz ért. Meg fogunk lepődni, hogy milyen rengeteg olyan ember, akiről azt hittük, hogy budipucolónak is alantas (ugye már eleve a baloldali feldemhed: tessék mondani, az emberek vécépucolónak és tervezőnek születnek?), és ha másként viszonyulunk hozzájuk, akkor pikk-pakk kiderül, hogy francokat. Na, ugye, most kezd el igazán durvulni az én baloldaliságom, amikor kezded jobban megismerni? Ki hiszi el nekem ma Magyarországon, hogy az igazi baloldali utópia az az, amit én mondogatok? ;)

"Persze mindegy, hisz a cégek között sincs verseny, tehát nem érdekes, hogy később készül el a projekt"
Na, de azért látom már pedzegeted! ;)

"esetleg az architect elmegy másik országba"
Mondom, nincs architect, hanem feladat van, amit el kell végezni. Egy nemlétező mérnöki állásból pedig a munkavállaló sem tud elmenni.

@maroz: kisközösségeknél mehet ez, egy tanya vagy kis falu élhet így. De ha már ki kell lépni a "piacra", azaz el kell adni valamit, vagy vásárolni kell, már bukik a terv, hiszen ott már keményen verseny lesz.

@Jean Sol Partre: Na, tehát annak, hogy emberi közösségekben végezhessünk úgy emberi munkát, hogy az nekünk, melósoknak legyen jó a piac, a kapitalista világrendszer az akadálya. Jó reggelt, erről beszélek! ;)

@maroz: "A nagy rendszereket addig tervezik a többiek."
Milyen többiek? Akkor felejtsd el a "nagy rendszereket", gondolkodjunk szívműtétekben. Te mikor feküdnél a műtőasztalra, amikor a sebész dolgozik, vagy amikor az végzi, akit nem akartunk megalázni az állandó wc pucolással?

"tessék mondani, az emberek vécépucolónak és tervezőnek születnek?"
Nem, de az egyik szeret tanulni és megy is neki, a másik meg nem annyira. Az egyik baromi erős, a másik meg véznácska. Akkor hogy osszák be a feladatokat, hogy mindegyik csinálja a másik munkáját? És mi értelme lenne?

"Na, de azért látom már pedzegeted! ;)"
Nem, mert ironikusan mondtam. Hogy oldod meg, hogy a cég termékei érdekeljenek valakit, ha egy másik cég jobbat csinál? Vagy másnak megtiltod hogy ugyanolyan termékkel foglalkozzon?

"Egy nemlétező mérnöki állásból pedig a munkavállaló sem tud elmenni."

Nem a mérnöki állásból megy el, hanem rájön, ezt a feladatot jobban végzi, mint mások, és keres egy olyan helyet, ahol csak ezt csinálhatja.

@maroz: ezt most miből vezetted le?
Ha én egy tanyán élek, ahol kukoricát termelek, de szeretem a rizst is, ami nem terem meg errefelé, akkor valahogy kereskednem kell, ennek semmi köze a kapitalizmushoz. És abban a pillanatban, hogy kereskedek, verseny van, mert aki a rizst adja, nem biztos, hogy ad az én termékeimért egy dekát is, ha valahol máshol jobb dolgokat kaphat érte. Ezt hívom versenynek, és egyelőre semmi köze a kapitalizmushoz.

Te nem baloldali vagy, hanem lusta :D

@Jean Sol Partre: Akkor el kell dontened, hogy mi a fontosabb neked: egy elmenypreferenciad, vagy az, hogy egy jobb kozossegben szamodra is kedvelheto modban dolgozhass. Szamomra ez nem egy annyira nehez dontes. ;)

@Jean Sol Partre: Mint az allat! ;)

@maroz: tehát ha a közösségünk lusta és valami szart termel, akkor mondjak le a rizsről és ezt nevezzem kedvelhető munkának egy jó közösségben?
Vagy döntsek a rizs mellett, és menjek más közösségbe akinek sikerül megvenni? Ezzel viszont azonnal beszivárgott a verseny, hisz a régi közösségem esetleg rosszul jár, ha én elmegyek, mert mondjuk én tudok jól gyógyítani. Ők meg nem csak rizst nem esznek akkor, hanem mind meghalnak.

@Jean Sol Partre: Ki mondta, hogy lusta a közösség??? Felvetetted, hogy én lusta vagyok, ami elég jól leírja az alaptermészetemet, de ez még nem jelenti azt, hogy egy jellemvonásomat ne tudnám uralni. Harminc évet ledolgoztam, és ha kiszámolom, akkor a napi átlag üti a tíz órát. Illetve pontosabban: harminc éven keresztül kerestem a pénzt.

Leküzdöm a lustaságomat, ha látom értelmét, és dolgozok, mint Sanyi, a ló, de nem hazudhatom azt, hogy ne lennék lusta, amikor az vagyok! ;)

Ha van egy olyan közösség, ahol jól érzem magam és van olyan cél, amiért kedvvel dolgozok, akkor akaszthatsz utánam ekét is, mert le tudom küzdeni a lustaságom, de akkor beszéljük meg közösen ezt a rizs-dolgot: oké, hogy szeretnéd, de nézd meg, hogy ez most csak igen rossz kompromisszumokkal szerezhető be. Tényleg annyira fontos neked ez az élmény, hogy megéri érte bevállalni azt, amitől a közösségünk egésze jó eséllyel szívni fog? Nem találhatnál te esetleg valami más, elérhetőbb élményt?

"Ezzel viszont azonnal beszivárgott a verseny, hisz a régi közösségem esetleg rosszul jár, ha én elmegyek, mert mondjuk én tudok jól gyógyítani."
Ilyen nincs. Ha te tudsz gyógyítani, akkor a közösséged is tud.

A rizs számodra csak egy élvezeti cikk, azt mondtad, hogy szereted a rizst. A közösség belerak némi erőfeszítést, és a szülinapodon gömböccé tölt rizottóval. Valamint a te kedvedért odafigyel arra is, hogy ha lesz valamiféle közösségi ünnepi lakmár, abban legyen rizs is. Kompromisszumos javaslat. :)

@maroz: de ekkor már versenyzünk! egyelőre nem egymással, hanem a másik közösséggel, de ez már verseny. És ha mondjuk hiába kedves mindenki és igyekszik, de kevésbé vagyunk tehetségesek a másik közösségnél (ahol szintén kedves emberek vannak), akkor már simán átmehetek oda, hogy ehessek rizst.
Vagy tegyük fel kedves a közösségünk, de túl nagy áldozatnak tartja a több munkát az én rizsemért, akkor én meg mérges leszek rájuk és megsértődöm. És legközelebb én sem csinálok meg valamit az ő kedvükért.

Ne feledd, minden közösségben a tehetségtelen ám ambíciózus (és önismereti zavarokkal küszködő) emberek szítják a viszályokat, ezek pedig mindenhol vannak. És mérgezik a környezetüket.

Én a piacon dolgozom (multi és nem állami megrendelések), verseny van, emiatt csupa szuper kolléga vesz körül, mert a rosszak kihullanak a rostán.
Viszont a párom a közszférában van, és szenved az elmebetegektől, a kavarógépektől. Ott nincs verseny, és emiatt elég nehéz dolgozni, ha valami jót akarsz csinálni. Az egész rendszer a középszerű (vagy az alatti) teljesítményre van kihegyezve, csak ne akarjon senki semmit csinálni ami új, ami eltér, ami miatt dolgozni kellene. Pont a közösség az, ami megakadályoz minden jó ötletet, így viszont a lassú haldoklás vár mindenre.

@maroz: "A közösség belerak némi erőfeszítést, és a szülinapodon gömböccé tölt rizottóval. Valamint a te kedvedért odafigyel arra is, hogy ha lesz valamiféle közösségi ünnepi lakmár, abban legyen rizs is."

de honnan szerez rizst??? a termékünk vacak, azért nem adnak. lopnak?

@Jean Sol Partre: Nem kedvesek vagyunk, ez nem a teletabbi. Persze, vagyunk kedvesek is, de vagyunk utálatosak, ingerültek, kibírhatatlanok, önzőek, gyűlölködőek, na jó, sorolja a fene, erényből ennyi elég, szóval nekem senki ne tukmáljon valami mézesmézas szeressükegymástgyerekek gyogyót, mert én oda be nem tenném a lábam! Én az érdekeimet nézem, azt, hogy hogyan tudnám azokat érvényesíteni úgy, hogy közben az értékeim ne sérüljenek. Abban a közösségben, amelyikben jól érezném magam azért lépnék be, mert ők is ugyanazt szeretnék, mint én. Közösek az érdekek, szeretni lehet egymást, de nem muszáj, a fő, hogy szem előtt tartsuk azt az érdeket, ami összehozott minket és egyezzünk meg abban, hogy az értékeinkhez amíg lehet ragaszkodunk.

"akkor már simán átmehetek oda, hogy ehessek rizst"
Pontosan! Szabaccság, junó? :)

"Vagy tegyük fel kedves a közösségünk, de túl nagy áldozatnak tartja a több munkát az én rizsemért, akkor én meg mérges leszek rájuk és megsértődöm. És legközelebb én sem csinálok meg valamit az ő kedvükért."
Igen, ilyen előfordul. Ezért is nem vennélek fel téged az én közösségembe, mert nekem csak olyan ember kell, aki tökéletes! ;)

"Ne feledd, minden közösségben a tehetségtelen ám ambíciózus (és önismereti zavarokkal küszködő) emberek szítják a viszályokat, ezek pedig mindenhol vannak. És mérgezik a környezetüket. "
Én még nem láttam tehetségtelen embert, nem tudom milyen az. Ambíciói mindenkinek vannak, önismereti zavarral csak a Claude Junkerek nem küszködnek, viszályok szítatlanul is mindenhol vannak, mi a különbség? Ezek emberi dolgok, és emberi eszközökkel kezelhetőek.

"mert a rosszak kihullanak a rostán"
Emberek veszítik el a munkájukat, akartad mondani, és azért mert van egy konstruált versenyhelyzet, ami a profitmaximalizálás szempontjai szerint van megkonstruálva és nem azért, hogy a munkásnak jó legyen. Nekem sokkal fontosabb, hogy legyen munkám, és azzal azonosulni tudjak, ezért nem is dolgoznék egy olyan helyen, ahol a munkám hasznát mások viszik haza. Nekem rossz munkatársaim sem lennének, mert mindenki jó valamiben, egyrészt, másrészt pedig mivel az én közösségemnél elsődleges prioritás a munkánk megtartása ezért mi abban lennénk érdekeltek, hogy ne rossznak minősítsük és a piacon egy jobbra cseréljük a munkatársunkat, mint egy eszközt, hanem fogadjuk el, hogy bizonyos dolgok neki nem ugyanúgy mennek, mint mások, és kalkuláljunk ezzel. A "rossz" az önmagában nem értelmezhető, csak egy versenyszerű konstrukcióban. Nem kell ilyen konstrukciót csinálni és akkor nincs rossz munkatárs, aki le kéne cserélni, mert miért is?

"Pont a közösség az, ami megakadályoz minden jó ötletet, így viszont a lassú haldoklás vár mindenre."
Na, ezért nem kell nekem a kapitalizmus, mert abban a félperiférián csak így lehet. Austerity, megyénként egy hivatal (most még nem, ez egy 2019 poszt spoilere ;)), agyondolgoztatott, halálra idegelt, megfélemlített, aljasságokra rákényszerített, mindezek miatt halálosan frusztrált ügyintézők intézik azokat az ügyeinket, amelyek a kapitalizmus nélkül nem is lennének. Miközben az egészből teljesen kiveszett az emberség, ügy vagyok, akta, iktatószám, és ha kérdezek, akkor elszavalják szó szerint a jogszabályt. De ismétlem, ez nem egy anomália, nem egy kijavítható apróság, hanem ez a rendszer normalitása, így működik. Nincs forrás, mert a pénz helye a tőkésnél van, attól lesz verseny, attól lesz növekedés, oszt közben meg ugye mi a valóság?

Mennyivel jobb most, mint az én utópiámban? ;)

"a termékünk vacak, azért nem adnak."
Miért lenne vacak? Miért gondolod, hogy mondjuk egy szövetkezeti modellnek csak olyan outputja lehet, ami sehol, senki szemében nem bírhat értékkel, ami kontextus nélkül vacak?

@Jean Sol Partre: "És aki a futószalagnál van, aki utcaseprő, wc-s néni vagy bármi, őket sokkal nehezebb lenne motiválni."
Mondjuk azzal, hogy ez is egy munka, amit valakinek meg kell csinálni. Rendesen meg kell fizetni, és nem lesajnálni azt, aki "csak" erre képes.

@maroz: "Pontosan! Szabaccság, junó? :)"
Vedd észre, innentől verseny van! Az ember is versenyzik a közösségért és a közösség is az emberért, ráadásul azonnal kialakulnak az egyenlőtlenségek is. Itt lesz rizs, ott nem, mi tudunk "eladható" árut termelni, ők nem...

"Ezért is nem vennélek fel téged az én közösségembe"
És hol a szabaccság???

"mert mindenki jó valamiben"
vagy nem, illetve nem olyanban jó, amire szükséged van épp.

"Miért lenne vacak? Miért gondolod, hogy mondjuk egy szövetkezeti modellnek csak olyan outputja lehet, ami sehol, senki szemében nem bírhat értékkel, ami kontextus nélkül vacak?"
Az alapfeltevés az volt, hogy rizst akarunk venni, aki pedig a rizst árulja, annak mondjuk ruha kell. Szép, kényelmes és divatos ruha. Mi épp ruhát készítünk, ez szuper, de nem túl tehetséges a designerünk, van egy másik közösség aki sokkal klasszabbakat csinál, így mi nem kapunk rizst. És baszki már itt is a verseny, ha rizst akarunk akkor el kell csábítanunk egy jobb designert valahonnan.

Az egész világ a versenyre épül, minden populáció, az élet maga. Nem tudod mesterségesen kiküszöbölni.

@emberkécske: valamit benéztél, nem a lesajnálás a téma, hanem hogy minden feladatot meg kell oldani valahogy. Verseny nélkül motiválni, erről volt szó.

@Jean Sol Partre: "Vedd észre, innentől verseny van!"

Miért lenne? Elmész egy olyan munkaközösségbe, amelyik a te preferenciáidnak jobban megfelel, ne vedd rossz néven, de jön helyetted más, aki az én közösségemnek az értékeit jobban el tudja fogadni. Hol látsz te ebben versenyt? ;)

"És hol a szabaccság???"
Az úgy mindenhol máshol, de nekem tökéletes, hibátlan ember kell! ;)

Azon ironizáltam, hogy amiket felsoroltál (megmérgelődés, sértődés, truccolás) az mind-mind ma is jelen van a tőkés termelés egységeiben is, tehát nincs abban semmi rendkívüli, ha az én munkaközösségemben is lesznek ilyesmik. Megbeszéljük, megoldjuk. És persze a szabadság az, hogy ha valaki nem érzi jól magát, ha úgy gondolja, hogy neki nem ez kell, akkor elmegy, és mi sok sikert kívánunk neki. Majd jön helyette más.

"vagy nem, illetve nem olyanban jó, amire szükséged van épp."
Lehet, hogy van olyan, aki semmi olyasmire nem képes, amit mások jónak találhatnak, de ez elenyésző. Te például milyen barlangi búvár vagy? Mert én piszkosul jó voltam benne. Tudod mennyi idő lenne az, amennyi alatt te is elérnél egy tisztességes szintet a segítségemmel, ha akarnád? De ha szüksége lenne a közösségemnek egy lakatosra, akkor pusztán az én tudásomra alapozva ha te is akarod, akkor az én közösségemben egy év alatt egy elfogadható lakatossá tornázhatnád fel magad. Nekem nem egy specializálódott eszközre van szükségem, hanem olyan társakra, akik velem együtt dolgoznak és elsődleges szempontnak tekintik, hogy a munkahelyünk megmaradjon, ráadásul olyannak, hogy élvezhessük a munkát. Az én utópiámnak ez a kulcsmondata, minden ennek van alárendelve, minden úgy strukturálódik, hogy ez az alapvetés ne sérüljön.

"Az alapfeltevés az volt, hogy rizst akarunk venni, aki pedig a rizst árulja, annak mondjuk ruha kell. Szép, kényelmes és divatos ruha. Mi épp ruhát készítünk, ez szuper, de nem túl tehetséges a designerünk, van egy másik közösség aki sokkal klasszabbakat csinál, így mi nem kapunk rizst."
Ugyan már. Kismillió ember van, kismillió ízléssel. Ha nem bombázzuk szét a fejét akkora csöcsökkel és pinákkal, amekkorákat Michelangelo meszelt a plafonra akkor ezek az értékpreferenciák megmaradnak viszonylag diverzifikáltnak.

Tehát mi készítünk egy ruhát, mert tudjuk, hogy az embereknek kell a ruha és akinek majd pont a mi ruhánk kell az megveszi és esküszöm, hogy az első darabok árából csak rizst veszünk, és megtömünk téged, mint egy tüdőshurkát! ;)

Kiküszöbölni a versenyt valóban csak az utópiában tudom, a mai valóságban ez kizárt, és gondolom te is figyelemmel vagy a beszélgetéseink során arra, hogy amiket mondok az egy utópia. Nagyon jól tudom hogy az, és ha MA jönne egy politikai aktor azzal az ígérettel, hogy MA megvalósítja az utópiámat akkor bottal hajtanám el.

Ismétlem, aki utópiákat dédelget az egy ......... ember (gondolkodó, unatkozó, lilaködösbölcsész, butaseggfej, amit akarsz), de nem tisztességtelen. Aki azt ígéri, hogy hatalmi erővel ma megvalósítja az utópiát az aljas. Az utópiának az az értelme, hogy visszahat a MÁ-ra, alakítja azt, például ha nekem több tehetségem lenne és tudnék regényt, filmet, drámát, popslágert, tévésorozatot, satöbbit alkotni, akkor abban el tudnám mondani, hogy az én utópiámban miként gondolkodok a munkáról, annak az értelméről, a munkásról, hogy melyek azok a viszonyulások, amelyeket jobbnak tartanék, és ha bejön, akkor ez az üzenet eljut sok emberhez, akikben aztán vagy megindít valamit vagy nem, és ha igen, akkor lehet, hogy onnantól már ők is egy picit másként fognak gondolkodni a világról, a munkáról, abban saját magukról, no meg a viszonyulásokról is.

Ennyi az utópia értelme, nem több. Ha hallod, hogy valaki meg szeretné MA valósíttatni az utópiámat azt harapd meg azonnal és mondd, hogy én küldtem a harapást. ;)

@Jean Sol Partre: Még egy szót a versenyről és a vacakságról: egy közösségi házat például lehet csinálni önkormányzati százmilliókból, igazgatóval, felügyelőbizottsággal, öt-hat hivatásos státusszal, szóval a ma szokványos módon is, és másként is. Például olyan munkaszövetkezési alapon, amiről meséltem. Az az érdekes, hogy mindkét közösségi háznak van látható működése, látható outputja, és elég nehéz lenne eldönteni, hogy melyik a jó és melyik a vacak. Én inkább azt mondanám, hogy más. Itt van például a legközelebbi közösségi esemény:

www.facebook.com/events/1635789633341843/

"17:30 - Szerda délután a Gólyában a meghívott vendégeink segítségével megpróbáljuk minél alaposabban megérteni, hogy mi ez a migrációs helyzet, milyen történeti előzménye van, milyen nagyobb folyamatokba illeszkedik, mi történik a határokon, és a határokon átívelően, mi lesz ebből az egészből 1, 2, vagy 5 év múlva, és hogy mindez hogyan kapcsolódik a mi életünkhöz, mi helyzetünkhöz. Amennyiben pedig elkezdjük összerakni a képet, hogy a globálisan alakuló társadalmi-politikai és osztályviszonyok miként is néznek ki, azt a kérdést is feltesszük, hogy milyen helyet, szerepet foglalhatunk el az új felállásban - avagy mit tehetünk mi?

A beszélgetés a pódiumról indulva rövid úton a megjelent résztvevők közé megy át, fel lehet tenni a kérdéseket, meg lehet osztani a gondolatokat.

20:30 - A beszélgetés után adománygyűjtő koncertet tart a Euro-African Playground!"

Ez egy program, amint hogy a Zuglói Civil Házba meghirdetett Gálvölgyi-Pikó közéleti beszélgetés is egy program. Nem lehet azt mondani, hogy az egyik vacak a másik szuper, mert mi a francot mérünk össze mi a fülemmel. Más. Aztán az emberek eldöntik, hogy melyik helyre mennek, lesz, aki ide, lesz, aki oda, lesz, aki az előbbit tartja jónak és az utóbbit vacaknak és fordítva. A kapitalizmus nem diverzifikál, inkább uniformizál.

@maroz: "Hol látsz te ebben versenyt?"
A verseny ott van, hogy egyrészt kellek-e én a másik közösségnek, másrészt a mi közösségünkből csábíthatnak el valakit. Ugyanúgy, mint a kapitalizmusban, a jó emberek kellenek mindenhol, a lusták, bénák, tehetségtelenek meg nem.

"Azon ironizáltam, hogy amiket felsoroltál (megmérgelődés, sértődés, truccolás) az mind-mind ma is jelen van a tőkés termelés egységeiben is, tehát nincs abban semmi rendkívüli, ha az én munkaközösségemben is lesznek ilyesmik. Megbeszéljük, megoldjuk. És persze a szabadság az, hogy ha valaki nem érzi jól magát, ha úgy gondolja, hogy neki nem ez kell, akkor elmegy, és mi sok sikert kívánunk neki. Majd jön helyette más."

Vagy naiv vagy, vagy naiv. Ez mind jelen van, és pont ezek az emberek nem fognak sehová menni, mert pont ott jó nekik, ahol ilyenek lehetnek. Vagy kirúgod őket (ezzel feladtad az elveidet), vagy mérgeznek. Ma ez úgy van, hogy a versenyszférában kirúgják őket, a közszférában pedig konkrétan remek projekteket tesznek tönkre és remek munkaerőket üldöznek el (tapasztalat). Fúrnak, feljelentgetnek, kiállhatatlanok, intrikusak, normális ember nem akar velük egy közösségben dolgozni. De szerinted nem lehet őket kirúgni.

"Ennyi az utópia értelme, nem több"
Nyilván másképp gondolkodunk, de az utópiáknak szerintem is van értelmük. Viszont úgy gondolom, jobb megközelítés egy meglévő rendszert javítgatni, mint megpróbálni nulláról építeni egy másikat, főleg ha az a másik egy utópia és még azt sem tudjuk, hogy oldanánk meg a megoldhatatlan részleteket.
Tehát én megnézném, mi a rossz a jelenlegiben, és azt próbálnám az utópia felé közelíteni. Mert a jelenlegi, ha rosszul is, de működik.

@Jean Sol Partre: "A verseny ott van, hogy egyrészt kellek-e én a másik közösségnek, másrészt a mi közösségünkből csábíthatnak el valakit. Ugyanúgy, mint a kapitalizmusban, a jó emberek kellenek mindenhol, a lusták, bénák, tehetségtelenek meg nem."

Miért ne kellenél, ha elfogadod a közösség értékeit? És mi van akkor, ha valaki elcsábul a mi közösségünkből? Az azt jelenti, hogy nem érzi ott jól magát. A lehető legésszerűbb dolog, hogy keres másikat, és mi ebben a legmesszebbmenőkig segítjük, támogatjuk.

"Jó" ember nincs, "tehetségtelen" ember nincs, a lustákat hagyd békén, mert kapsz egy maflást ;)), és így tovább. Ezek a kategóriák csak konstrukciók, amelyeket a kapitalizmus konstruált meg, és minden további nélkül dekonstruálhatóak. Ember van, aki dolgozni szeretne és közben jól érezni magát.

"Vagy kirúgod őket (ezzel feladtad az elveidet), vagy mérgeznek. [...] De szerinted nem lehet őket kirúgni."
Ne tévedj el, ne tulajdoníts nekem olyasmiket, amiket nem mondtam. A kirúgás alternatívája az, amikor a közösség kizárja a tagot, egységes szavazattal. És nem azért, mert nem elég jó, hanem azért, mert nyilvánvalóvá vált, hogy nem fogadja el a közösség értékeit, normáit. Tehát a közösség válik meg tőle, nem egy főnök rúgja ki. Na ne vicceljünk már, egy munkaközösség az nem egy öngyilkos paktum, az hiányozna még, hogy! ;)

De nem ez a cél, hanem az, hogy olyan környezet teremtsünk együtt, ahol nincs miért mérgezni. Írtad korábban, hogy ahol a párod dolgozik azért rossz minden, mert nincs verseny, aztán amit meg most írtál nekem nagyon úgy tűnik, hogy van verseny:

"...remek munkaerőket üldöznek el (tapasztalat). Fúrnak, feljelentgetnek, kiállhatatlanok, intrikusak, normális ember nem akar velük egy közösségben dolgozni."

Tehát ott a verseny, egymást eszik meg a magasabb sarzsikért, vagy azért, hogy ki maradjon bent és kit rúgjanak ki. Ez a verseny informális keretek között zajlik, feljelentgetés, intrikálás, de hozzátenném még a munkahelyi informális szervezkedéseket is, klikkek, érdekszövetségek, átszőve rokoni, politikai, viszontszivességi és még hány szállal. És mi ennek az eredménye? Egy elviselhetetlen munkahely. Ahol az életed zömét leéled.

Ha nem lennének sarzsik, ha nem lenne az, hogy ki lehet intrikálni a másikat, mert van egy hatalom, amelyik kirúghat, ha akar, ha nem lenne a teljesítménykényszer, ha nem lenne a hierarchikus alá-fölérendeltségi viszony, és még sorolhatnám, akkor versenyhelyzet sem lenne, és a feleséged nyugodtan, békésen dolgozhatna, és este mosolyogva mennétek haza mindketten. Mitől jobb most, mitől jobb ebben a versenyhelyzetben?

"iszont úgy gondolom, jobb megközelítés egy meglévő rendszert javítgatni, mint megpróbálni nulláról építeni egy másikat, főleg ha az a másik egy utópia és még azt sem tudjuk, hogy oldanánk meg a megoldhatatlan részleteket. "
Az utópiám arra a munkaszervezési módra vonatkozik, amelyikben én szívesen dolgoznék. Nem látom be, hogy ezt miért ne lehetne elkezdeni a nulláról építgetni. Miért ne tenném? Mi az alternatíva? Mi az, amit én konkrétan megtehetek és az megjavítaná a globális rendszert? Konkrétan? :)

@maroz: "Ember van, aki dolgozni szeretne"
Vagy nem :D

A párom a közszférában dolgozik, tehát nincs verseny a fizetésért, se a pozíciókért. De ugye nem hiszed, hogy az ember ennyi, szakmai elismerések vannak, eredmények, szakmai tekintély létezik, hiszen van aki okosabb, tehetségesebb, szorgalmasabb, szerencsésebb, szebb, bármi, mindenben lehet rivalizálni és az emberek szeretnek is rivalizálni.
És aki kevésbé okos, tehetséges, szerencsés, stb, az simán irigykedhet (és irigykedik is) a többiekre.
Ha ki lehet zárni, az jó. Viszont az már verseny. Mindegy, egy főnök rúgja ki a kollégák visszajelzései alapján, vagy a kollégák szavaznak, a lényeg, hogy kirúgják. Akit meg kirúghatnak, annak már versenyezni kell. Hogy bent maradhat-e vagy kiszavazzák. Csak a szóhasználat más, a lényeg ugyanaz.

Én a versenyszférában dolgozom és kiváló a hangulat, az emberek segítik egymást, nincs intrika. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy a projekt sikeres legyen, mert mi magunk is akkor vagyunk sikeresek. És ez azért van, mert a cég is a projektek sikeréből él, tehát olyan játékszabályokat hozott, ahol mindenkinek ez az érdeke. És jól érezzük magunkat.

"Nem látom be, hogy ezt miért ne lehetne elkezdeni a nulláról építgetni. Miért ne tenném? Mi az alternatíva? Mi az, amit én konkrétan megtehetek és az megjavítaná a globális rendszert?"

Visszakérdezek, mennyivel látsz nagyobb esélyt a zöldmezős utópiádat megvalósítani, mint hogy jó irányba változtass valamit a rendszeren?

@Jean Sol Partre: "A párom a közszférában dolgozik, tehát nincs verseny a fizetésért, se a pozíciókért."

Számomra ez karcsú argumentumnak tűnik. Az én megfigyelésem az, hogy a közszféra úgyanúgy a piacgazdaság szempontjai szerint szerveződik, ahogyan minden más, így számomra az az állításod, hogy a közszférában ne lenne verseny mindaddig nehezen lesz hihető, amíg mindösszesen csak azzal az argumentummal támasztod alá, hogy a feleséged abban dolgozik, tehát! ;)

Bocs, magas labda volt, le kellett ütni. :) De ettől még ha alaposabban megnézzük, akkor bizony, a közszféra is a versenyeztetés, mint emberkihasználási módszer szisztémái szerint van szervezve. Tényleg nem szeretnék bővebben belemenni, de olyan kulcselemekre figyelj, hogy a közigazgatás az valahol inkább hadsereg, szigorú hierarchia, nézd meg, hogy aki lejjebb van az "jelent", ha baja van azt "panasztétellel" próbálja meg orvosolni, míg aki a hierarchiában feljebb van az "utasít" és "ellenőriz". A cél a hatékonyság (ezt a hatékonyságot a bürokrácián belül kérném értelmezni: egy bürokrata szervezet vezetőjének az a hatékonyság, ha x idő alatt y papírra rákerül a case closed bélyegző), a jutalom pedig az, hogy a bérmunkás feljebb tud lépni a hierarchiában, vagy formálisan, vagy informálisan. Mindkettőt be lehet mutatni példán keresztül is, ugye a közszolgálati életpályamodellről mindenki tud, ez a formális, míg úgyszintén ismert az a jelenség, amikor a föncsi titkárnője már olyan régi bútordarab, hogy nagyobb az informális hatalma mint akármelyik osztályvezetőé.

De nézd meg ezt:

"Hamarosan megkezdődik a megyei kormányhivatalok külső és belső integrációja, amelynek következtében a párhuzamosságok megszüntetése révén csökkenni fog a vezetők száma, akik egy vagy két szinttel lejjebb folytathatják munkájukat. Az így csökkenő fizetést majd a tervezett kormánytisztviselői életpályamodell fogja kompenzálni – mondta Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye kormánymegbízottja a Rádió Orientnek."

Még hogy nincs verseny. Állandóan átszerveznek, folyamatosan mozgatják az egészet, szegény köztiszik pedig mint az üregi nyulak futnak egyik gödörből a másikba, és mire kialakítanák a pecking ordert máris át kell futniuk egy másik lyukba.

A magánszférában azt mondják a bérmunkásnak, hogy versenyezz, rohanj, mert ha nem rohansz, és a konkurencia lehagy, akkor annyi a munkahelyednek.

A közszférában azt mondják, hogy kuss, ez katonaság, versenyezz, rohanj, mert ez parancs!

A magánszférában a melós rohan, hogy a főnöke évente elkölthesse a melós egész évi bérének a tízszeresét arra, hogy a magánautóparkját megújítsa. Miközben a melós meg végzi az effektív munkát, egy huzatos, fűtetlen, istállóból átalakított raktárban, nyáron negyven fok, télen mínuszok, de a bérmunkásnak versenyeznie kell az állásáért. Nem, nem azért kell, hogy a főnök-tulajdonosnak legyen miből évente beújítania egy Mercit vagy egy terepjárót, nem, ő azért versenyez, hogy a munkáját megtartsa! Ugye, milyen jó dolog a verseny? ;)

"Mindegy, egy főnök rúgja ki a kollégák visszajelzései alapján, vagy a kollégák szavaznak"
Nézd, én nem vagyok híve a feudalizmusnak, a kegyúri rendszernek, engem ne állítson a szőnyeg szélére egyetlen potentát sem, hogy közölje velem a döntést, miszerint én, eszköz le vagyok cserélve egy hatékonyabbra, így szíveskedjek a fülplombámat a rét szélén leadni és menjek oda legelni, ahová akarok vagy ahová tudok. Ha neked mindegy, akkor semmi gond, ez azt jelenti, hogy te el tudod fogadni azt a rendszert, amelyikben egy autoritás téged tárgyként kezel, de én nem tudom. Én egy olyan helyre nem mennék el dolgozni, ahol nekem postán is megküldhetik a felmondást. Fejjenek más marhát, ne engem.

"És jól érezzük magunkat."
Mondom, a neoliberalizmus neked egy tökéletes rendszer, a habitusod ezek szerint (persze ha munkavállaló vagy és nem társtulajdonos a multiban ;)) egy munkásarisztokrata-habitus, te vagy az, akiről az osztálystruktúrákban úgy tesznek említést, mint a munkásosztály kiváltságosai, akik pont a saját kivételezett helyzetük miatt nem tudják és nem is akarják egy átlagos bérmunkás habitusát megismerni, sem megérteni azt. A saját helyzetüket extrapolálják, lám, mi is a multinál dolgozunk és jól érezzük magunkat, TEHÁT a verseny jó, és aki mást mond, az naiv.

"Visszakérdezek, mennyivel látsz nagyobb esélyt a zöldmezős utópiádat megvalósítani, mint hogy jó irányba változtass valamit a rendszeren?"

Az utópiám, amiről itt most beszélgetünk megvalósíthatóságának olyan 85%-os esélyt adok, a rendszer jó irányú változtathatóságának pedig kereken nullát.

Mondjuk nem értem, hogy te miért is szeretnél megváltoztatni egy olyan rendszert, amelyiknek te masszívan kivételezz haszonélvezője vagy, jól érzed magad benne, tehát számodra ez a rendszer sokkal jobb, mint egy olyan, amelyik nem neoliberális, hanem mondjuk baloldali-közelibb. Te azzal csak veszítenél, teljesen ésszerű, ha követed az érdekeidet és igyekszel fenntartani ezt a rendszert.

@Jean Sol Partre: Dehát éppen a verseny miatt nincs becsülete az ilyen munkáknak. Te sem véletlenül hoztad fe pont ezeket a munkákat. De mit tegyen az aki csak ennyire képes? Nem lehet mindenki kreatív szakember. Nekik már nincs hely ebben a kapitalista világban. Illetve söpörhetik az utcát közmunkásként, ha éppen választások előtt jut rá pénz, hogy azért mégis úgy érezzék,"hasznos tagjai a társadalomnak" (bazmeg!). A zárójeles nem neked szól:)

@emberkécske: Egy ismerősöm felesége elvesztette a munkahelyét egy ügyes kis szoftverfejlesztés eredménye képpen(posta). Mivel szerencséje volt éppen a választások előtt munkanélkülinek lenni, beiskolázták egy tanfolyamra. Miután újra megtanították írni, és olvasni, (gimnáziumi érettségit végzett) elérkezett adiplomaátadó, ahol két méretreszabott öltönyös nyikhaj a reményét fejezte ki, hogy ezzel a tanfolyammal majd visszatalálnak a munka világába, és ismét hasznos tagjai lesznek a társadalomnak.

@Jean Sol Partre: Ja bocs a verseny. Miben versenyezzek én veled? Én csak egy melós vagyok, Nem is akarok ilyen kreatív izé lenni (nem is tudnék). Nem akarok senkivel versenyezni. Szerencsém van, van munkám, megélek belőle. Az én igénytelenségemnek elég. Igaz nincs kocsim, nyócéves a butatelefonom, a faszbukon se vagyok rajta, de vannak ismerőseim a való világban. Meg egy kis görcs a gyomromban, hogy bármikor helyettesíthet egy új szoftverfejlesztés, ha nem kerül többe mint én.

@emberkécske: (de, tudnál, hidd el nekem ;))

A szánhúzó kutyáknak is jó a verseny. Ha a gazdi megnyeri a százezer dolláros Grand Prixt, akkor onnantól nekik is kétszer annyi fagyasztott hering jut, többet edzhetnek és a gazdi megcélozhatja az egymilliós díjazású nagydíjat is.

Milyen boldog is lesz mindenki a közös fényképen: hurrá, MI győztünk, de jó is ez a verseny!

@maroz: "az az állításod, hogy a közszférában ne lenne verseny mindaddig nehezen lesz hihető, amíg mindösszesen csak azzal az argumentummal támasztod alá, hogy a feleséged abban dolgozik"

Nem állítom (ha mégis ezt állítottam, nem volt szándékomban), hogy a közszférában sehol nincs verseny. Amit én ismerek, ott nincs, kis hely, leosztott pozíciókkal, akik ott nem vezetők azok nem is lesznek soha azok, a fizetések pedig a közalkalmazotti bértábla szerint vannak, hiába kapálózik valaki, nem lesz nagyobb, cserébe nem lesz kisebb se ha nem csinál semmit. És elég alacsony ahhoz, hogy ne is akarjon csinálni érte semmit. Kirúgni nagyon nehéz, mert körbebástyázza a törvény (a kis fizetésért cserébe legalább biztonságot kínál). Én ezt látom, ahol van előmenetel ott biztos nagyobb a taposás meg a nyalakodás, de itt csak az évtizedek frusztrációja mozgat pár munkatársat (szar az élet, bosszuljuk meg mindenkin hogy nem lettünk senkik, úgyis ők tehetnek róla).

"saját kivételezett helyzetük miatt nem tudják és nem is akarják egy átlagos bérmunkás habitusát megismerni, sem megérteni azt. A saját helyzetüket extrapolálják, lám, mi is a multinál dolgozunk és jól érezzük magunkat, TEHÁT a verseny jó, és aki mást mond, az naiv"

Voltam én segédmunkás is, azt hiszem azt nevezhetjük átlagos bérmunkásnak.

"nem értem, hogy te miért is szeretnél megváltoztatni egy olyan rendszert, amelyiknek te masszívan kivételezz haszonélvezője vagy, jól érzed magad benne"

Nem a munkahelyemet akarom megváltoztatni, azzal valóban elégedett vagyok. Az országgal viszont elégedetlen, mert a vezetőik nem értenek semmihez, lopnak csalnak és rombolják még a meglévő dolgokat is.

@emberkécske: nem hinném, hogy nincs becsülete az ilyen munkának. Dolgoztam egy cégnél, ahol az volt a szabály, hogy a fizetések a képzettségnek és a munkaköröknek megfelelően differenciáltak, jutalmat (ha a cég elért valami fontosat) viszont ugyanakkorát kapott a vezető mérnök és a takarítónő is (és persze az igazgató is), merthogy mindenkinek a munkája fontos volt ahhoz, hogy az eredményt elérjük. És ez jó volt. Lehet így is.

Én utálom a "hasznos tagja a társadalomnak" kifejezést, a Thomas a gőzmozdonyt is mindig szidtam a gyerekeimnek a "hasznos kis vonat vagy" attitűd miatt. De valamiből élni kell és valamit csinálni kell, ha képes rá az ember.

Amikor katona voltam, volt egy lehetőség, számítógépes munkát (semmi extra, adatrögzítés, képesítés nélkül) kellett végezni, cserébe az embernek nem kellett a laktanyában laknia és civil ruhában járhatott, gyakorlatilag mintha nem is lett volna katona. Nyilván kaptam az ajánlaton és jelentkeztem. Nagy tülekedésre számítottam, de meglepetésemre alig sikerült feltölteni a keretet.
Akkor értettem meg, hogy sok ember nem azért nem csinál "kreatívabb" munkát, mert ne lenne képes rá, hanem egyszerűen nem akar. Fél, vagy csak utálja, nem akar újat tanulni, nem érdekli, nem szereti. És hogy ez így van rendjén. Nem alja munka az sem, én is takarítok otthon hányást, ha kell.

Van egy vicc amit szeretek:
Elromlik a szennyvízszivattyú, a gödröt ellepi a szar. Jön az mester és a segédje (egy fiatal srác), hogy megjavítsák. A mester bemászik a gödörbe, lebukik, szerel. Néha felbukkan, kér egy fogót, vagy kalapácsot, aztán lemerül ismét szerelni.
Mikor végez, kijön a gödörből és azt mondja:
- remélem figyeltél, fiam, mert ha nem tanulsz, örökké csak a gödör szélén állsz és csak adogatod a szerszámokat!

@emberkécske: nyilván nekünk konkrétan nem kell versenyeznünk. De az élet maga verseny, még a növények is versenyeznek, ez az élet velejárója. A túlélésért versenyzünk mindannyian. Lehet a versenyt torzítani, ezt nevezzük humánumnak, szolidaritásnak, szeretetnek, de persze ez is a verseny miatt jó ám, csak nem a fajon belül folyik, hanem a fajok közötti versenyben előny, ha támogatjuk az elesetteinket, a szaporodást, ha gyúgyítjuk a betegeket és segítünk egymáson.
A fajon belül pedig, mint általában, az alkalmazkodóképesség adja a versenyelőnyt. Itt számít az, hogy mennyit tanul valaki, mennyire képes elsajátítani valami újat, bonyolultat.
Ez van, lehetsz kényelmes, lehetsz igénytelen, de sajnos, bármilyen jó szakember vagy valamiben, a körülmények változhatnak és egyszer csak fölösleges lehetsz.
Mi csak ebben versenyzünk, nem egymással, hanem a körülményekkel.

@Jean Sol Partre: Na, szóval akkor ne az atipikus kis helyeket nézzük, hanem nézzünk inkább egy megyei hümm-hümmhivatalt. Ha csak a tíz százaléka igaz annak, amit nekem az egyik megyei középvezető mesélt, már az is katasztrófa. És nagyon szavahihető ember, ja, és azt is rendre elmeséli, ahogyan ő intrikál. Szívesebben lennék hering egy cápákkal teli medencében, mint alkalmazott egy ilyen helyen. :)

"Voltam én segédmunkás is, azt hiszem azt nevezhetjük átlagos bérmunkásnak. "
Én nem látom be, hogy milyen skálán adná ki az átlagot a segédmunkás, mint bérmunkás. Ez ennél sokkal egyszerűbb: ha nincs más erőforrásod, csak a munkaerőd, akkor azt vagy kénytelen eladni és így szerzel jövedelmet.

Tehát aki a munkaereje eladásával szerez jövedelmet, az bérmunkás.

Aki a vagyonából húz jövedelmeket az a járadékos, de az igazán kontúros ellentéte a bérmunkásnak a tőkés. Ő a tőkéje után húzza a jövedelmeit, és egy idő után már megteheti azt is, hogy személyesen semmiféle munkát nem végez, csak élvezi a felhalmozott vagyon adta jólétet.

Az átlagos bérmunkást akkor találnánk meg, ha megnéznénk, hogy mely szektorokban, milyen pozíciókban dolgoznak a legtöbben. Engem az se lepne meg, ha az átlagos bérmunkás közelebb állna egy szakképzett közalkalmazotthoz, mint egy segédmunkáshoz.

"Az országgal viszont elégedetlen, mert a vezetőik nem értenek semmihez, lopnak csalnak és rombolják még a meglévő dolgokat is."
Az ország nem egy rendszer, hanem a rendszer része. A globalizált neoliberális világrendszeré. Tehát jól értem, neked a globalizált neoliberális világrendszerrel nincs is amúgy bajod?

@Jean Sol Partre: "jutalmat (ha a cég elért valami fontosat) viszont ugyanakkorát kapott a vezető mérnök és a takarítónő is (és persze az igazgató is), merthogy mindenkinek a munkája fontos volt ahhoz, hogy az eredményt elérjük"

Na most akkor képzeld el, hogy van egy "cég", ahol nincs vezető mérnök, nincs takarítónő, pláne nincs igazgató, hanem vannak munkatársak, akik felváltva és együtt oldanak meg feladatokat. Ha mérnöki munka akkor azt, ha vécépucolás, akkor azt. Ebben az esetben már sokkal könnyebb a közösen elért jövedelmet szétosztani, hiszen az egyenlő elosztás elvét már eleve megalapozza, hogy a munka is egyenlő volt, amit elvégeztek. Innen már könnyebb ezt az "egyenlőt" pár egyéb szemponttal is súlyozni, és ebben a helyzetben már elérhetőbb egy "igazságosabb" elosztás is.

"Akkor értettem meg, hogy sok ember nem azért nem csinál "kreatívabb" munkát, mert ne lenne képes rá, hanem egyszerűen nem akar. "

Kismillió más magyarázata is lehet annak, hogy nem jelentkeztek sokan. Lehet, hogy észre se vették a hirdetményt, lehet, hogy az iskolában már beléjük raktak annyi frusztrációt, hogy önfeladóan legyintettek, ehhez én biztos nem vagyok elég okos, de az is lehet, hogy tényleg nem elég okosak hozzá, mert a közpénzből fenntartott közoktatásban nem kaptak semmit, otthonról meg nem volt mit hozni, szóval ezer és egy oka lehet annak, hogy nem jelentkeztek, de hogy sok ember ne akarna kreatívabb munkát csinálni, ez egészen egyszerűen már csak azért sem igaz, mert mi a szösz ez a "kreatív munka"?

Gondolj arra, hogy ha egy programozónak elmondanád, hogy az adatrögzítés kreatív munka, akkor hogyan rohanna el a gyógyszere után. ;)

Minden munka kreatív, mert kreál, létrehoz, és teljesen önkényes az, hogy egyik munkát kreatívnak nevezzük míg a másikat csak simán munkának. Adj nekem tíz, találomra kiválasztott munkást, adj fél évet és 24 millió forintot, és be fogom neked bizonyítani, hogy ezzel a kollektívával fél éven belül tudunk olyasmit csinálni, amire tízszertízszertíz, azaz ezer ember vitán felül azt fogja mondani, hogy ez igen, ez egy kreatív munka terméke!

@Jean Sol Partre: "De az élet maga verseny, még a növények is versenyeznek, ez az élet velejárója."

A természetben nincs verseny, az csak az ember fejében van. Megfigyel bizonyos természeti jelenségeket, és megkonstruálja a maga magyarázatait, de ettől még a természetben sehol nem létezik maga a verseny. Megfigyelhető jelenségek vannak, de verseny, az speciel nincs.

"A túlélésért versenyzünk mindannyian."

Ez sem igaz. Ma, azokban az országokban, ahol a versenyt istenítik pont hogy ennek az ellenkezője az igaz, a túlfogyasztásért versenyzünk. Ma Magyarországon emberek milliói bizonyítják be évről évre, hogy még harmincezer forintból sem lehet meghalni. Élni sem, de meghalni se.

Hol versenyez az a munkásarisztokrata a túlélésért, aki hajtja az alája beosztottakat azért, hogy az év végi jutalmából lecserélhesse a hároméves középkategóriást egy új felsőkategóriásra? És az alája beosztott bérmunkásnak mi a fenéért kell hajtania a túlélésért, ha a munkájának a gyümölcse nem a halál elkerülése, hanem az, hogy az igazgató januártól S8-assal jár?

"de persze ez is a verseny miatt jó ám, csak nem a fajon belül folyik, hanem a fajok közötti versenyben előny"

Elnézést, de mondanál nekem egy olyan fajt, amelyikkel mi, emberek versenyben vagyunk? Jó, a levéltetű megvan, de valami komolyabb? ;)

"A fajon belül pedig, mint általában, az alkalmazkodóképesség adja a versenyelőnyt. Itt számít az, hogy mennyit tanul valaki, mennyire képes elsajátítani valami újat, bonyolultat. "

Az emberi faj versenye a helyzet mai állása szerint farkasra, mint fajra lefordítva így nézne ki:

A faj 10 százaléka fogyasztja el a közösen levadászott zsákmány 90 százalékát, és a populáció tagjai úgy néznek ki, hogy tíz százaléka háromméteres benga óriás, húsz százaléka kutyaméretű, negyven százaléka nem nagyobb, mint egy menyét, és a populáció harminc százaléka egy nyeszlett cickánynál is kisebb.

Igen, az állatvilágban egy fajon belül vannak örökletes különbségek, és ez eredményez a populáción belül igazságtalan elosztást, de ennek komoly korlátja van. A genetikai lottón jót húzó alfahím ugyanis _a falkával együtt vadászik_, ő szalad elől, ő kockáztatja a legtöbbet, ő az, aki _személyesen_ nekimegy a falkát veszélyeztető más fajhoz tartozó ragadozóknak, és igen, ő az, aki először jóllakik a _közös_ zsákmányból.

De az emberi fajjal ellentétben a vezérfarkas, ha jóllakott akkor félreáll, és hagyja a többieket is enni. Az emberi faj alfahímjei pedig ráülnek minden olyan közösen elejtett zsákmány 90%-ára, aminek az elejtésében valójában nem is vettek tevőlegesen részt. Lám, a kapitalizmus még az emberi őstermészettel is ellentétes, így a mai kizsákmányoló elosztási mód koránt sem természeti, hanem emberi törvényeken alapszik.

Amit pedig ember alkotott azt ember le is tud rombolni. A feudalizmust is megfingatták, a kapitalizmust is meg fogják, idő kérdése.

@Jean Sol Partre: "Az országgal viszont elégedetlen, mert a vezetőik nem értenek semmihez, lopnak csalnak és rombolják még a meglévő dolgokat is."

Ja, és ma reggel jött meg az értesítés, hogy a nyrt-t mostantól úgy hívják, hogy: eljárás alá vont. ;)

@maroz: "ne az atipikus kis helyeket nézzük"
Mindegy, hogy atipikus, mert nem arról akartam beszélni, hogy a közszférában van-e verseny, hanem hogy hogy működik egy olyan hely, ahol nincs.

@maroz: "Tehát jól értem, neked a globalizált neoliberális világrendszerrel nincs is amúgy bajod?"

van, de nem alapvető, a legtöbb probléma javítható. illetve minden amit helyette tudnék, rosszabb.

@maroz: "van egy "cég", ahol nincs vezető mérnök, nincs takarítónő, pláne nincs igazgató, hanem vannak munkatársak, akik felváltva és együtt oldanak meg feladatokat. Ha mérnöki munka akkor azt, ha vécépucolás, akkor azt. "

Most már kezd idegesítő lenni ez a baromság. Képzelj el egy kórházat, ahol épp a takarítónő csinálja szívátültetést, mert a múlt héten elmagyarázta neki a sebész, hogy azt hogy kell.

"mi a szösz ez a "kreatív munka"?"
Amihez gondolkodni kell. A konkrét esetben nemk ellett, de ezek a fiúk ezt nem tudták, nekik gondolkodás (és nehézség) volt az is, hogy a gép kezelését megtanulják.

Ugye nem voltál katona? Ott nem "hirdetmény" volt, hogy ne lehessen észrevenni, és a laktanyához képest a civil ruha és az otthon lakás maga volt a paradicsom. Ha ott valaki ezért nem vállalt el valamit, ahhoz komoly ok kellett.

@maroz: "A természetben nincs verseny"

Akkor definiáld már a versenyt, szerinted mi az? És mi az, amikor a gyengébbet megeszi az erősebb, amikor a növények agymást nyomják el a fény felé törekedve, amikor az állatok verekszenek a vízért és amikor az evolúció próbál a körülményekhez jobban alkalmazkodó egyedeket teremteni? A hétpettyes katica nem versenyez a harlekin katicával? A vadkacsa a hattyúval? Ne szórakozz velem, mondj egy olyan definíciót, ami szerint ez nem verseny.

@Jean Sol Partre: Oké, így már értem, félreértettelek, azt hittem, hogy nem csak a megfigyeléseidet mondod el, hanem egyúttal általánosítasz is. De így már kerek :)

@Jean Sol Partre: Oké. Akkor most nézzük meg ezt közelebbről.

Van csak Magyarországon kábé nyolcmillió ember, aki alkalmas arra, hogy munkát végezzen. Te hoztál egy olyan esetet, ahol a torz egészségügyi ellátó rendszerünk miatt olyan túlszakosodás jelent meg, ami ma indokolttá teszi, hogy abba a munkakörbe egy túlképzett munkavállalót tegyünk. Ez szerintem egy rossz struktúra, én nagyon nem támogatom az ilyen egészségügyet, de ez most mindegy is.

De egyrészt: ettől még a sebész nem hülye a budipucoláshoz, tehát simán megtehetné, hogy amikor rá kerül a sor, kipucolja. És egy kórházban kismillió egyéb munka van, amit el kell végezni, köztük adminisztratív is, tehát semmi komoly akadálya nem lenne annak, hogy azokat a munkákat, amelyek nem igénylik a magas fokú specializációt közösen végezzék.

Másrészt: ennek a mi nyolcmilliónyi, munkát végezni képes népünknek csak elenyésző hányada tudna ilyen komplex tudást igénylő munkákat végezni, mert kurvakevés az ilyen munka.

A valóság ezzel szemben az, hogy a mai, mérnök végzettségű bérmunkások 90%-ának a munkáját simán el tudná végezni bárki, akinek van egy alapfokú erudíciója, és ha egy érettségije is, akkor meg még annál is inkább simán.

De a rendszer nem így van felépítve, hanem a tíz százalékra hivatkozva, az ő igényeik szerint. Ez a réteg a munkásosztály elárulója, ők a munkásarisztokraták, akik egy plusz szelet kenyérét elárulják a saját osztályukat és a tőke zsoldjába állva segítenek elnyomni őket. Sajnos az ilyen narratívák, amelyek azzal csúsztatnak, hogy az úgynevezett magasan kvalifikált munkákat a szívátültetésen keresztül mutatja be, és nem mondjuk egy ennél ezerszer tipikusabb álláson, a pr-menedzseren, a kommunikációs szakemberen, a marketing-menedzseren, a hr-esen, a tanszékvezető egyetemi elekgáboron, éééés hogy teljes legyen a kép: a Civilházat vezető Dr. Dömény Péteren keresztül. A logika első ránézésre megáll, hiszen valóban, ki szeretné, hogy a szívét ne a legmagasabban képzett orvos baszkurálja, de alaposabban nézve nem áll meg, mert a magas képzettségű munkahelyek _túlnyomó többsége_ nem olyan, mint a sebészé, hanem pontosan, hogy azzal ellentétes.

Márpedig ha egy rendszerről el szeretnék mondani valamit, akkor nem szép dolog a rendszer tíz százalékáról beszélni és úgy tenni, mintha az a teljes rendszer lenne.

"Amihez gondolkodni kell. A konkrét esetben nemk ellett, de ezek a fiúk ezt nem tudták, nekik gondolkodás (és nehézség) volt az is, hogy a gép kezelését megtanulják."
Jó, akkor mondj egyetlen olyan célracionális cselekvést, ahol nem kell gondolkodni! :)) Na, ez az, ami számomra a baloldaliságot jelenti. Én az egyenlő méltóság híve vagyok, és emiatt nehezemre esne a saját gondolkodásomat anyagilag is honorálandó magasabb minőségnek elgondolni, mint a másokét. "Amit én csinálok, ahhoz gondolkodás kell, amit más, ahhoz meg nem." Naja, ha a gondolkodás az, aminek én kinevezem, akkor tényleg. De ebben az esetben a fogalmi elhatárolódás nem a pusztán formai megkülönböztetést célozza, hanem ez egy hatalmi eszközzé válik: "mi, gondolkodók megérdemeljük, hogy többet kapjunk a közösből, mert a mi gondolkodásunk magasabbrendű, mint azoknak a gondolkodása, akik kárára a jövedelmi-vagyoni többletünket meg szeretnénk kapni.

Sajnos a közoktatás, a formális képzés mai jellege pont ezt az elnyomó struktúrát építi újra, az egyre több diploma nem azért kell, mert kellene a tudás, lószart, annak a tizede sem kell tipikusan, hanem azért, hogy legyen egy olyan formális intézmény, amelynek a segítségével a munkások többsége alemberré tehető, a munkája gyümölcse elvonható és az újraosztható a munkásarisztokrácia között.

@Jean Sol Partre: Hol nem voltam katona?

@Jean Sol Partre: Nem szórakozok. Ha felidegesít, inkább hagyjuk.

A válasz a konstruktivizmus, verseny nincs, az csak egy emberi konstrukció.

Tudom, hogy ezt nehéz befogadni, ezért nem is erőltetném, mert elhiszem, hogy számodra úgy tűnik, mintha szórakoznék, minta dacból csakazértis számodra triviálisnak tűnő kérdésekben is ellentmondok, holott nem így van. Én amit itt leírok azt mind-mind úgy is gondolom, és azért, mert meggyőződtem róla, hogy így igaz.

Például levetted-e, hogy mindazt, amit egy nem versenyre, hanem kooperációra és egyenlő méltóságra alapuló munkaszervezési módnak mutatok be az valójában egy két éve futó modellkísérlet tapasztalatai? A valóságot mesélem, nem a fikciót. :))

De mondom, ha úgy véled, hogy szórakozok, amikor azt állítom, hogy a természetben nincs verseny, akkor inkább haggyuk, mert nem szeretném, ha azt hinnéd, hogy csak öncélúan bosszantalak.

@Jean Sol Partre: Magyarország ma egy neoliberális állam. Soha '90 óta nem volt ennyire neoliberális. Nem viccelek, neked most örülnöd kéne, és reménykedni abban, hogy ez jó sokáig így is marad. Szerencsére az van, hogy a neoliberalizmusnak te a nyertese van, így érthető, ha nincs vele bajod, de az nem érthető, hogy akkor miért van vele bajod itt, Magyarországon, hol még Németországot is lekörözzük neoliberalizmusban? Ők hozzánk, a mi neoliberális államunkhoz képest nem hogy szocialisták, de egyenesen komcsik! :)

Egy másik:

"Hogyan nyújtható be panasz, illetve bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz?

Beadványát eljuttathatja postai úton (1391 Budapest 62. Pf.:211.) vagy elektronikus formában (bejelentés esetén elektronikus úton csak abban az esetben, ha rendelkezik fokozott biztonságú elektronikus aláírással), valamint átadhatja személyesen hétfőtől-csütörtökig 8:00 órától 16:30 óráig, pénteken 8:00 órától 14:00 óráig (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) a Gazdasági Versenyhivatal munkatársainak."

Remek, tehát lehet kinyomtatni a weboldalakat, az e-maileket, irány a posta, tértivevény, na, ilyen könnyedén hozzáférhetőek a kapitalizmus fékei és ellensúlyai. Ennyire jó a verseny a kisembernek. Minden további nélkül lenne rá nulla filléres megoldás, hogy a kisember is jobban hozzáférhessen ehhez az intézményhez, de nincs. Ő nyomtasson, borítékoljon, gyaljon a postára. Na, ez a verseny egy kisember habitusából!

@Jean Sol Partre: Nézd a versenyt konkrétan is, ahogyan én találkozok vele.

Tegyük fel, hogy meg szeretnék szerkeszteni és be szeretnék adni egy beadványt a GVH-nak. Van rá 40 percem. Ez elég is, gépleni gyorsan tudok, fogalmazni még annál is gyorsabban, mondjuk három fájlt kell csatolni, két kattintás, és már küldhetném is.

De nem küldhetem, mert engem a hivatal kirekeszt azon polgárok köréből, akik elektronikusan is beküldhetnék a dokumentumaikat, holott az állami infrastruktúra és a jogi keret adott lenne ahhoz, hogy én is elküldhessem a beadványomat akkor is, ha nem rendelkezem havi több tízezer forintokat kóstáló elektronikus aláírással.

Tehát nekem ki kell nyomtatni, 12 oldal, és ugye a minimum, hogy rendelkeznem kell nyomtatóval. Mert igen, a levelet kézzel is meg tudnám írni, de a becsatolt dokumentumokkal mi a szöszt kezdhetnék? Üvegezzem át skiccpauszra? ;)

És akkor bábaszik az, ami időnként mindenki másnál is: kifogy a nyomtatóból a tinta! Igen, tartalékpatron, tudom, és ez az alap, de bárkivel előfordul az, hogy nincs kéznél tartalékpatron.

Namost, adj tanácsot, mit tegyek. Nyilván, hibáztam, tehát a hibám helyrehozása érdekében hajlandó vagyok némi ésszerű költséget bevállalni, mondd, hogy mit tegyek. Hogyan oldjam meg gyorsan és hatékonyan ezt a patronproblémát, hogy versenyben maradhassak legalább azokkal a beadványszerkesztőkkel, akik számára ugyanúgy nem elérhető az elektronikus ügyintézés mint a számomra, akik szintén nyomtatni kényszerülnek. Mit tegyek itt, most, ebben a konkrét helyzetben, hogyan oldjam meg a problémámat?

@maroz:
1. ha a sebész budit pucol, az nemes cselekedet, de minden perc amit nem szívátültetéssel tölt, elvesztegetett idő. Ergo ne pucolja a budit, hanem ültesse a sziveket át.

2. alapból azt gondolom, csinálja mindenki azt, amihez a legjobban ért. Természetesen igazad van, vannak végzettségek és pozíciók, amik nagyjából ekvivalensek, amit egy adott munkahelyen bárki el tud végezni, és egyre több az olyan munkahely, ahol ezt ki is használják. Lásd startupok, új kis cégek, sok fiatal és mindenki mindent csinál amit éppen kell.

3. minden munkához gondolkodni kell. A katonaságos példámból azt az egyetlen mondatot nem idézted, hogy a fiúknak az volt a "félelmetes", hogy megtanulják kezelni a számítógépet.
Nem vagyunk egyformák, nem egyforma környezetből jövünk, nem egyforma oktatásban részesültünk és nem egyformák a tapasztalataink. Van, aki kalandvágyóan áll hozzá a dolgokhoz ("próbáljuk meg, biztos sikerül"), és van akik félnek az újtól, az ismeretlentől, van akik meg csak lusták új ismereteket elsajátítani. Ezekkel nem tudsz mit csinálni, ha ők nem akarnak, akkor nem kényszerítheted őket.

3. a közoktatás borzalmas, ebben egyetértünk. Ráadásul egyre rosszabb, mert megint az elnyomás, a nevelés és a propaganda irányába halad. A diploma viszont nem azért kell, mert a konkrét tudásra szükség van. A mai világ nagyon gyorsan változik, és a gépek/technológiák egyre bonyolultabbak, egész egyszerűen a tanulás technikáját kell megtanulni, képesnek kell lenni új ismereteket befogadni. Egy pénztárosnak az új pénztárgépet, a lakatosnak az új robotokat, a takarítónőnek az új gépek, a kávéfőző, ésatöbbi. Ehhez nem elég a szakiskola, szövegértés kell, sokkal pallérozottabb agy, nem az "elitnek", hanem mindenkinek.

@maroz: nem tudom, ha lettél volna, nem beszélsz hirdetményről, meg érted, mennyire fontos ott mindenkinek, hogy a szabadságáért küzdjön, ne rohadjon bent a laktanyában. Hogy ölni tudna azért, hogy pár nappal többet töltsönt kint, tehát ha nem vállal el valamit azért, hogy _állandóan_kint_legyen_ ráadásul _civil_ruhában_, akkor annak nyomós oka van (lehet, kismillió, de nem piszlicsáré).

@maroz: mindaddig azt gondolom, szórakozol, amíg nem tisztázod, mit értesz verseny alatt és miért állítod, hogy az természetben nem létezik.

Egyre erősebb a gyanúm, hogy valami teljesen mást értünk verseny alatt.

@maroz: "nem versenyre, hanem kooperációra és egyenlő méltóságra alapuló munkaszervezési módnak mutatok be az valójában egy két éve futó modellkísérlet tapasztalatai?"

A kettő nme mond ellent egymásnak, szerintem. Egyrészt annak, hogy egy munkahely hogyan szerveződik, semmi köze a világrendszerekhez, például a neoliberalizmushoz.
Továbbra is a munkahelyemmel példálózok, nálunk a te fogalmaid szerint akkor nincs is verseny (ha jól értem). Egyenlő méltóság van, van ugyan ranglétra, tudás és tapasztalat függvényében, de nem jelent fölérendeltséget a hierarchiában az, hogy valaki magasabb kategóriába tartozik. A gyakorlatban magasabb fizetést és sokkal több felelősséget jelent, de nem leszel "főnök". Egymáshoz nem mérnek, egymással nem versenyzünk, a projekt van és hogy ki mivel tud hozzájárulni a sikerhez. Takarítani persze nem takarítunk, mert hülyeség lenne, arra van takarító, tök jó fej, ugyanazzal a méltósággal mint bármelyik másik dolgozó. Nincs taposás, intrika, senkinek nem lesz jobb, ha másoknak rosszabb.
De verseny az van, abban az értelemben, hogy érdemes fejlődnöd, tanulnod, javulnod, mert többet keresel, mrert jobban tisztelnek, vagy minimum megtartod a helyed. Nem lehet ellustulni, állandóan tanulnod kell, mert a technológiák elavulnak, amiben ma profi vagy holnapra nem kell senkinek, haladnod kell a korral. A körülményekkel versenyzel, a túlélésért, nem a többiekkel.
És ugyanígy versenyez a munkahely maga, mert ha nem halad ő is, ha nem szerez jó projekteket, ha nem nyújt jó fizetést, munkakörülményeket, akkor az emberek elmehetnek máshová, főleg a jobbak. Tehát érdeke, hogy igyekezzen, figyelje a többi hasonló céget és reagáljon, ha kell.

Ezt hívom én versenynek. Ha ez nincs, akkor nincs munka, nincs teljesítmény, akkor visszatérünk a létező szocializmusba (ahova amúgy is tartunk most).

@maroz: mi köze ennek a versenyhez és pláne a neoliberalizmushoz? Ez egy elcseszett informatikai rendszer és egy még elcseszettebb bürokrácia, gyakorlatilag pénz nélkül minimális gondolkodással és pár intézkedéssel meg lehetne oldani.

Nyomtatópatron kifogyásra pedig a CISS (az Epson gyárilag csinál ilyet, de lehet kiteket kapni sok máshoz is) nyomtatókat tudom ajánlani :)

@Jean Sol Partre: Nemes cselekedet? Miért lenne az? Elvégez egy munkát, amit a közössége érdekében el kell végezni. Szerintem ez egy természetes cselekedet. És nem, ne ültessen szívet, hanem nézze azt, hogy a közössége miként tudja elérni azt, hogy a rendelkezésre álló erőforrást úgy használja fel, hogy abból mindenki igazságosan részesedjen. Ebbe már a minél több átültetett szív nem fér bele, tehát nincs ok arra, az legyen a prioritás, amit te írtál.

"alapból azt gondolom, csinálja mindenki azt, amihez a legjobban ért"
Oké, de az ember alapból csak ahhoz "ért", hogy addig ordítson, amíg a szájába tömnek egy kívánatos női melle (Zárójelben: ekkor viselkedett értelmesen utoljára életében a kisemberke, a helyzet innen már csak romlani fog. ;)). Az összes többi "értés" ez után rakódik rá az emberre, és ez a folyamat kábé az élete végéig tart. Tehát van az embernek egy csomó értése, ami lett és ami folyamatosan átalakul, de akkor ki mondja meg, hogy ezek közül az értések közül melyik a jobb? Ott az ember, egy csomó mindenhez ért, és ha a helyzet úgy hozza újabb csomó mindenekhez is érteni fog, de hová mehet ő ezzel ma?

Beállíthat egy mai értelemben vett munkaközösségbe, hogy sziasztok, kukkmál, ez én vagyok, csomó mindenhez értek, szeretnék veletek együtt dolgozni, mert izgi, amit csináltok, mikor kezdhetek? Hol csinálhatja ma egy átlagember azt, amihez a legjobban ért? Még csak lehetőséget sem kap semmi ilyesmire.

"Ezekkel nem tudsz mit csinálni, ha ők nem akarnak, akkor nem kényszerítheted őket."

Már hogy ne tudnál, hiszen te magad írtad le a megoldást:

"Nem vagyunk egyformák, nem egyforma környezetből jövünk, nem egyforma oktatásban részesültünk és nem egyformák a tapasztalataink."

Tehát ha egyforma környezetből jönnénk, ha egyforma oktatásban részesültünk volna, ha azonosak lennének az élettapasztalataink, akkor a többiek is akartak volna, hiszen ha ugyanolyan háttérrel érkeztek volna akkor ugyanúgy reagáltak volna a lehetőségre, de mivel ők már eleve hátránnyal érkeztek így számukra az a lehetőség a hátrányuk miatt meg sem nyílt. Te pedig mintha valami olyasmit sejtetnél, hogy ezért ők a hibásak, akarhatták volna erősebben és akkor sikerült volna, meg is érdemlik a sorsukat! Ha tényleg így gondolod, ahogyan azt a szavaidból kisejteni vélem, akkor ezzel én nagyon nem tudok azonosulni.

A diploma igazolhatóan a kiszorítás miatt kell. Több kutatás is volt ebben a témában, több tanulmány is igazolta, hogy a diploma az elsősorban a kiszorítás eszköze. Ennek egyik leglátványosabb bizonyítéka az, hogy a diplomások közül mennyien dolgoznak olyan állásokban, amihez szükséges a diploma. Látható, hogy egyre kevesebben, és a diplomás tömegek az olyan munkahelyeket foglalják el sorra, amelyekhez elég lenne a középfokú végzettség is. Ez persze árlehajtó hatással jár a bérpiacon, hiszen a diplomások közül a kevésbé kiváltságosak rákényszerülnek arra, hogy rosszul fizetett állásokban alacsonyabb társadalmi presztízsű munkákat végezzenek, a középfokú végzettségűek versenyezhetnek a szak- és betanított munkásokkal, míg a képzetleneket elhajtják, eriggy már, nyolc osztály?, hát hülye vagyok én, amikor ezért a pénzért egy okj-st is kapok???

Ennek hatására aztán a sok alulfoglalkoztatott diplomásban megjelenik a státuszfeszültség, hiszen ő azzal van, hogy a végzettsége miatt jogosult lenne egy, a diplomások elképzelt státuszához közelebbi jólétre, de azt a jövedelmei nem teszik lehetővé, és kilátása sincs, hogy ez legalább középtávon megváltozzon.

Ez az emberke, ez a diplomás, aki ugye elvileg a középosztály gerince kéne legyen frusztrált, ideges, fél, kilátástalan, és emiatt fogékony a felületesen ígérgető aktorok bül-bülszavaira. Van az a frusztráltság, ahonnan már bármit szívesen hallanak, mindegy, hogy ki, csak ígérjen már valamit, mert ez nem állapot, és ígérnek is. Lesz erős tömegbázisa a szélsőségeknek. Na, ennyit a Jobbik törzsszavazóiról, lépjünk tovább. :)

@Jean Sol Partre: "nem beszélsz hirdetményről, meg érted, mennyire fontos ott mindenkinek, hogy a szabadságáért küzdjön, ne rohadjon bent a laktanyában"

De hol van ez az "ott"?

Hol végezted te ezeket a megfigyeléseket? Remélem nem akarsz megint abba a hibába esni, hogy túláltalánosítasz. Igen, ahol te a megfigyeléseidet végezted ott nem volt hirdetmény, de remélem nem akarod ezzel egyúttal azt is állítani, hogy sehol, semelyik másik laktanyában sem volt hirdetmény, és akinek mégis ezzel ellentétes élettapasztalata lenne, az nem is volt katona.

Ez az érvelés megállna akkor, ha a megfigyeléseink terepe tényleg egybeesne, tehát ha én ott láttam volna hirdetményt, ahol te nem, akkor jogos lenne a kritikád. Ezért kérdeztem, hogy hol van ez az "ott", mert mit lehessen tudni, még az se kizárt, hogy egy helyen voltunk és én csak rosszul emlékszem a hirdetőfalas rendszerre.

@Jean Sol Partre: Tehát ha megesküszöm Luhmannra, hogy nem szórakozom, hanem a legmélyebb, legkiérleltebb meggyőződéseimet mondom teljesen őszintén, akkor te el is tudod fogadni ilyennek?

Mert akkor rendben, de nem szeretném, ha azt hinnéd, hogy szórakozok veled, amikor nem ez a helyzet.

A témáról posztot szeretnék írni, eszembe jutott egy jó megközelítés.

@Jean Sol Partre: "mi köze ennek a versenyhez és pláne a neoliberalizmushoz?"

A neoliberalizmus az a világrendszer, ami miatt a verseny van. A GVH az az intézmény, amihez a polgár fordulhat, ha azt tapasztalja, hogy sérül a verseny tisztasága. Magyarországon ezek az intézmények a rendszerváltás óta egyre elérhetetlenebbek a kisemberek számára, és ami 25 éve csak folyamatosan romlik az szerintem arcpiruáls nélkül nem nevezhető javíthatónak.

Látod, te az én összes eddigi kisemberi problémáimra, amelyeket idehoztam, tehát valójában az egész életemre azt mondod, hogy jó, jó, vannak még hibák, elvtársak, de majd kijavítjuk, a rendszer jó, azzal semmi baj!

PG-512, Canon. Hogyan oldjam meg a problémámat, ezt segíts nekem kielemezni. Versenyképes szeretnék maradni, te azt mondtad, hogy a neoliberális rendszer jó, tehát akkor mutass rá, hogy hogyan kéne én ezt a felmerült problémámat úgy megoldanom, hogy versenyképes maradjak!

@maroz:
"szívsebész"

ha nincs átültetendő szív akkor nyilván csinálhat bármit, de ha van, akkor foglalkozzon azzal.

"Beállíthat egy mai értelemben vett munkaközösségbe, hogy sziasztok, kukkmál, ez én vagyok, csomó mindenhez értek, szeretnék veletek együtt dolgozni, mert izgi, amit csináltok, mikor kezdhetek? Hol csinálhatja ma egy átlagember azt, amihez a legjobban ért? Még csak lehetőséget sem kap semmi ilyesmire."

Ezt hogy érted? Miért ne dolgozhatna bárki bármit? Illetve nyilván nem, de ennek megint mi köze a gazdasági rendszerhez? Ha sok mindenhez értesz, elmész dolgozni bárhová, ha pedig mondjuk mozgássérült vagy, akkor csak pénz kérdése (nem a tiéd, az államé és a cégeké), hogy lehessen munkahelyed/eljuss oda/stb. Nálunk például dolgoznak sokan ilyenek, remekül elvannak.

"Te pedig mintha valami olyasmit sejtetnél, hogy ezért ők a hibásak"

Fittyfenét, egyrészt semmi olyasmit nem mondtam, hogy "hibásak", másfelől azt se gondolom, hogy hátrány érte őket. Annyit mondtam, hogy _nagyon_ nem vagyunk egyformák, ami egyikünknek érdekes és kihívás és könnyűnek tűnik, a másikunknak nem az. Fordítva is így van, valószínű, hogy ha nem adatrögzítés lett volna a feladat, hanem vadlovak betörése, akkor én rohadtam volna a laktanyában és ők lovagolnak vidáman civilben. A mondandóm lényege, hogy ezek a határok nagyon nehezen átjárhatóak, nem tudsz mindenkit mindenre alkalmassá tenni. És ez akkor rossz, ha valakinek a képességeire épp nincs szükség, nem biztos, hogy át tudod irányítani más posztokra, mert esetleg nem csak nem képes, hanem nem is akar ott megfelelni.

"A diploma igazolhatóan a kiszorítás miatt kell"

Nem hiszek az összeesküvéselméletekben, tehát a "kell" ami azt sugallja, valakik valamit akarnak, céllal, szerintem nem igaz. Az ember azért szerez diplomát, mert a saját vágyait meg akarja valósítani, szeret tanulni és szeretné azt a munkát végezni, amit a diplomával lehet. Plusz a saját versenyképességét javítani, hiszen tudjuk, diplomával többféle munkát el tud majd végezni, hiszen papírja lesz arról, hogy tud tanulni, új képességeket elsajátítani.
Ha túlkínálat van, akkor nyilván árleszorító hatású, de ez nem a neoliberalizmus vagy bármi más hibája. Ha van elég munka, akkor kell rá ember, ha kevesebb van mint ember, akkor nem. Ezt a kisközösségeid sem oldják meg, mert ha nem jut ennivalóra akkro nem fognak bevenni még egy embert akire nincs szükség. És ők is a "képességesebb" embereket fogják bevenni, hogy rugalmasabban oszthassák el a munkákat.

@maroz: "De hol van ez az "ott"?"

A katonaságban a laktanyában. Ott parancskihirdetés van, nem szabadon kószálás meg hirdetőtábla nézegetés, önkéntes érdeklődés. Legalábbis az én időmben így volt, és minden ismerősöm hasonlókról számolt be. Manapság meg nincs is katonaság :)

@maroz: mondom, akkor hiszem el, ha megindokolod :) Írj posztot, ha az kell, csak legyenek érveid.

@maroz: "A neoliberalizmus az a világrendszer, ami miatt a verseny van. A GVH az az intézmény, amihez a polgár fordulhat, ha azt tapasztalja, hogy sérül a verseny tisztasága. Magyarországon ezek az intézmények a rendszerváltás óta egyre elérhetetlenebbek a kisemberek számára, és ami 25 éve csak folyamatosan romlik az szerintem arcpiruáls nélkül nem nevezhető javíthatónak."

A hűtőmben van egy doboz tej. Már amikor vettem, savanyú volt kicsit, és azóta egyre csak romlik. Szerintem javíthatatlan. Most csak azt nem tudom, az Electrluxot kell-e porig rombolni, vagy leölni az összes tehenet. Egy biztos, ez a rendszer tarthatatlan.

Értem én, hogy pont a GVH rendszeréről beszélünk, ami tényleg "verseny", de a rendszere nem ettől szar. Igen, tulajdonképp azt mondom, hogy "vannak még hibák de majd kijavítjuk", de nem ezt mondom.
Azt mondom, hogy ami hibákat te most látsz, az a te elképzelt utópiádban ugyanilyen szar lehet, semmi köze ahhoz, hogy neoliberalizmusban, vagy szocializmusban vagy hol csinálják.
Ha hozzáértő, nem korrupt emberek hozzák a törvényeket, ha odaigyelnek az emberek igényeire, ha hozzáértő informatikai céget bíznak meg a kivitelezéssel és az üzemeltetéssel, akkor jobb lesz. Ha viszont nem, akkor lecserélheted a neoliberalizmust bármire, ugyanezt a portált kapod.

"PG-512, Canon"
Cserepatron. SZlovákiából futárral lehet hozatni, ha nincs a közelben bolt, a webcímet nem tudom. Régebben (még a létező szocializmusban) a szódáspatronnal jártam így, azt megoldotta a rendszerváltás, azóta nincs szifonom.

@Jean Sol Partre: "Egy biztos, ez a rendszer tarthatatlan."

Ugyan már. Van egy olyan rendszered, amelyikben erőforrásként neked csak egy gyenge teljesítményű hűtőd van és rendelkezel egy tejellátóval, aki egy, a tiedéhez hasonlóan gyenge teljesítményű hűtőrendszer miatt csak már alvadásnak indult tejet tud neked szállítani.

Mi a megoldás? Egyszerű: akinek csak ilyen erőforrása van, az ne a "ki iszsik több friss tejet?" versenyben versenyezzék, mert abban nyerni nem tud, hanem keressen más versenyt, például a "ki iszik több kefírt" versenyt, mert ő az adottságai miatt csak abban tud győzni. Egy hűtő teljesítménye nem javítható a végtelenségig, nagyobbra nincs pénz, tehát számunkra versenyhelyzet sincs.

"Azt mondom, hogy ami hibákat te most látsz, az a te elképzelt utópiádban ugyanilyen szar lehet, semmi köze ahhoz, hogy neoliberalizmusban, vagy szocializmusban vagy hol csinálják. "
A mostani hibák a neoliberalizmus miatt vannak, hiszen ez az a rendszer, amelyik a félperiférián nem ad elég pénzt ahhoz, hogy a rendszert működtetni lehessen. Amúgy nekem nagy rendszerekről nincs utópiám, csak arról van, hogy én hogyan szeretnék élni. Nekem nem hiányzik a verseny, így nekem a versenyhivatal sem hiányozna egy olyan rendszerben, ahol eleve nincs jelen a piaci verseny.

"Cserepatron. SZlovákiából futárral lehet hozatni, ha nincs a közelben bolt, a webcímet nem tudom."
De hát az több nap! A konkurencia a Bercsényi utcából leszalad Rufuszékhoz, 5300 forint, belefér, tíz perc alatt megoldotta, ő már postázza is, én veszítettem! Most konkrétan: jó nekem a verseny? Tegyük fel, hogy én tízszer olyan jól szövegezek beadványt, mint a Bercsényi utcai kolléga, de mégis az övé lesz ott hamarább! Az első beküldőé az ügy, verseny van, mit kezdjek magammal? Sokkal jobb vagyok, sokkal jobban "értek" hozzá, mint a konkurencia és mégis én bukok! Mit tegyek?

@maroz: "a neoliberalizmus miatt vannak, hiszen ez az a rendszer, amelyik a félperiférián nem ad elég pénzt ahhoz, hogy a rendszert működtetni lehessen"

nem, _nekünk_ nincs elég pénzünk. Miért adna az EU? Mert beléptünk? A két szép szemünkért (ha a tiéd is szép akkor 4)? Miért kéne neki a saját szebéből megfinanszírozni, hogy pont ugyanannyink és ugyanúgy legyen, mint neki? Amikor beléptünk, szegények voltunk, ő segít valamivel, de még ez sem kötelessége, fejlődjünk, ahogy tudunk aztán kész.

Ha én belépek dolgozni a közösségedbe, először veszel nekem lakást meg kocsit?

A tejproblémámra pont magad mondod, ha nincs pénzünk hűtőre, együnk kefírt. Nem rohangászhatunk se az electroluxhoz, se a tejtermelőhöz, hogy ha azt akarják, nekem legyen finom tejem akkor adjanak egy jobb hűtőt.

"Sokkal jobb vagyok, sokkal jobban "értek" hozzá, mint a konkurencia és mégis én bukok! Mit tegyek?"

Mit tennél, ha az utópiád már megvalósult volna?

@Jean Sol Partre: Pontosan erről van szó! Nekünk nincs elég pénzünk, és nincs honnan pénzt szereznünk, ezért kiszolgáltatottak vagyunk. A mi munkánk hasznát a német (többek között) állam sajátítja ki, ott halmozódik fel, ott konvertálódik át a profit tőkévé és azzal a tőkével kéne nekünk versenyeznünk abban a neoliberális világrendszerben, amelyikben a több tőke komoly és behozhatatlan versenyelőnyt jelent.

Nem tudunk nyerni a versenyben, mert nincsenek erőforrásaink. Nem tudunk felhalmozni, mert a munkánk hasznát kiviszik az országból. Nem tudunk külső forrást bevonni, mert hitelt nem kapunk jó feltételekkel, a transzfer pedig tudottan, megtapasztaltan csak a még nagyobb káoszba taszít minket.

Van egy rendszer, amelyikben nem tudunk nyerni, a rendszerre nincs érdemi hatásunk, és a játékból nem tudunk kiszállni. Láttad a Snowpiercert?

"Ha én belépek dolgozni a közösségedbe, először veszel nekem lakást meg kocsit?"
Neked nem, mivel te a neoliberalizmus híve vagy. Téged, mint kiszolgáltatottat ugyanúgy ki fogunk harminc éven át zsákmányolni, ahogyan a centrumországok kizsákmányoltak minket. Te fogsz minden aljamunkát elvégezni, és ezért neked csak a mi juttatásainknak az ötödét adjuk, de azt is csak minden harmadik alkalommal, és majd mi mondjuk meg, hogy mire és hogyan költheted el.

Ha nekünk eszünkbe jutna, hogy nemet váltanánk, akkor azt kifizetjük a közösből, ámde ha neked trombózisos lesz a lábad akkor jó pénzért eladunk neked egy szikét és kapsz hozzá egy surgeon for dummies kötetet.

Mi elvesszük egymást oda-vissza mindenféle kombinációban, majd ha meguntuk akkor bevonjuk a kecskét is, de neked nem adunk egy sarkot a házunkban, hogy odahozhass egy asszonyt, helyette inkább elviszünk tüntetni a "mindenki szabadon házasodhasson a meszelő nyelével!" megmozdulásra.

Ha mégis összehálsz valakivel az árokban, akkor a te kölyköd játsszon csak szépen kavicsokkal, míg a mi gyerekeinket felküldjük az űrbe, mert azt hallottuk, hogy a tág perspektívák jót tesznek a fejlődő gyerekléleknek. Ha ügyesen gyűjti a gyerek a kavicsokat, és három egymást követő héten hozza a 110%-ot, akkor jutalmul integethet a rakétakilövő állomás közönségnek kialakított lelátóiról a mi asztronauta gyerekeinknek.

Természetesen ahogyan majd szaporodnak és sokasodnak a gyerekeid kezdenünk kell velük valamit, tehát megengedjük nekik, hogy a budijainkat takarítsák. Másra úgysem képesek. Cserébe ott a patak végében, ahová a kunyhódat felhúztad ott fogjuk lerakni a szemetünket és úgy döntöttünk, hogy a szart közvetlenül a patakba engedjük, és csak szólunk, hogy a patak felső folyása a miénk.

De persze folyamatosan biztatni fogunk, te pedig majd továbbmondod a gyerekeidnek is a biztatást, hogy csak szorgalmasan, csak magas hatásfokkal, mert ha egyszer valamelyikőtök eléri a 210%-ot is, annak megígérték, hogy onnantól ő már a verandán, értitek, A VERANDÁN!!! alhat!

Na, így fogadnánk mi téged, hiszen az általad jónak mondott neoliberális világrendszer is így fogad be minket, a periférián vagy a félperiférián élő kisembereket. Szeretnéd? :)

"Mit tennél, ha az utópiád már megvalósult volna?"
Egy konkrét, valós, dokumentálható helyzetet mutattam meg neked és arra kértelek, hogy mutass rá, miszerint erre a problémára ma van olyan, számomra is elérhető megoldás, ami segítségével nem kerülök versenyhátrányba.

Ne utópiázzunk, mondd, hogy mit tehetek én ebben a versenyhelyzetben? A konkurencia a problémát 10 perc és 5300 forint erőforrás ráfordításával megoldotta. Mit tegyek én?

@maroz: " Nekünk nincs elég pénzünk, és nincs honnan pénzt szereznünk, ezért kiszolgáltatottak vagyunk. A mi munkánk hasznát a német (többek között) állam sajátítja ki,"

Nem, nem a mi munkánk hasznát sajátítja ki. A mi munkánk hasznát megkapjuk a fizetésünkben, az a miénk. Annak a pénznek a hasznát sajátítja ki, amiből itt gyárat épített, technológiát hozott ide, betanított minket és termelünk. Ő adja a pénzt, a tudást és a nyersanyagot, jogos, hogy haszna is legyen belőle. Nekünk meg itt a fizetésünk, a tudás amit megtanultunk, és az adók amit fizet. Deal. Lehetett volna jobb deal, de a _mi_ vezetőink elbaszták, ez van.

"Ha nekünk eszünkbe jutna, hogy nemet váltanánk, akkor azt kifizetjük a közösből,"

haha, milyen közösből, üres a kassza :) És ha engem nem vesztek be, vagy így bántok velem, az is marad :D

De látod, bevettek, és még valami pénzt is adnak, pedig megtehették volna, hogy nem vesznek be, az jobb lett volna? Ebben hibáztak?

"A konkurencia a problémát 10 perc és 5300 forint erőforrás ráfordításával megoldotta. Mit tegyek én?"

Tarts otthon cserepatront :) Vagy ha jobban fel akarsz készülni a jövőre, vegyél olyan nyomtatót, amibe több tinta fér, amit után lehet tölteni. Vagy szerezz elektronikus aláírást, akkor nem kell nyomtató.

AZért kérdezem, hogy a te utópiádban hogy menne ez, mert a versenyt és a neoliberalizmust hibáztatod, tehát kíváncsi lennék, nálad hogy oldódna meg egy ilyen helyzet nyomtatópatron nélkül.

@Jean Sol Partre: "A mi munkánk hasznát megkapjuk a fizetésünkben, az a miénk."

Az a bérünk. A munkánk haszna a megtermelt profit. Alapfogalmakat ne keverjünk, mert úgy nehéz lesz.

"Ő adja a pénzt, a tudást és a nyersanyagot, jogos, hogy haszna is legyen belőle."

Hülye lennék azért dolgozni, hogy a német állam és a német tőkés hízzon rajtam! Én nem hívtam ide, én nem kértem, hogy háziasítson meg, húzzon el ahová akar, engem ne zsákmányoljon ki! Még hogy jogos! Hát egy frászt! Rabszolga vagyok, süsd meg? :)

"és az adók amit fizet"
Na, ez az amiből mi nem tudunk közügyeket tisztességgel vinni.

"Lehetett volna jobb deal, de a _mi_ vezetőink elbaszták, ez van."
Az az ő bajuk. Velem nincs semmiféle díl, én utálom őket, mert kizsákmányolnak és ezt egyáltalán nem tartom jogosnak, mert van egy méltóságom, és nem hinném, hogy aljább ember lennék mint egy német, és milyen jog az, ahol ugyanaz az ember ugyanazért a munkáért a töredékét kapja, mint hatszáz kilométerrel arrébb egy másik? Hogy tudnék én egy ilyen rendszert támogatni? Hát egy frászt! Velem nincs díl! Így nincs!

"És ha engem nem vesztek be, vagy így bántok velem, az is marad :D"
Nem értelek: a neoliberális multinak ugyanígy termelsz és boldog vagy. Nálunk miért lennél ugyanilyen relációtól szomorú?

"Vagy ha jobban fel akarsz készülni a jövőre, vegyél olyan nyomtatót, amibe több tinta fér, amit után lehet tölteni. Vagy szerezz elektronikus aláírást, akkor nem kell nyomtató."

Látod, erről van szó. Ez az elit arroganciája a kisember habitusával szemben, ez az, ami engem a baloldalon tart. Te is állandóan a nagy dolgokat emlegeted, a kormányt, meg a pártokat, de amikor én a kisember habitusából a segítségedet kérem csak elvicceled.

Tehát a rendszer adott, és mint minden rendszerben így ebben is van előre bekalkulálható hiba. Nem volt itthon cserepatron, ez a rendszerhiba. Ritkán, de előfordul. Normális hiba. Erre kellene egy ad hoc megoldás, hogy versenyben maradhassak.

Akármilyen jól fel is készülnék, egy rendszerből soha nem lehet kiküszöbölni a hibát, az a rendszer része, terveznek vele. Tehát a probléma adott, ad hoc megoldást igényel, mert nincs rá rendszerszintű strukturális. Nincs tartalékpatron. A tintából a több is elfogyhat, az utántöltő is beszáradhat. Teljesen normális, rendszerszintű üzemmenet mellett is adódhatnak hibák.

Az elektronikus aláírás havidíját ismered?

Tehát nézzük, milyen lehetőségeim vannak nekem, és milyenek másoknak. Mondtam neked, hogy aki a Bercsényi utcában dolgozik, az leugrik a sarki boltba, 5300 forintot otthagy, tíz perc, és dolgozik tovább. Egy beadványt megszerkeszteni nekem 40 perc, tegyük fel, hogy ez a konkurencia legjobbjának is csak 80 perc alatt sikerül. A versenyt az nyeri, aki hamarább elküldi a beadványt.

10.15-re elkészültem. Tegyük fel, hogy egyszerre kezdtük el, tehát a konkurenciának még van 40 perce. Ő 10.55-re fog elkészülni. Tehát elkészültem, és bosszankodva tapasztalom, hogy kifogy az első lapnál a tinta. Ugyanezt a Bercsényi utcában dolgozó konkurencia 10.55-kor fogja megtapasztalni a saját nyomtatójával.

Én 10.15-kor elkezdem vakarni a fejem. A faluban hiába szaladok ki bárhová, nincs bolt. Be kell mennem a városba, de ma nincs autóm. A legközelebbi busz 10.45-kor indul, szerencsére a városban van patron, megnéztem, 5900 forint, tehát már itt bukok a konkurenciához képest 600 forintot. Buszjegy oda-vissza 670 forint. Eddig én a problémámat a Bercsényi utcában dolgozókhoz képest 1270 forint többlettel tudtam csak megoldani, de ami a legfájdalmasabb, hogy nekem nem 10 percem ment el erre, hanem 10.40-től 12.20-ig 1 óra és 40 percem.

Tehát a veszteségem a Bercsényi utcai versenytárssal szemben 1270 forint plusz másfél óra munkaidő, amit számolj ki, beadványszerkesztés, saccolj egy óradíjat, és akkor meg is kaptad a tételes veszteségem. És mindezt pusztán csak azért, mert én vidéken élő kisember vagyok, akinek nem telik elektronikus aláírásra, akinek nincs az utcájában tintabolt, és akinek nem teszik lehetővé, hogy mindezeket úgy kompenzálja, hogy az amúgy törvényileg lehetséges és műszakilag már létező eszközöket kéne csak engedni használni.

És akkor elbuktam a verseny, mert a Bercsényi utcában dolgozók 11.05-re már meg is oldották a problémát, tíz perc alatt kinyomtatták és 11.15-re készen voltak mindennel. Én éppen akkor szálltam le a buszról és kezdtem el futni, mert ha nem rohanva teszem meg a távot a buszmegállótól a boltig és vissza, akkor várhatok egy újabb félórát. De rohanva, szerencsés esetben teljesíthető.

Elbuktam, pedig én sokkal jobb vagyok. És akkor nézd meg mit csinál az én államom és az én unióm:

www.rufusz.hu/

Görgess a lap aljára, mit látsz ott? Új Magyarország Fejlesztési Terv, Befektetés a jövőbe! Sajnos a link már nem él, a kapott támogatásért csak egy ideig kell publikusan is hálálkodni, így nem tudhatjuk meg, hogy mennyit kapott, de hát ez így helyes, támogatni kell, mert így lesz verseny. A közösből a Bercsényi utcai konkurenst támogatom. Jó nekem?

@Jean Sol Partre: "AZért kérdezem, hogy a te utópiádban hogy menne ez, mert a versenyt és a neoliberalizmust hibáztatod, tehát kíváncsi lennék, nálad hogy oldódna meg egy ilyen helyzet nyomtatópatron nélkül."

Nem lenne ilyen helyzet, mert nem lenne verseny, tehát versenyhivatal sem kéne. Ez a probléma az én utópiámban úgy oldódna meg, hogy nem is létezne. :)

@Jean Sol Partre: A román alföldre munkaszolgálatra elvitt ismerőseid is pontosan ugyanerről számoltak be? Hát a bányákba, és az építkezésekre elvittek miről meséltek? Pontosan ugyanerről?

@maroz: "Az a bérünk. A munkánk haszna a megtermelt profit. Alapfogalmakat ne keverjünk, mert úgy nehéz lesz."

Mivel semmi mást nem fektettünk be, a mi hasznunk az a bérünk. Az a hasznunk, hogy van bérünk. Plusz az egyebek, amiket soroltam.
Ha ezt nem akarod, vállalkozz, fektess be te, és tiéd lesz a haszon. Ha nincs mit befektetned, keress befektetőt és győzd meg.

"Hülye lennék azért dolgozni, hogy a német állam és a német tőkés hízzon rajtam! Én nem hívtam ide, én nem kértem, hogy háziasítson meg, húzzon el ahová akar, engem ne zsákmányoljon ki! Még hogy jogos! Hát egy frászt! Rabszolga vagyok, süsd meg? :)"

Akkor csinálj saját céget és élj abból :) Vagy csináld meg a kisközösségedet, végülis az is egyfajta cég. Minden más esetben rabszolga vagy.

"Nem értelek: a neoliberális multinak ugyanígy termelsz és boldog vagy. Nálunk miért lennél ugyanilyen relációtól szomorú?"

Nem, nem így termelek neki. Jó körülmények között dolgozom, a bérem versenyképes minden hazai bérrel. Ha ez nem lenne elég, odamehetnék dolgozni az ő országukba és ugyanannyit keresnék mint egy ottani. És ez mindenkire érvényes, ha beszél nyelveket és tud valamit, amire szükség van. Sajnos én hátrányos helyzetű vagyok, nem tudok kiköltözni mert nagy a család és itthon kell lennem velük.

"Az az ő bajuk"
Nem, az a te bajod is, meg az enyém is. Mi nem győztünk meg elég embert hogy ne szavazzanak rájuk, és te még dícséred is őket, milyen jól csinálják. Felelős vagy!

"Ez az elit arroganciája a kisember habitusával szemben"
Nem vagyok elit, és ebben nincs semmi arrogancia. Nem vicceltem, nem tudok ad hoc megoldást ami megoldaná a problémádat. Van ilyen, ha az ember elindul esernyő nélkül a mezőre, ott bizony vizes lesz ha jön a vihar. Rendszerhiba. Olyan megoldásokat tudok javasolni, amik ezt a hibalehetőséget csökkentik.

"Nem lenne ilyen helyzet, mert nem lenne verseny, tehát versenyhivatal sem kéne. Ez a probléma az én utópiámban úgy oldódna meg, hogy nem is létezne. :)"

Tudtam, hogy kijátszod ezt a kártyát, akartam is írni, hogy ne a GVH-t vegyük (valahol írtam is), de gondoltam adok egy esélyt. Elviccelhetjük, de sokkal többet kell gépelnem :D
Tegyük fel, nem a versenyhivatalnál intézel ügyet, hanem valami más intézménnyel, ugyanilyen szar portállal. Ott szerinted mi lenne a különbség?

@Jean Sol Partre: "ha nincs átültetendő szív akkor nyilván csinálhat bármit, de ha van, akkor foglalkozzon azzal"

De ne foglalkozzon azzal, mert arra nem elegendőek az erőforrásaink. Szűkösségben pedig nem járja az, hogy a szűk kiváltságosok olyan ellátáshoz jussanak, aminek a költségeiből egy egész falut egy éven át lehetne kezelni. A szív iránt érdeklődők kutassanak és fejlesszenek olyan módszereket, amelyek segítségével egy átültetést igénylő szív meggyógyítható vagy az átültetés elvégezhető annyiból, amennyi egy átlagos gyógyítás költsége.

"Ha sok mindenhez értesz, elmész dolgozni bárhová"
Na jó, de hová? Tegyek egy pár próbát? Mondj egy helyet és én bemegyek! Jónapot, jöttem, értek egy csomó mindenhez, mikor kezdhetek? Mondj egy helyet!

"másfelől azt se gondolom, hogy hátrány érte őket"

Engem sem ért hátrány a versenyben pusztán csak azért, mert vidéken élek és nincs elég jövedelmem? Ember, én egy isten háta mögötti kis faluból jöttem, és ha nincs meg az a pár véletlen, aminek köszönhetően onnan kitörhettem, akkor én is pont olyan leszarós baka lettem volna, hiszen az én környezetem nem ösztönzött arra, hogy kreatív legyek, hanem pont fordítva. Ha kikerülök ebből a közösségből honnan a fenéből tudnám én, hogy egy másik közösségben miként kell viselkedni? Nem tanultam meg, mert oda pottyantott a gólya, ahová. Tehát én szerinted leírható lennék, ha nem jön össze nekem ez a kitörés, hiszen nem ért hátrány, biztosan én tehetek róla, nem igyekeztem eléggé?

"A mondandóm lényege, hogy ezek a határok nagyon nehezen átjárhatóak, nem tudsz mindenkit mindenre alkalmassá tenni."

Ez nem igaz. Az emberek túlnyomó többsége fogyaték nélkül születik, tehát alkalmas mindenre. alapból alkalmas, nem kell azzá tenni.

"És ez akkor rossz, ha valakinek a képességeire épp nincs szükség, nem biztos, hogy át tudod irányítani más posztokra, mert esetleg nem csak nem képes, hanem nem is akar ott megfelelni."

Ez a probléma az én utópiámban kiküszöbölhető azzal, hogy nincsenek posztok. Feladat van és munkaközösség, ahol mindenki dolgozik a közös célért, a képességei szerint. Nincs olyan, hogy szükségtelen munkatárs, mert az én munkaszervezési utópiámban ilyen nem is lehet, hiszen a szövetkezés alapja az, hogy a tagok munkát végezhessenek. Az ember, mint a munkát végző entitás a fontos, minden ennek van alárendelve. Nincsenek posztok, tehát nem lehet szükségtelen munkatárs sem. Nincs feszkó, nem kell egymást fúrni, hogy ki bizonyítsa jobban a saját szükségességét, nincs verseny a munkatársak között, hanem kooperáció van. Lám, máris megoldottam az egyik problémádat! ;)

"Nem hiszek az összeesküvéselméletekben, tehát a "kell" ami azt sugallja, valakik valamit akarnak, céllal, szerintem nem igaz. "

Ez nem összeesküvés, ez strukturális kényszer. A globális neoliberalizmus működési elvéből teljesen nyilvánvalóan következő kényszer. És ez a kényszer dolgozik, hat, ellenőrizhető a következménye. Minimum tíz tanulmányt átolvastam, nemzetközi kitekintésben is, és sajnos a számok azt mutatják, hogy kiszorítás van. Magyarországon különösen jelentős. Ismerd meg te is az adatokat, és be fogod látni, hogy igazam van.

"Ha túlkínálat van, akkor nyilván árleszorító hatású, de ez nem a neoliberalizmus vagy bármi más hibája. Ha van elég munka, akkor kell rá ember, ha kevesebb van mint ember, akkor nem."
Ki dönti el a neoliberális világrendszerben, hogy hol lesz elég munka? A mai rendszerben a globális munkaleosztás a megszokott. A multinacionális tőke dönti el, hogy hol legyen munkahely és hol ne. Tehát nem én, a munkás, az ember, hanem egy menedzsment, tőlem 9000 kilométerre. Én saját magamtól nem dolgozhatok, mert nekem nincs érdemi erőforrásom és minimális az, ahol a multik mellet el tudnám adni az általam előállított javakat. Ki a fene hibája lenne ez, ha nem a neoliberális világrendszeré, amelyiknek az ember az pusztán csak egy erőforrás?

"Ezt a kisközösségeid sem oldják meg, mert ha nem jut ennivalóra akkro nem fognak bevenni még egy embert akire nincs szükség. És ők is a "képességesebb" embereket fogják bevenni, hogy rugalmasabban oszthassák el a munkákat."

Kibaszottul jó, hogy most már a két éve futó modellkísérletről is te mondod meg, hogy miként kezeli ezt a problémát, kijelented, azt vesszük be, és kész. Nem kérdezel, nem vagy kíváncsi a felgyűlt empirikus ismeretekre, nem vagy kíváncsi arra, hogy ezt a valós, ténylegesen is felmerülő problémát hogyan lehet egy modellkísérletben alternatív módokon kezelni, nem, te kijelented, hogy azt fogják bevenni aki képességesebb, mert szerinted, a te rendszered szerint így kéne, tehát mindenki más is vagy így csinálja, vagy nem legitim a megoldása, annyira nem, hogy te azt még csak meg se akarod ismerni. Miért rettegsz ennyire az újtól, miért nincs benned semmi kalandvágy, semmi kíváncsiság? Legalább gondolati szinten! Kihívás, élmény!

@maroz: igen, egytől egyig utálták, mindnek parancsoltak és mindenki szeretett volna minél többet otthon lenni.

@maroz: "Tehát én szerinted leírható lennék, ha nem jön össze nekem ez a kitörés, hiszen nem ért hátrány, biztosan én tehetek róla, nem igyekeztem eléggé? "

Ennél sokkal egyszerűbb esetekben is ér hátrány, nem tetszel annak a nőnek aki neked tetszik, mert bármiért, nem tudsz olyan gyorsan futni mint mások, vagy akármi. Én nem tudom, hogy lehet ezt megoldani, szerintem csak úgy, hogy az ember fejleszti magát, hogy (igen) versenyképesebb legyen. És ha impotens akkor nem lesz gyereke, ha nincs hallása akkor nem lesz operaénekes, ha rossz az egyensúlyérzéke akkor nem lesz kötéltáncos. És ha nem szeret tanulni, akkor nem lesz tanult, és ha nem erős akkor nme fog zsákokat hordani. Akkor sem, ha kedve lenne hozzá.

Az élet kegyetlen, alapból, az embernek tulajdonképpen szerencséje van, hogy sok mindenben tud ezen segíteni, gyógyítunk egy csomó betegséget, próbálkozunk sok mindennel, hogy szolidárisabb legyen a társadalmunk, egyelőre nem kielégítő az eredmény. Ettől még a tanult szülőknek könnyebben boldogulhat a gyereke az iskolában, a városiak könnyebben juthatnak festékpatronhoz, a vidékieknek finomabb hús jut az asztalára és sokkal egészségesebbek mert kisebb a környezetszennyezés. Vagy mittudomén, de nem a kibaszott neoliberalizmus tehet arról, hogy vannak falvak és városok és ezekben más körülmények között élnek az emberek.

De te most már összevissza beszélsz, a szívsebész azért pucoljon vécét, mert nincs erőforrás a szívátültetésre (ez honnan jött? ki a faszom beszélt erőforrásokról, mikor neked mindenre megvan, ha végre nem a rohadt nyugattól várjuk?), akkro dögöljön meg a szívbeteg, vagy nagy hirtelen a takarításhoz legjobban értő majd kitalálja a gyógyítás módszerét, hogy a szívsebész végre tudjon szarlapátolással is foglalkozni... Most vagy van erőforrás mindenre és nincs verseny, élünk mint marci hevesen, felveszünk mindenkit és senki sem hal éhen, sőt még értenie se kell semmihez, hisz csak a munkavégzés a lényeg, gondolom az is munkavégzés, hogy színes üvegekkel vakarja a tökét, ha épp máshoz nem ért (de persze ért, hisz a szívsebész az imént mutatta meg neki, hogy kell átültetni, és mivel nem született fogyatékkal, érdekli is ez a dolog, ahogy az informatika és a tánctanítás is), vagy nincs elég erőforrás, akkor meg rohadjon meg a nyugat, hogy nem ad pénzt, és dögöljön meg a szívbeteg, mert nincs verseny. Kezdem nem érteni, szerintem mégiscsak szórakozol velem.

"Nem kérdezel"
Lófasz a seggedbe bazdmeg, egyfolytában azt kérdezem, mit hogyan csinálnál, mi hogyan lenne, te meg folyton azt mondod, fogalmad sincs, de kurva jó lenne. Ha van kísérlet értelmes eredménnyel, módszerekkel, tapasztalatokkal, csak mondanál már valamit róla, nem?

@Jean Sol Partre: "Mivel semmi mást nem fektettünk be, a mi hasznunk az a bérünk."

Na, ez például egy nagyon durva vízválasztó baloldali és nembaloldali között.

Ez, hogy mi nem fektettünk be semmit ez az egyik legaljasabb, öngyarmatosító, önalázó neoliberális hazugság.

De, igenis mi befektettünk, és rengeteget. Az én párom például három erőforrást állított elő, összesen 48 órát vajúdva, vérben és mocsokban világra hozva azt a hármat, akikbe mi közvetlenül is befektettünk.

Szétdolgoztuk magunkat, hogy ez a három erőforrás fel tudjon nőni. Huszonkibaszott hét éve folyamatosan fektettünk be ezekbe az erőforrásokba, fejlesztettük őket, újabb és újabb szkilleket vásároltunk nekik, miközben egyúttal fizettük a közterheket is, hogy a többi hasonló cipőben járó sorstársunk is fejleszteni tudja a saját erőforrásait, és közben a közös fejlesztőintézményektől ki-ki annyit kapott, amennyit. De azokat is mi fizettük. Mindeközben fizettük a köz fenntartásának a költségeit is, hiszen erőforrást csak egy olyan országban lehet jól fejleszteni, ahol többé-kevésbé van valamiféle rend.

Szóval kifejlesztettünk három erőforrást, vigyáztunk arra, hogy a telek rendben legyen (apropó: a telek nem befektetés? az meg még mintha a miénk lenne, legalábbis formailag, nem? ontottak érte elég vért az ősök, a vér befektetés?), és most te azt mondod nekem, hogy a feleségem kínjai, a kettőnk 27 évnyi megfeszített munkája, a sok lemondás, a rengeteg, sokszor kilátástalan küzdelem iszonyú erőkkel, mindez egy darab szart se ér, dobjam oda a gyerekeimet a multinak, és találjam jogosnak azt, hogy kizsákmányolja őket, hiszen a munkaerő az olyan, mint a budi mellet a csalán, az csak úgy nyől, a gyereket nem kell megszülni, nem kell felnevelni, nem kell rá költeni, nem kell taníttatni, gyógyítani, ha beteg lesz, az ember a neoliberális rendszerben egy darab híg fos, akinek nincs értéke, és ha kizsákmányolnak minket, akkor erre a saját értéktelenségünkre hivatkozva tartjuk a saját kizsákmányolásunkat jogosnak.

Hát egy frászt! Számomra az ember az érték, nem a kapitalista igénye a munkaerőforrásra. Ha eltűröm, hogy a befektetésem hasznát egy kapitalista vagy egy nyugati állam fölözze le, ráadásul azzal a magyarázattal, hogy ez jogos, mert az én gyerekeimnek, mint munkaerőnek nincsen értéke, hiszen mi a feleségemmel abba nem fektettünk be semmit, akkor ívesen szembeszarom magam, a 27 évnyi munkám, és beleszarok a reményeimbe, a vágyaimba is, hogy majd a sok-sok befektetett munkám hasznaként öregkoromra láthatom majd azt, hogy ha nekem nem is, de legalább a gyerekeimnek jobb lett.

Ha a német állam érdeke úgy kívánja engedjem át őket táplálkozási célú felhasználásra is? Úgyis értéktelenek, nincs bennük semmi befektetés, ez is jogos lenne.

Ezt várod tőlem, hogy én is így gondolkozzam?

@Jean Sol Partre: A hirdetőtábláról volt szó. Nem esküszöm meg, hogy van fényképem róla, de kizárni sem tudom.

@maroz: dehogyis, a gyerekeid azt csinálnak, amit akarnak. Ők a ti befektetéseitek és jogotok van akár megszabni is (nem), hogy dolgozhatnak-e a neoliberális piacon egy nyugati cégnek. Egy kanyit se kell, hogy a nyugat profitáljon belőlük.

De ennek mi köze van ahhoz, hogy az Audi gyár hasznot húz abból, hogy nálunk csinált és működtet egy gyárat?

"A hirdetőtábláról volt szó. Nem esküszöm meg, hogy van fényképem róla, de kizárni sem tudom."

Ha azt mondod, bárhol bármikor bármelyik katonaságnál hirdetőtáblákon közölték a katonákkal, hogy kinek mit kell csinálnia, körberöhöglek esküszöm.
Faliújság az volt, propaganda, hírek, a kantin nyitvatartása, meg talán még apróhirdetések is.
De hogy szolgálati feladatok??? Ki lesz a konyhás holnap, tépj egy cetlit? Fel kéne mosni a folyosót? Kéne egy őr éjjelre a fegyverszobához, jelentkezni lehet este nyolcig? Vagy hogy?

@Jean Sol Partre: Na, mindegy, nem lesz poszt, mert túl macerás, rengeteg videó kellett volna bele, meg kép, meg minden, és jobban átgondolva már nem is tűnt annyira jónak az ötlet.

Tehát ott tartottunk, hogy tettem egy számodra furcsa kijelentést: a természetben nincs verseny. Hogy értem ezt?

A "verseny" az nem egy önmagában létező valóság, ezért nem is figyelhető meg közvetlenül. Amikor mi a természetben zajló "verseny"-ről beszélünk, akkor megkreálunk egy modellt, amelyikről úgy gondoljuk, hogy elég pontosan leírja a valóságot. De a valóságban a fák nem versenyeznek, hiszen a versenyzés az csak egy emberi konstrukció, a fának nincs tudata, ő csak reagál az őt érő környezeti hatásokra. Mi ezt a reagálást leírjuk egy konstrukcióval, azt elnevezzük "verseny"-nek és ettől sokan sajnos már azt fogják tévesen hinni, hogy a verseny az egy létező, a megfigyelőtől független valami. Nem, ez óriási tévedés: a verseny csak a megfigyelő tudatában létezik, és nagyon könnyű olyan másodlagos megfigyeléseket tenni, amelynek során megtapasztaljuk, hogy az elsődleges megfigyelők ugyanazt a szituációt teljesen másként írnak le, attól függően, számukra a "verseny" modell tűnik valószínűbbnek avagy inkább egy másik. Nehéz létezőnek elfogadni egy olyan valamit, amiről ennyire homolokegyenest ellentétes megfigyeléseket tehetnek különböző megfigyelők.

Ez azért fontos, mert ha beláttuk, hogy a verseny az csak egy emberi konstrukció, és nem ősmisztérium, akkor bátran nekiállhatunk a kritikai elemzésének, a dekonstruálásának, és ezáltal felszabadíthatjuk saját magunkat egy, az életünket pokollá tevő téves tudattól, attól, hogy a verseny jó nekünk.

Azon gondolkodom közben, hogy vajon azok, akik olvasgatják a posztjaimat és kommentjeimet, azok vajon tudják, hogy mit értek neoliberalizmus alatt? :))

@Jean Sol Partre: "Akkor csinálj saját céget és élj abból :) Vagy csináld meg a kisközösségedet, végülis az is egyfajta cég."

Csinálnék, de nincs tőkém és a liberalizáció meg a piacnyitás miatt elveszítettem a piacom 90%-át. Tőkéhez nincs honnan jutnom, nem halmoztam fel, hanem a három gyerekemre fordítottam, ami szerinted nem befektetés, így most itt állok kilátástalanul. Pedig én sokkal jobb voltam, mint azok, akik kiszorítottak, csak nekik több pénzük volt. Elméleti esélyem sincs a győzelemre az én konkrét helyzetemben. Gondolj bele, ha te kerülnél ilyen szituációba nem mutatkoznál te is nyitottabbnak az újszerű alternatívákra? Nekem most van más utam?

"Jó körülmények között dolgozom, a bérem versenyképes minden hazai bérrel."
A munkád hasznából a német állam működtet közoktatást. Jót. A német nyugdíjas megy el belőle évente háromszor a Bahamákra. A norvég tininek fizetik a nemváltó műtétjét belőle, miközben akad olyan magyar falu, ahol minden embernek több füle van, mint foga. A te munkád hasznát elviszi a német és ott épít belőle tömegközlekedést, miközben a magyar települések zömébe délután öt után lehetetlen tömegközlekedéssel eljutni. És még sorolhatnám. Tehát amikor azt mondod, hogy neked elég, amennyit adnak, és nem érdekel, hogy a munkád hasznát elviszik az országból, akkor ezzel egyúttal azt is bevállalod, hogy nem vagy velem szolidáris, hogy téged nem zavar, hogy nekem a szűkösség miatt nem jut piac, nem jut a tudásomhoz, a képességeimhez méltó jövedelemszerzési lehetőség, nem zavar, hogy nálam nincs járda, alig van a faluban burkolt út, nincs közigazgatás, mert azt bevitték a városba egy austerity során, nincs közösségi ház, szar a tömegközlekedés, és így tovább, és így tovább, és mindez csak azért, mert a közösen elvégzett munkánk hasznát elviszi a multi, elviszi a német állam, de mindez téged nem zavar, mert te jó fizetést kapsz tőlük. Kezded már érteni, hogy mi az a baloldal? Én szóltam: neked ott az érdekeid miatt nincs helyed. ;)

"Rendszerhiba."
Tehát a neoliberális rendszernek a hibája miatt én általad is ellenőrizhető módon hátrányba kerültem, illetve egyenesen veszítettem. A Bercsényi utcai konkurencia nyert, pedig én kétszer olyan jó vagyok, egyedüli hátrányom, hogy vidéken élek. Mi a jó nekem abban a versenyben, amelyik így, számomra nagyon hátrányos módon működik? Miért kéne én támogassam azt a rendszert, amelyikben én már akkor elbuktam, amikor kiléptem a portám kapuján?

"Tegyük fel, nem a versenyhivatalnál intézel ügyet, hanem valami más intézménnyel, ugyanilyen szar portállal. Ott szerinted mi lenne a különbség?"

Ha intézményesülni kell, akkor azt én úgyszintén az ember felől közelíteném meg. A portál a neoliberalizmusban kell, hiszen a portál a költséghatékonyságot célozza, ami nálam nem elsődleges szempont. Tehát az én rendszeremben elsődleges szempont lenne, hogy ne legyen ügy, de ha mégis van, akkor az az ember ügye, és nem az ügyé az ember, mint ma. Ha intézményesülni kell, akkor azt úgy csinálnám, hogy az intézmény alacsony küszöbű legyen, olyan távolságra a polgárok 95%-ától, ami egy könnyed sétával legyűrhető, az ügyek csak olyan mértékben lehetnének bürokratizálhatóak, amely mérték még nem személyteleníti el az eljárást, és az ügyeket közsegítők intéznék, akik az ilyen munkára vágyók közül kerülnének ki, ha többes a jelentkezés akkor rotációval és sorsolással, ésszerű forgási időszakokkal.

@maroz: baszki, te direkt magyarázol félre mindent.

1. "a három gyerekemre fordítottam, ami szerinted nem befektetés"
lassan anyázni fogok. NEM mondtam, hogy nem befektetés a 3 gyerek(amúgy ténylge nem az, de ez más lapra tartozik). Egyáltalán nem is mondtam semmit a gyerekek és a befektetések kapcsolatáról, te adsz a számba faszságokat. De akkor beszéljünk erről, és mondd meg nekem, miért lenne a TE 3 gyereked az AUDI befektetése? Mert az Audi a saját befektetése utáni hasznot viszi haza, NEM a gyerekeidet. Ha így folytatod, le foglak hülyézni.

2. "Tehát amikor azt mondod, hogy neked elég, amennyit adnak, és nem érdekel, hogy a munkád hasznát elviszik az országból, akkor ezzel egyúttal azt is bevállalod, hogy nem vagy velem szolidáris"

Lassan tényleg nem leszek az. Az én fizetésem az az én munkám utáni haszon. Az utak a cég hasznából kell, hogy épüljenek, ami a befektetései (a munkahely, a projektek...) után keletkeznek. Én a fizetésemmel elégedett vagyok. Ahhoz, hogy a cég mennyi adót fizet, semmi közöm, ez a kormányunk és a cég dolga. Ha balfasz kormányunk van, kevés az adó. Ha magyar cégnél dolgoznék ugyanilyen körülmények között, akkor is elégedett lennék. Mindenesetre az én adómból szerintem elég szolidáris vagyok (és nem teszek mosolygós szmájlit, mert dühös vagyok, nem az adóm miatt, hanem mert direkt terelsz).

3. "nincs közigazgatás, mert azt bevitték a városba egy austerity során"

a rohadék nyugatiak, mi?

4. "Tehát a neoliberális rendszernek a hibája miatt én általad is ellenőrizhető módon hátrányba kerültem, illetve egyenesen veszítettem"

baszki, a neoliberális rendszer nem vett neked időben patront??? ez a TE rendszerhibád.

5. "Ha intézményesülni kell, akkor azt én úgyszintén az ember felől közelíteném meg"

Gyanítom, hogy éhenhalna az a sok intézményi dolgozó. Ha csak ki nem fizettetnénk a nyugattal az egészet.

@Jean Sol Partre: "a vidékieknek finomabb hús jut az asztalára"

Nem igaz. Ennek pont az ellenkezője az igaz.

Mint ahogyan az sem igaz, hogy az élet kegyetlen és az egyenlőtlenségek igazságosak, mert ezek újfent nem természeti törvényszerűségek, hanem emberi konstrukciók. Az élet nem kegyetlen, hanem mi tesszük azzá azáltal, hogy egy kegyetlenségeket szülő igazságtalan rendszert elfogadunk. Nekem semmi érdekem elfogadni egy olyan rendszert, amelyik nekem csak a vesztes pozíciót kínálja, holott én is pont ugyanolyan ember vagyok, mint akit a Bercsényi utcába szart le a gólya, nem érzem alacsonyabbrendűnek, kevesebbnek, alábbvalóbbnak magam nála, ezért nem tudom elfogadni azt a rendszert igazságosnak, amelyik az egyik embernek adja a jólét nyolcvan százalékát, miközben a másik embert leszólja, hogy lehetne neked is jobb, de nem igyekeztél, megérdemled! Én egy ilyen rendszert tagadok, még akkor is, ha nem tudok helyette jobbat, mert ez nekem rossz, tehát nem mondhatom rá azt, hogy jó és hadd menjen.

"Vagy mittudomén, de nem a kibaszott neoliberalizmus tehet arról, hogy vannak falvak és városok és ezekben más körülmények között élnek az emberek. "
De, az tehet róla. A világrendszer globális feloszlása, a centrum-félperiféria-periféria lejtő lokálisan/regionálisan is megjelenik és elindít egy borzasztó folyamatot. Kialakulnak ugye regionális központok, ahol egyre több erőforrás koncentrálódik, egyre nagyobb a jólét, egyre több a fejlesztés, és ez beindítja azt a folyamatot, amit a közgazdászok a tőke perverz áramlásának hívnak. A tőke az elmaradottabb részekről elindul a fejlettebb centrumok felé, így kialakul országon/régión belül is egy lejtő, Budapest a csúcs, a megyeszékhelyek átlagosan a félperiféria, és ami ezen túl van az átlagosan és tipikusan a periféria. Igen, apróbb eltérések vannak, én is jártam Hévízen, de ettől még a domináns az, amit elmondtam.

Tehát beindul az elvándorlás, akik mobilisak azok felfelé vándorolnak: faluról/kisvárosból a megyeszékhelyekre, onnan pedig a fővárosba. Ennek következtében a lejtő lefelé egyre síkosabb lesz, hiszen a periférián élők közül az agilisabbak már elmentek, így a maradóknak semmi érdekérvényesítő képességük nem marad, sorra veszítik el a hozzáférést a közjószágokhoz, leépül a tömegközlekedés, bezárják a közintézményeket, és ez csak fokozódik.

Miközben a centrumok mágnesként vonzanak mindenkit, hiszen egy nagy és gazdag közösség hulladékán még a guberáló is jobban elél, mint a tanyasi szemetesen. Dőlnek az emberek a nagyvárosokba, és ez újabb problémákat okoz, lakhatási, megélhetési konfliktusokhoz vezet, kulturális összezördülések lesznek, és ha szűkösség jön, akkor akár polgárháború is. pontosan ez történt Szíriában is, egy aszály miatt megszűnt a vidék eltartóereje, milliók mentek be a nagyvárosokba, amiből forradalom lett és ennek a következménye özönlik most át rajtunk szépen csöndben.

De Magyarország még csak hallgasson, mert hol vagyunk mi a tizenhárommilliós gigapoliszoktól? És sajnos ez a neoliberális rendszer hozadéka, hiszen az emberek nem jókedvükből mentek el vidékről, hanem azért, mert nem volt más választásuk. Mindenki ment a tőke után és a tőkének ez a centralizáció az érdeke. Az, hogy mi itt maradtunk vidéken nagyjából a faszunkkal a kezünkben és az, hogy a fővárosba fog lassan özönleni mindenki (igen, az én hármam is), aki megteheti és idővel az is, aki nem és az, hogy emiatt súlyos feszültségek lesznek Budapesten a szegények és a gazdagok között (airbnb, ugye, albérlet meg nincs, megyünk lopni, mi a faszt tehetünk mást?), nos, ez mind-mind a neoliberális rendszer sajátossága miatt van így. Erről jó kis előadások voltak a gólyában, ajánlom figyelmedbe a Kritikai Városkutatás Műhelyt, ők dolgozzák fel az ilyen településszociológiai megközelítésű témákat: tek.bke.hu/kritikai_varos/rolunk

"De te most már összevissza beszélsz, a szívsebész azért pucoljon vécét, mert nincs erőforrás a szívátültetésre (ez honnan jött? ki a faszom beszélt erőforrásokról, mikor neked mindenre megvan, ha végre nem a rohadt nyugattól várjuk?)"
Nincs, honnan lenne? Van egy adag erőforrásom, amit gyógyításra fordíthatok. Mondjuk van 100 egységem és egy szívátültetés ebből a mai módszerek szerint 90 egységbe kerülne, és van 100 betegem, akit el kell látnom. Hogy döntsek? Az erőforrás korlátos, 100 van, nincs több. Adjak oda 90 egységet egy ember életének a meghosszabbításáért és tíz egységből oldjam meg az összes többi gyógyítását? A mai rendszerben egyeseknek szívet ültetnek át, míg mások egy szem aszpirint sem kapnak. Miért lenne az én rendszeremben különleges prioritása a szívátültetésnek, és miért ne az aszpirinnak? Tehát beláthatod, hogy ha az én rendszeremben megszűnik a szívsebész kiváltságos státusza, akkor ésszerű, ha róla ugyanúgy gondolkodom, mint bármely más emberről, és nem látok abban semmi ördögtől valót, ha ez az ember is elvégez időnként olyan munkát a köz érdekében, amit mindenki utál elvégezni. Hol látsz te itt ellentmondást?

@Jean Sol Partre: "Kezdem nem érteni, szerintem mégiscsak szórakozol velem."

Akkor ha továbbra is ezt hiszed szerintem fejezzük be, mert ha nem tudod az ellenkezőjét elfogadni, pedig én teljesen őszintén mondom, hogy nem szórakozok veled, akkor inkább hagyjuk. Azt nem bánom, ha kicsit rosszul érzed itt magad, mert azért mégiscsak egy diliház, de nem szeretném, ha nagyon rosszul éreznéd magad. Én tényleg nem szórakozok veled, ezek a részemről tényleg sokszor átgondolt gondolatkísérletek, de elismerem, hogy számodra nagyon szokatlanok és megértem, ha hülyéskedésnek gondolod, de mondom, nem az.

"Lófasz a seggedbe bazdmeg, egyfolytában azt kérdezem, mit hogyan csinálnál, mi hogyan lenne, te meg folyton azt mondod, fogalmad sincs, de kurva jó lenne. Ha van kísérlet értelmes eredménnyel, módszerekkel, tapasztalatokkal, csak mondanál már valamit róla, nem?"

Hiába udvarolsz, nem pucsítok be neked! ;)

Tehát a félreértés abból adódik, hogy nekem egy modellkísérletről van információm, de ez a modellkísérlet nem arról szól, amiről te gondolod, hogy egy egész államot modellezünk, GVH-val együtt, francokat, ilyesmire sem képes, hanem én azért figyeltem fel rá, mert a legalapvetőbb egységünket, a munkahelyünket próbálta meg újragondolni. Ez az a hely, ahol aktív életünk zömét leéljük, a munka az, ami emberré tett bennünket állítólag, de az biztos, hogy az ember egyik lényege a munkája, és emiatt roppant fontos, hogy a munkahely, mint közeg hogyan szerveződik. A modellkísérlet tehát egy olyan munkahely megteremtését célozná, ahol az ember az első, nem a verseny. Erről tudok beszélni, erről kérdezz, mert tudok válaszolni, van bőséges információm.

De arra nekem semmi ötletem, hogy egy nagy rendszer hogyan működhetne a kapitalizmus után, milyenek lennének abban a viszonyok, mert ez meghaladja az én képességeimet, nem tudok egy ilyen elméleti rendszert összerakni, tehát arról ne kérdezz, hogy hogyan működne a GVH az én utópiámban, mert fogalmam sincs.

@Jean Sol Partre: Nem működtet, hanem mi dolgozunk benne, a munkánknak megképződik egy haszna, amit az Audi hazavisz és a 20%-át egyből odaadja az államának.

A munkánkról te azt mondtad, hogy az ehhez az egészhez nem sokat ad hozzá, hiszen a mi munkánk befektetés-értéke csekély, szemben az Audi technológiai jellegű befektetésével. Ezt én kifogásoltam, megpróbáltam megmutatni, hogy ennél nagyobbat már nem is tévedhetsz, hiszen a mi legtöbb eddigi befektetésünk pont hogy a mi munkaerőnk megteremtésébe lett belerakva, a szüleink, a családunk, a közösségünk részéről, és én ezt nem tudom úgy felajánlani az Audinak, hogy itt van a munkaerőnk, szart se ér, használd, gazdagodj rajtunk, mi úgysem érdemlünk ennél többet.

Elég sokszor megmutattam neked, hogy milyen csekély a számunkra is nyitott pálya. Zömét ráadásul még csak nem is olyan multik foglalják el, mint az Audi, aki tényleg olyasmit hozott, ami nekünk csak korlátozottan volt, hanem például a kiskereskedelmi multik. Hányszor elmondtam már, hogy csak ez a hat mamut elfoglalja húszezer kistulajdonos/önfoglalkoztató polgártársunk elől a piacot. Milyen jó is az, amikor mi eladunk egymásnak tíz deka párizsit, és azért, hogy ezt megtehettük átengedünk egy valag pénzt a teszkóknak.

Nincs érdemi pálya, tehát legalább annyi, hogy a munkaerőnk szaré' húgyé' odaadásának a kényszerét ne ünnepeljük, ne mondjuk ár erre az aljas kényszerre, hogy jogos, hanem legalább gondolatban lázadjunk.

"Ha azt mondod, bárhol bármikor bármelyik katonaságnál hirdetőtáblákon közölték a katonákkal, hogy kinek mit kell csinálnia, körberöhöglek esküszöm. "

Velem teljesen fölösleges ezt a stílust gyakorolnod. Elmeséltem egy élettapasztalatom, ezt te hiteltelennek tartottad, ez van, lépjünk már túl rajta.

@maroz: ha a versenyt mint tudatos küzdelmet érted, akkor valóban nem biztos, hogy minden verseny a természetben amit annak hívunk. De az biztos, hogy így sem igaz, hogy nincs verseny. A táplálékszerzés, a dominancia, falkavezérség (ahol van), a párválasztás, mind-mind verseny, abban az értelemben is, hogy céllal és szándékkal küzd érte az állat.

Viszont, ha mindenáron azt mondod, hogy ez nem verseny, akkor nem értem, mi a bajod azzal, hogy pl. vidéken élve hátrányos a helyzeted. Az élet ilyen, nem kell versenyezni, a pechesebb növény fény hiányában elsorvad, kicsire nő, nem versenyzik, csendesen tűr. Nem szidja se a szerencsésebb nagyobb növényt, se a kertészt.

@maroz: "Mint ahogyan az sem igaz, hogy az élet kegyetlen és az egyenlőtlenségek igazságosak"

megint olyat adsz a számba, amit nem mondtam. Az élet kegyetlen és igazságtalan. Ezt mondtam. Mi emberek törekedhetünk rá, hogy javítsunk a természet természetén és valamennyire kiegyenlítsük az esélyeket. Feltaláltuk a szolidaritást (jó, az előfordul az állatvilágban is), az orvoslást, a push-up melltartót, sok mindent. De nem tudjuk teljesen kiküszöbölni, már csak azért sem, mert nincs konszenzus arról, mi az igazságos.

"megszűnik a szívsebész kiváltságos státusza"

Nem a szívsebésznek van kiváltságos státusza. A szívbetegek szorulnak rá, tehát előlük veszed el a lehetőséget, ha a sebész épp budit takarít. Valakit adott esetben megölsz azért, hogy tiszta legyen a vécé, illetve hogy igazságosan oszd el a munkát. És ha mondjuk a szívsebész úgy érzi, máshol több embert gyógyíthat, mert ott jobban hagyják operálni, akkor elmegy és a te kis közösségedben minden szívbeteg meg fog halni, és te leszel a felelős. És persze lehet, hogy a budi is koszos marad.

"megértem, ha hülyéskedésnek gondolod"

nem az idegesít, ha hülyéskedsz, hanem az, ha szándékosan félreértesz, a számba adsz olyat amit nem mondtam, illetve amikor a kontextustól függően egymásnak ellentmondó dolgokat állítasz. Mert vagy mindenki jöhet, hiszen van munka elég, ez esetben ugye ennivaló meg ruha meg szállás is lesz elég, és ez akkor nagyjából azt jelenti, hogy korlátlan erőforrásaid vannak, vagy nincsenek korlátlan erőforrásaid, mert például a szívátültetésre (vagy aszpirinre) nem futja. És ezeket váltogatod, attól függően, mi mellett kell érvelni.

"A modellkísérlet tehát egy olyan munkahely megteremtését célozná, ahol az ember az első, nem a verseny."

Mesélj róla, vagy adj linket, ez érdekel. De alapvetően szkeptikus vagyok, mármint azt gondolom, egy munkahelyet szuperül meg lehet csinálni bármilyenre, remekül működnek a kibucok, meg mindenféle más is, de társadalmi méretekben szerintem nem megy. De kíváncsi vagyok, arra is, milyen munkahelyet szerveztek meg, meg a tapasztalatokra is.

"Nem működtet, hanem mi dolgozunk benne, a munkánknak megképződik egy haszna, amit az Audi hazavisz és a 20%-át egyből odaadja az államának."

Hozza az anyagot, az alkatrészeket, fizeti a villanyt, a vizet, elég sokat rak bele menet közben is. A munkádért megkapod a fizetésedet, gondolom, az Audinál elég nagyot. Haszna az egész folyamatnak van, nem a munkádnak.

"a mi legtöbb eddigi befektetésünk pont hogy a mi munkaerőnk megteremtésébe lett belerakva, a szüleink, a családunk, a közösségünk részéről"

Egyrészt a gyerek nem befektetés, nem azért vannak, hogy nekünk hasznot hajtsanak. A munkaerőd megteremtésébe fektetett erőfeszítésekért cserébe pedig kapod a munkád és azért a fizetésed.

"például a kiskereskedelmi multik. Hányszor elmondtam már, hogy csak ez a hat mamut elfoglalja húszezer kistulajdonos/önfoglalkoztató polgártársunk elől a piacot."

Na ebben tökéletesen egyetértünk, abban is, hogy túl sokan vannak, abban meg pláne, hogy nem lett volna szabad a városok belsejébe engedni őket. De hát erről nem ők maguk tehetnek, hanem ismét az általunk választott vezetők, akik szerinted jól végzik a dolgukat, de ezt például szerintem elbaszták.

"Nincs érdemi pálya, tehát legalább annyi, hogy a munkaerőnk szaré' húgyé' odaadásának a kényszerét ne ünnepeljük, ne mondjuk ár erre az aljas kényszerre, hogy jogos, hanem legalább gondolatban lázadjunk."

Lázadjunk, szerintem szuper munkahelyeket lehetne csinálni, lehet szellemi tőkét is befektetni, ha nincs más, és legfőképpen neveljük meg a vezetőinket, hogy kössenek előnyösebb üzleteket, és ne lopjanak, addig is, amíg kitalálunk egy jobb világrendszert.
Tulajdonképp engem az sem érdekel, ha nulláról egy gyökeresen másmilyet, csak legyen jó. Nekem is 3 gyerekem van és azt szeretném, hogy élvezzék az életet.

@Jean Sol Partre: "Ha így folytatod, le foglak hülyézni."

kár lenne, mert szimplán csak félreértesz. Ezt írod:

"Mert az Audi a saját befektetése utáni hasznot viszi haza, NEM a gyerekeidet."

Én ezt így nem fogadom el, ez a te helyzetértékelésed. Az Audi idejött, és nálunk, a mi területünkön, a mi államunkban, annak az infrastruktúráját használva, etc, velünk együtt, közösen megcsinált egy beruházást. Ehhez ő a technológiát adta, mi a munkaerőt. Neki sok befektetése volt korábban a technológiában, nekünk sok a munkaerőben. Mivel mi vagyunk itthon, ezért számomra elfogadható lenne egy ilyen befektetés akkor, ha a profit 75%-a a miénk lenne, és a 25%-át hazavihetné az Audi. De nem így történik, hanem a közös befektetésünk hasznának a 100%-át az Audi viszi el. Tehát aki ezt elfogadja, az implicit azt is elfogadja, hogy mi ennyire értékeljük a saját befektetésünket, azt, hogy a mi munkákkal felépítettük ezt az országot és szintén a mi munkánkkal felneveltük a gyerekeinket, hogy azok munkaerőként elkezdhessenek dolgozni azért, hogy a saját hazájukban minél több ember minél jobban élhessen. Fillérre pontosan ingyen odadobjuk egy Audinak, egy teszkónak, egy Deutsche Telekomnak, bárhová ahová nézel csak azt láthatod, hogy a külföldi tőke használja az országunkat, amit mi építettünk fel, használja a gyerekeinket, akiket mi neveltünk fel, miközben a munkánk hasznát száz százalékban hazaviszi. Nulla százalékért adtuk el mindenünket, még a testünket is. Ennyit érünk saját magunknak. No, hát ez az, amivel én szakítani szeretnék. Nincs díl, részemről vége.

"Az én fizetésem az az én munkám utáni haszon."

Nem. Téged úgy hívnak a főkönyvben, hogy bérköltség. Téged év végén levonnak a bevételből az összes többi költséggel együtt, és az lesz a haszon. Amit valójában te állítottál elő, de egy fillért sem látsz belőle. Tehát a te fizetésed az a te munkád "hasznának" csak egy része, a munkád teljes hasznád akkor kapnád meg, ha a multi év végén osztozna veled a profiton is. Meglepne, ha ez lenne a rendszer.

"a rohadék nyugatiak, mi?"
Az IMF gyakorlatilag elrendelte a megszorításokat. A neoliberális gazdaságpolitika a megszorításokról szól: költségcsökkentés a közigazgatásban, mert kell a pénz a verseny felpörgetésére, tehát helyben közintézményt bezárni, központosítani, a vidék csak viszi a pénzt, racionalizálni, mintha te nem is ebben az országban éltél volna...

"baszki, a neoliberális rendszer nem vett neked időben patront??? ez a TE rendszerhibád."
Látod, megint én vagyok a rossz, és a rendszer a jó. Holott elmondtam neked, hogy nincs olyan... ööö izé, vagy itt értettelek félre? Szerinted van, létezhet 100%-os megbízhatóságúra tervezhető rendszer? Mert ha ezt gondolod, akkor ebben tévedsz. A rendszer része a számítható hiba is. Mindenkivel elő kell forduljon N idejű nyomtatóhasználat során, hogy legalább egyszer elfelejt patront venni és pont kelemetlen pillanatban fogy ki. Ez nem hibája az én rendszeremnek, hanem sajátossága, amivel ha van elérhető hibajavító lehetőség, akkor együtt lehet élni. Minden rendszerben lesznek hibák és az a kérdés, hogy hol mennyibe kerül az ad-hoc hibajavítás.

Tehát a kérdésem az, hogy ha az én rendszerem már elméletileg sem javítható, akkor a saját rendszerem hibájából adódó problémát mennyire hatékonyan tudom megoldani én egy neoliberális rendszerű országban. Bemutattam neked konkrét adatokkal, hogy ebben a nagy rendszerben, mint amiylen az ország is nekem ez a hibajavítás drasztikusan többe kerül, mint egy másik magyar állampolgárnak. A különbséget nem az eltérő képességeink adják, nem azért van ez, mert valamelyikünk képzettebb, mint a másik, ennek semmi más oka nincs, mint az, hogy a magyar állam különböző helyein élünk.

Ahol tehát én élek ott a rendszer miatt egy hozzám hasonló habitusú embernek már eleve nagyon durva hátrányból kell indulnia, és sokszor pont a lakóhelye az, ami teljesen meg is gátolja abban, hogy a versenyekben győzhessen. Tehát az én rendszerem jó, mert tovább már nem javítható, de mennyire jó az ország neoliberális rendszere, amelyik pusztán az eltérő földrajzi tartózkodási hely miatt egy olyan országban, amelyik egy nap alatt az átlója mentén is átbiciklizhető teljesen vesztes pozíciókba kényszerít embereket? Miért támogatnék én egy olyan rendszert, amelyik egy olyan módon szervezett versenyre alapul, amelyikben én, rajtam kívülálló okok miatt nem nyerhetek?

"Gyanítom, hogy éhenhalna az a sok intézményi dolgozó. Ha csak ki nem fizettetnénk a nyugattal az egészet."
Miért gondolod, hogy éhen halna? Miért kéne a nyugat fizesse?
Elmondtam neked, hogy

@maroz: Az a csonkmondat a végén csak úgy ottmaradódott, a kommentnek a kérdőjellel vége. :)

@maroz:
"Audi"

Mi befektettünk, hogy legyen munkaerőnk. Ő jött és épített egy gyárat, plusz üzemelteti. A mi munkabérünk a mi befektetésünk után járó hasznunk. Az Audinak nincs munkabére, neki a nyereség marad, amiből adózik a Magyar államnak is, cserébe azért, hogy az is hozzájárult a befektetéshez (a mi munkaerőnkhöz, hisz a területért remélhetőleg fizetett az Audi). Az ezen felüli rész az Audié, hisz valamit ő is rakott a dologba és fizetést meg nem kap. Ő meg elosztja a Német állammal, az ő dolga.
Ami ebből minket érint, az a mi fizetésünk nagysága és hogy mekkora adót fizet az államnak. Mindkettő alku kérdése, illtve az adó az korrupció kérdése is. Ha kevés, akkor valaki rosszul alkudott, vagy korrupt.
Ha az Audinak nem érné meg, mert túl sokat kérnénk, akkor nem jönne ide és baszhatnánk a befektetésünket, mert nem lenne hol dolgozni.

"Téged úgy hívnak a főkönyvben, hogy bérköltség"

Az Audi számára bérköltség, számomra a munkaerőm (a befektetésem) utáni haszon.

"Az IMF gyakorlatilag elrendelte a megszorításokat. A neoliberális gazdaságpolitika a megszorításokról szól: költségcsökkentés a közigazgatásban, mert kell a pénz a verseny felpörgetésére, tehát helyben közintézményt bezárni, központosítani, a vidék csak viszi a pénzt, racionalizálni, mintha te nem is ebben az országban éltél volna..."

Volt pénzünk??? Ha nem, mit ugrálunk, mi a fenéből tartjuk fenn a hivatalokat? Tudtál volna más megoldást, ahol nem takarékoskodunk?

"A különbséget nem az eltérő képességeink adják, nem azért van ez, mert valamelyikünk képzettebb, mint a másik, ennek semmi más oka nincs, mint az, hogy a magyar állam különböző helyein élünk."

De mi köze ehhez a rendszernek? Bármelyik másik államban ugyanez lenne a helyzet, mi köze ehhez a neoliberalizmushoz, a szocializmushoz vagy bármilyen más rendszerhez?

Biztosan van valami előnye annak, hogy az ember faluban lakik, mondjuk biztosan sokkal hamarabb jutsz lóhoz, vagy csirkéhez, mint a Bercsényi utcaiak. Adott esetben ad-hoc nagy előnyben lennél, ha pont arra lenne szükség.
A rendszerhiba lehet, hogy nem hiba, hanem sajátosság, de ha például a repülőn pont a levegőben lép fel egy ilyen sajátosság, akkor ad hoc lezuhan és mindenki meghal, míg a földön nyugodtan rendszerhibázhat. Ez így működik, ez esetben a rendszerhiba nyer és mi veszítünk, mert nem 100% a megbízhatóság, ez a repülés sajátossága. Rajtunk kívülálló okok miatt halunk meg és nem tehetünk semmit.
Illetve csökkenthetjük a kockázatot, a te esetedben azzal, hogy dupla adag patront tartasz otthon, vagy beköltözöl a Bercsényi utcába (ez esetben persze elveszted a verenyelőnyödet ló vagy csirke esetére) a repülés esetében meg fogalmam sincs.

Amúgy az is lehet, hogy aki a Bercsényibe indul patronért, az útközben kitöri a lábát és mégis te nyersz, rajtad kívülálló okok miatt.

"Miért gondolod, hogy éhen halna? Miért kéne a nyugat fizesse?"

Ha egyszer a szívsebészre meg aszpirinre sincs pénz, honnan lesz kajája a sok adminisztrátornak?
Fogalmam sincs, miért kéne hogy a nyugat fizesse, de neked biztos van :)

@Jean Sol Partre: "Ha az Audinak nem érné meg, mert túl sokat kérnénk, akkor nem jönne ide és baszhatnánk a befektetésünket, mert nem lenne hol dolgozni."

Az Audi vagy húsz éve jött ide, tán még annyi se. Mintha előtte soha semmi munka nem került volna Magyarországon, ugye..

De mindegy, értem az álláspontodat. Neked érdeked a multi és a neoliberális rendszert védened, hiszen te ezekkel jól jársz, én rosszul járok velük, tehát támadni fogom. Az, hogy ki-ki a saját érdeke szerint cselekszik és gondolkodik teljesen normális, tehát lezárhatjuk ezt a szálat azzal, hogy mindketten követjük a saját érdekeinket, azok homlokegyenest ellentétesek, és majd ha egyszer lesz barrikád, akkor azon összefutunk és lerendezzük, ahogyan az érdekütközéseket le szokás rendezni. ;)

"Tudtál volna más megoldást, ahol nem takarékoskodunk? "

Most is tudok. Államosítani kéne a teszkókat, az audit, a..., minden olyan külföldit, aki már elég dagadtra zabálta magát nálunk. A teszkók száz százalékát, az audik 75-95%-át, és akkor nem kéne takarékoskodni, mert leszarhatnánk azokat, akik erre presszionálnak minket.

"Bármelyik másik államban ugyanez lenne a helyzet, mi köze ehhez a neoliberalizmushoz, a szocializmushoz vagy bármilyen más rendszerhez? "
Nem igaz. A centrumországokban sokkal, de sokkal jobb a tömegközlekedés, a vidék nincs évezredekkel lemaradva a fővárostól, kisvárosokban és falvakban is vannak műszaki boltok, közösségi házak, utak, járdák, hivatalok, hadd ne soroljam.

Hetven-kibaszott-kilenc kilométerre élek a fővárostól, és ha részt szeretnék venni ott egy esti, 18.00-tól kezdődő közösségi eseményen, akkor el kell indulnom itthonról nem sokkal ebéd után, és ha a program végéről nem állok fel és nem indulok meg a pályaudvar felé sovány malac vágtában, akkor aznap már nem tudok hazajönni. De ha szerencsém van és elérem az utolsó vonatot, akkor van rá bő 70% esélyem, hogy az pont annyit fog késni, hogy már ne érje el a csatlakozást az aznapi utolsó buszomhoz. Szóval ha minden klappol, akkor este 11-re már itthon is vagyok. És csak ugyanazt csináltam, mint egy budapesti: "beugrottam" egy kis esti programra. Légvonalban 79,2 kilométerre élek a nulla kilométerkőtől. Hát nem, sajnálom, de én elég sokszor kihúztam már a seggem a tanyámról, és tudom milyen a centrumországokban a tömegközlekedés, a vidék és a város eltérései, és piszkosul nem igaz, hogy bármelyik államban az lenne a helyzet, mint nálunk.

"Biztosan van valami előnye annak, hogy az ember faluban lakik, mondjuk biztosan sokkal hamarabb jutsz lóhoz, vagy csirkéhez, mint a Bercsényi utcaiak."
Nem igaz. Lóhoz jutni iszonyatosan drága, ezt csak az elit engedheti meg magának. A csirkét falun is a teszkókból veszik, vagy a helyi kisbótokból, a legolcsóbb, feltehetőleg a lófasz se tudja honnan származó ipari szart. Minőségi baromfit a kiemelt bevásárlóközpontokban kapsz, és néhány budapesti elitpiacon.

"vagy beköltözöl a Bercsényi utcába (ez esetben persze elveszted a verenyelőnyödet ló vagy csirke esetére)"
Nincs pénzem beköltözni a Bercsényi utcába. Nincs semmiféle versenyelőnyöm, a magyar vidék a kisember számára semmi előnyt nem rejt.

Tehát akkor fogadjam el, hogy ilyen az élet, nekem ez a neoliberális repülő csak azt tudja rendszerszinten nyújtani, hogy minden egyes alkalommal garantáltan lezuhanok?

Miért nem azt írod, hogy igen, durván nemet kell mondani a megszorításokra, a közügyeink leépítésére, mert ha így folytatjuk, akkor egy borzalmas országot építünk? Lesznek a fővárosiak közül azok, akik elit helyen élnek, elit körülmények között, és lesz az összes többi, aki hozzám hasonlóan egyre hátrányosabb helyzetben él, egyre kilátástalanabbul, és egyre dühösebben.

Látod, ezért mondják arra az ideológiára, amit te is követsz hogy nemzetellenes, mert minket, vidéki kisembereket ennyire szarba se vesz. Számomra a neoliberális ideológia pontosan azt mondja, amit te is: költözz el a centrumba, vagy törődj bele, hogy te ki vagy rekesztve a legtöbb jóból. Az, hogy nem tudok, mert erre nincsenek erőforrásaim már nem érdekli őket, akkor marad a második a lesajnálás, így jártál, kis hülyém, de hát ilyen a zélet, törőggy bele és vakargasd csak otthon a disznód oldalát, ha már neked ezt dobta a gép.

"Ha egyszer a szívsebészre meg aszpirinre sincs pénz, honnan lesz kajája a sok adminisztrátornak?
Fogalmam sincs, miért kéne hogy a nyugat fizesse, de neked biztos van :)"

Számomra átláthatónak tűnt a példám: van egy adott pénz, tehát nem igaz, hogy nincs, mert van, szóval VAN PÉNZ, de nem korlátlanul, hanem korlátosan. VAN 100 egység, amit egészségügyre fordíthatunk, és ezt többféleképpen is eloszthatjuk.

NAPJAINKBAN, a neoliberális rendszerben ez úgy van elosztva, hogy egyesek megkapják a szívátültetést is, míg más embereknek aszpirin sem jut. EZ MA VAN ÍGY.

Az én utópiámban ez NEM VAN ÍGY. Negatív, tagadva, tehát ott az lenne, hogy a RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLLÓ 100 egység erőforrást másként, igazságosabban osztanánk el, és abból NEM finanszíroznánk szívátültetéseket.

@Jean Sol Partre: Na, nezd meg, igy gatolja az unios transzfer azt, hogy nalunk tenyleg korszeru oktatast lehessen csinalni:

kakukkfeszek.blog.hu/2015/10/14/az_autogyarak_titokban_oktatjak_a_csalast_az_egyetemeinken

@maroz: "Mintha előtte soha semmi munka nem került volna Magyarországon, ugye.."

De, volt. Mégis jutott az Audinak is elég munkás, tehát vagy volt szabad kapacitás, vagy valakik (munkások) jobban járnak az Audival. Ha mások kárára járnak jobban, az az állam dolga, hogy ne hagyja, és ez rendszerfüggetlen.

"Neked érdeked a multi és a neoliberális rendszert védened, hiszen te ezekkel jól jársz"

Nekem kibaszottul nem érdekem a neoliberális rendszert védenem, nem járok különösen jól vele és úgy gondolom, bármilyen más rendszerben is jól járnék, életerős munkaképes ember vagyok, sok mindenhez értek és gyorsan tanulok, mit ne tudnék megcsinálni?
Semmi közöm a neoliberalizmushoz, nem is érdekel. Az utópiádat kritizálom csak, meg főleg azt az attitűdöt, hogy kenjünk minden hibát másra, olyan messzire hogy a saját felelősség árnyéka se vetődhessen ránk.

"Államosítani kéne a teszkókat, az audit"

Ja, zabrálni, mint anno a kommunisták. Gondolod, hogy _bárki_ bármit hajlandó lenne idehozni utána? Aki teheti elhúzna innen a picsába, ezt már játszottuk, köszi szépen. Amúgy is szimpatikus hozzáállás, várjuk meg amíg valaki felépít itt valamit aztán einstand, a Pásztor fivéreket is hogy szerették érte. És nyilván a németek is szó nélkül hagynák, hogy az ő tulajdonukat lenyúljuk, talán még a támogatások összegét is növelnék, hogy be tudjuk varrni a lyukat a seggünkön végre.
Padlássöprést is rendeznél a kulákoknál?

"A centrumországokban sokkal, de sokkal jobb a tömegközlekedés, a vidék nincs évezredekkel lemaradva a fővárostól, kisvárosokban és falvakban is vannak műszaki boltok, közösségi házak, utak, járdák, hivatalok, hadd ne soroljam"

Mert van rá pénzük, azért. Te meg már a szívbetegeket is halálra ítéled, honnan a picsából csinálnál pénzt közösségi házakra? Stadion nem kéne? Műszaki bolt meg akkor lesz, ha lesz kereslet, mert 10 évente egy Canon patronból nem fog megélni szegény boltos. Tudom, amikor épp nincs vásárló takarítson budit, de akkor meg minek küszködjön a műszaki bolttal? Vagy ha az sem gond, nyiss te egyet, közösségi műszaki bolt, akár be is jöhet.

"Minőségi baromfit a kiemelt bevásárlóközpontokban kapsz, és néhány budapesti elitpiacon."

Ahonan én származom, a rokonok még tartanak disznót is, csirkét is, kertjük is van, boltba csak kenyérért mennek. De az biztosan másik falu, ahol még megteremnek az ilyen jószágok. És csak kell valami más előnyének is lenni a falunak, mert sok ismerősöm költözött el, vagy tervezi, hogy elköltözik vidékre. A ló meg lehet, hogy drága, de pénzt is lehet vele keresni, és tuti, hogy falun jobban elvan, mint pesten a belvárosban.

"Tehát akkor fogadjam el, hogy ilyen az élet, nekem ez a neoliberális repülő csak azt tudja rendszerszinten nyújtani, hogy minden egyes alkalommal garantáltan lezuhanok?"

Ha elfogadod, hogy a természetben nincs verseny, hanem a normális rend az, hogy az erősebb kutya baszik és a pechesebb/gyengébb elpusztul, akkor nincs sok más lehetőséged. Ha mégis úgy gondolod, küzdenél kicsit, akkor próbálkozhatsz csökkenteni a hátrányodat. Ésszel, tervezéssel, felméred, nincs-e mégis valami előnyös a helyzetedben. Más nincs, remélhetjük, hogy az állam majd kiegyenlíti az esélykülönbségeket, de ahhoz ugye olyan kormányt kéne választani, amelyik ezzel törődik. Megoldható az neoliberálisan is, hogy építünk utakat, átalakítjuk a portált, ingyen adjuk az elektronikus aláírást, csinálun helyi adminisztrációt... Pénz és elhatározás kérdése. Például a stadionok helyett ezt is lehetett volna (bár én az egészségügybe és az oktatásba tenném elsőként).

"marad a második a lesajnálás, így jártál, kis hülyém, de hát ilyen a zélet"
Nem, ezt te mondod. Nincs, ne legyen verseny, azaz ne kelljen küzdeni, repüljön a sültgalamb a számba.
Nézd, édesapám igazi vidéki gyerek volt, saját erejéből lett diplomás, vért izzadt, hogy tanuljon. Első generációs lévén ő még nem olvasott sokat, igazából nem is volt elég jó a tudása, nekem csak azt tudta átadni, hogy a tudás fontos, de segíteni a tanulásban nem nagyon tudott. Én már megtanultam mindent és én már tanulni is tudok a gyerekeimmel, nem csak példát mutatni. Borzalmas nagy előnyben vannak ahhoz a gyerekhez képest, akinek a szüleinek még érettségije (ad abszurdum 8 általánosa) sincs, megvan az esélyük egy jó iskolához, egyetemhez, nyelvtudáshoz. De ehhez 3 generáció kellett és kitartó munka. És ez akkor is így lenne, ha közben bármilyen más rendszer lenne. Kivéve, ha tudunk egy olyan rendszert, amiben nem jelent előnyt ha tanulsz, ha értesz valamihez, de szerintem egy olyan rendszer életképtelen és ezt még nem sikerült megcáfolnod.

"a RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLLÓ 100 egység erőforrást másként, igazságosabban osztanánk el, és abból NEM finanszíroznánk szívátültetéseket."

Ennek a rendszernek az igazságosságát akkor ítéld majd meg, ha te leszel szívbeteg és pár szimpla náthás miatt meg fogsz halni.

@Jean Sol Partre: "Gondolod, hogy _bárki_ bármit hajlandó lenne idehozni utána?"

Ha nincs jó ajánlat nincs üzlet, sajnálom. A tőke és a centrumországok legalább 30 éve lerabolnak minket, nekik dolgozunk, oda megy a munkánk haszna. Ideje lenne visszavenni egy kicsit.

"És nyilván a németek is szó nélkül hagynák, hogy az ő tulajdonukat lenyúljuk, talán még a támogatások összegét is növelnék, hogy be tudjuk varrni a lyukat a seggünkön végre."
Szinte biztos vagyok benne, hogy igen. Mit kezdhetnének? Mi is hagytuk, szó nélkül, tehát csak azt kapnák, amit mi tőlük. A támogatások miatt van lyuk a seggünkön, de ezt már elég sokszor leírtam. Láttad a mai posztom? Uniós pályázat.

"Padlássöprést is rendeznél a kulákoknál?"
Abszolút! Százmilliós vagyon fölött 98%-os vagyonadó, alatta progresszív. Visszavesszük, amit a Csányik és a társaik az országtól elraboltak. Ez miért fáj neked? Te lennél a Csányi? ;)

"Te meg már a szívbetegeket is halálra ítéled, honnan a picsából csinálnál pénzt közösségi házakra?"
Bizony. Ha számomra az a kérdés, hogy a rendelkezésemre álló erőforrásokból húsz ember életét mentem meg VAGY egy kiváltáságosét, akkor én nem haboznék dönteni. Házak vannak, mint a tetű, csak elfoglalják őket a doktordöménypéterek. A ház a legkevesebb. Visszafoglaljuk őket.

"Műszaki bolt meg akkor lesz, ha lesz kereslet, mert 10 évente egy Canon patronból nem fog megélni szegény boltos."
Kereslet nincs, mert itt az emberek nem tudnak dolgozni, elmenni nem tudnak, mert nincs tömegközlekedés, elköltözni nem tudnak, mert nincs rá pénzük, és kereslet akkor lenne, ha nem rabolná le a centrum a vidéket, mert mi se vagyunk alávalóbbak egy osztrák/német kisfalunál, és ott is van bolt, mert ott van pénz, hiszen mi is nekik dolgozunk.

"Vagy ha az sem gond, nyiss te egyet, közösségi műszaki bolt, akár be is jöhet."
Miért ajánlod ezt, amikor magad is megállapítottad, hogy nincs kereslet? Te ennyire nem érzed át az én helyzetem, számodra ennyire nem világos, hogy én teljesen komolyan beszélek, és nekem nagyon fáj, hogy ilyen egy vidéki ember élete? Neked ez az egész csak unaloműző hülyéskedés, tényleg ennyire nem vagy képes egy centi empátiára sem?

"A ló meg lehet, hogy drága, de pénzt is lehet vele keresni, és tuti, hogy falun jobban elvan, mint pesten a belvárosban."
Látod, ez is milyen. A ló ma egy üzlet, komoly befektetés, komoly tőke kell hozzá, és aki kellően nagy tőkét nyom bele az arat. A ló ma nem egy parasztjószág, hanem egy luxusállat, amit az elit kedvtelésére tartanak. Egsézen biztosan nem válna épülésedre, ha megpróbálnád megismerni a vidéket?

"Ha elfogadod, hogy a természetben nincs verseny, hanem a normális rend az, hogy az erősebb kutya baszik és a pechesebb/gyengébb elpusztul, akkor nincs sok más lehetőséged."
A természetben megfigyelt viselkedési jelenségek érdemben nem vetíthetőek át az emberi társadalmakra. Az az állítás, hogy a mai emberi civilizációnk mutatna bármilyen olyan jellegzetességet is, amit evolucionista, versengésre alapozó párhuzamokkal, modellekkel le lehetne írni egy butaság, különösen súlyosan butaság a szociáldarwinista változata, azaz a neoliberális ideológia azon része, mely szerint az emberi élet egy verseny, küzdeni kell az életbenmaradásért, egy meritokratikus megmérettetésben felül kell kerekedni, a jobb győz, a rosszabb elhullik, és ez jó az egész emberi fajnak.

Te azt nem értetted meg még mindig, hogy én a verseny valóságosságát nem ismerem el, a versenyt, mint emberi konstrukciót igen. Akár még el is fogadom alkalomadtán, bár ultizni nem tudok, de lehet, hogy egy vasárnap délután kihívom a családomat egy "ki tud szarabb szóviccet kitalálni?"-versenyre.

Én a munkások számára nem a versenyt látom kivezető útnak, hanem a küzdelmet. A harcot. Nekünk nincsenek eszközeink a versenyhez, viszont egyre jobbak leszünk a harcban. Az ugyanis, akinek már semmi veszítenivalója nincs, az egy idő után elkezd nem félni. Az ilyen piszokul veszélyes ellenség tud lenni, láttunk és látunk is rá példákat.

"De ehhez 3 generáció kellett és kitartó munka."
Ez társadalmilag, tehát nem csak az egyéni példákat nézve úgy néz ki, hogy a szintugráshoz kell 3% kitartó munka és 97% szerencse. Nekem, aki egy isten háta mögötti faluból indult teljesen egyértelműen szerencsém volt, a véletlenek alakulása miatt tudtam kitörni, és én visszanéztem, mert ezt így tartom tisztességesnek, és azt láttam, hogy ez az évjáratomból rajtam kívül másnak nem sikerült. Egynek se. Te az a szerencsés vagy, aki a szerencséjét saját magának, a saját ügyességének tulajdonítja, és nem veszed számításba, hogy ugyanaz az út, ami előtted egy szerencse miatt megnyílt az a nagy többség számára zárva maradt és ma is zárva van.

"És ez akkor is így lenne, ha közben bármilyen más rendszer lenne."
Ez nem igaz, ez az ezelőtti rendszerben is más volt, akkor tényleg nagyon sok vidéki ténylegesen fel is tudott zárkózni, sokkal nagyobb volt az átjárhatóság a társadalomban, mint ma.

@Jean Sol Partre: "És ez akkor is így lenne, ha közben bármilyen más rendszer lenne. Kivéve, ha tudunk egy olyan rendszert, amiben nem jelent előnyt ha tanulsz, ha értesz valamihez, de szerintem egy olyan rendszer életképtelen és ezt még nem sikerült megcáfolnod."

de hát hol mondtam én hogy ne tanulnánk, ne igyekeznénk a maival ellentétes módon úgy megszervezni a munkánkat, hogy abban ne a ma elvárt őrületes specializáció legyen a rendezőelv, hanem az, a közösség együtt ért valamihez, együtt tanul, és ez az önfejlődés természetesen előnyt jelent, de ezt az előnyt igazságosan fogjuk elosztani, és nem lesz az, hogy egy ember előnyéért 99 másik meggebed, mint ma.

"Ennek a rendszernek az igazságosságát akkor ítéld majd meg, ha te leszel szívbeteg és pár szimpla náthás miatt meg fogsz halni."

Tehát azt mondod, hogy én ne a közjót, ne azt nézzem, hogy kilencvenkilenc polgártársam szenved, közülük húsz úgyszintén halálos beteg, róluk feledkezzem meg, és csak azt nézzem, hogy a rendszer nekem jó-e. Igen, lehet így is nézni: leszarom, hogy fillérekért megmenthető lenne százezrek élete, neik semmit, nekem új szívet! Lehet így is nézni, mert sajnos ez van, a legtöbb ember a vélt érdeke szerint nézi, holott a valóságban ma a túlnyomó többségnek így se úgy se jutna szívátültetés, ne haragudj, de lehet, hogy még neked se, Csányinak három is, de azért mi, kisemberek kardoskodjunk egy olyasmiért, ami ugyan egy utópiában jól mutat, de a valóságban számunkra elérhetetlen.

Tehát nekem nem nehéz lemondanom a szívátültetésről, mert az számomra úgysem érhető el, így nem veszítek semmit. Ugyanez igaz a jelenlegi rendszer egyéb jóléti javaira is. Felőlem ne küldjön az unió egy fillért se, nekem eddig se jutott belőle ez után se fog, miért aggódnék én a transzferek miatt? Mi okom lenne arra, hogy ne támogassak egy brutális államosítást és a 98%-os vagyonadót? Egyet mondj!

@maroz: "A támogatások miatt van lyuk a seggünkön"

Tehát, ha kapunk pénzt, de hülyeségekre kell költenünk, akkor kevesebb pénzünk lesz, mintha egyáltalán nem kapnánk? Nem értem a matematikát.

"Ez miért fáj neked? "
Az adó nem padlássöprés, másra válaszoltál.

"hiszen mi is nekik dolgozunk."
Ha az Audinak dolgozol. Azért nem minden cég multi.

"húsz ember életét mentem meg"
aszpirinnal?

"Én a munkások számára nem a versenyt látom kivezető útnak, hanem a küzdelmet. A harcot."

Ki ellen?
Tisztára déja vu érzésem van. És sajnos tudom, az első próbálkozásból mi lett és azt is, hogy törvényszerű volt az eredmény.

"Te az a szerencsés vagy, aki a szerencséjét saját magának, a saját ügyességének tulajdonítja"

Nem, én az apám kitartásának tulajdonítom (és a nagyszüleimnek, akik felismerték, neki ez kell és hajlandóak voltak támogatni, tudva tudván, hogy ezzel elveszítik a munkáskezet otthon), ami az én szerencsém. Nekem ebben semmi érdemem, csak folytatnom kell, minden adott. Nyilván kellett hozzá szerencse is, nem is kevés.
Azt is tudom, milyen ma vidéken, elég sok rokonom él ott és én is gyakran járok túrázni, látok sok mindent. Igen, a tendencia rossz, egyre rosszabb és nehezebb lesz, nő a szakadék.
Ezen nem vitatkozunk. De mindezért a nyugatot hibáztatni és azt állítani, a kormányunk csak azt teszi amit tehet/tennie kell, ráadásul jól, mérhetetlen ostobaságnak tartom, és abszolút nem győztél meg semmivel az ellenkezőjéről. Lehet, rosszul ad pénz, lehet, le is nyúlja az egészet amit ad, lehet, amit nem nyúl le azt a mi korrupt vezetőink zsebébe szánja, de ettől még a mi országunkért a mi vezetőink a felelősek. És neoliberalizmusban is lehet tisztességesnek lenni, lehet figyelemmel lenni az emberekre.
Ha megfigyeled, a vasút megszüntetések, az iskolabezárások, a kórházak megszüntetése, az utak elhanyagolása mind mind saját hatáskörben történt, mindíg egyéni érdekek mentén, épp ki fekszik a kormánynál jól, rosszul, kicsinyes bosszúk, sajtát zsebre menő bulik döntöttek el minden ilyet. NEM a nyugat, nem a neoliberalizmus, hanem az aktuális kormány és az aktuális helyi hatalmasságok, oligarchiák passzolgatják a földeket, az utakat és a támogatásokat. Még az iskolák is azserint mozognak, melyik polgármester akarja lenyúlni a pénzeket, vagy hol kell egy igazgatói állás valakinek. És stadionod előbb lesz, mint műszaki boltod.
Végtelen empátiám van, de nem tudok azonosulni a másokra mutogató, másokat hibáztató hozzáállással.

Iszonyú szerencse kell ma kitörni a faluból, nekem sok kollégám van, akinek sikerült, ahogy elnézem, a szerencséjük legalább 70%-ban a szüleiket jelentette (nem vagyont, hanem elszántságot és iránymutatást), a maradéknak meg volt egy jó tanítója, aki elindított valamit.

De akkor tényleg mondd már el, mi az elképzelés. A munkásosztály harcba száll, einstandolja a gyárakat meg a kereskedelmi multikat. Aztán? Ha az Audi meg a Merci nem szállít alkatrészt akkor nem lesz mit gyártani, ott fog lerohadni mindkét gyár. A fél ország (akik úgy gondolják, ők jól járnak a neoliberalizmussal) emigrál. Az EU támogatások nyilván leállnak, de ha nem, úgyis felbontod a szerződéseket.
És aztán mi lesz? Átalakítod a munkahelyeket, hogyan? Mi volt ezekben a kísérletekben? Laknunk ezek szerint lesz hol, Dr Dömény úgyis az emigránsok között lesz. És mit fogunk enni? És mivel fűtünk télen? Mivel világítunk?

@maroz: "az önfejlődés természetesen előnyt jelent, de ezt az előnyt igazságosan fogjuk elosztani"

na ezt hogyan oldod meg, erre vagyok kíváncsi! meg arra, hogy amit évtizedeken át kell tanulni, hogy az ember jó legyen, ott hogy csinálod, hogy közben ne legyen specializáció?

"Tehát azt mondod, hogy én ne a közjót, ne azt nézzem, hogy kilencvenkilenc polgártársam szenved, közülük húsz úgyszintén halálos beteg, róluk feledkezzem meg, és csak azt nézzem, hogy a rendszer nekem jó-e"

Nem ezt mondom. Azt mondom, hogy az igazság, az igazságosság nagyon relatív.

"Mi okom lenne arra, hogy ne támogassak egy brutális államosítást"

Mert hülyeség? Mert értelmetlen? Mert éhenhalsz ha megteszed? Mert kipróbálták és nem jött be? Mert bizonyíthatóan nem működik?

@Jean Sol Partre: "Tehát, ha kapunk pénzt, de hülyeségekre kell költenünk, akkor kevesebb pénzünk lesz, mintha egyáltalán nem kapnánk? Nem értem a matematikát."

Közgazdaságtan, a kincsek átka:

ingyenebed.blog.hu/2006/12/06/a_kincsek_atka

"Ki ellen?"
Miért kéne valaki ellen?

"én az apám kitartásának tulajdonítom"
Igen, a szerencsét tipikusan annak szokták tulajdonítani. A kudarcot pedig a körülményekkel magyarázzák. Szociálpszichológia. :)

"mérhetetlen ostobaságnak tartom, és abszolút nem győztél meg semmivel az ellenkezőjéről."
Nem is akartalak. Esélyem sem lett volna, hiszen te mát eleve mérhetetlen ostobaságnak tartottad. No meg: ülj le, és gondold végig, hogy mi lenne annak a következménye, ha megváltoztatnád az álláspontod és elkezdenéd te is helyesnek gondolni? Hogyan élnél tovább? ;)

"Ha az Audi meg a Merci nem szállít alkatrészt akkor nem lesz mit gyártani, ott fog lerohadni mindkét gyár."
Akkor gyártunk azt, amire igény lesz az országban és van hozzá alapanyag. Ha pedig lerohad akkor visszaállítjuk a Natura 2000-et és vállat vonunk.

"A fél ország (akik úgy gondolják, ők jól járnak a neoliberalizmussal) emigrál."
Már ötezernél lezárnák az osztrákok a határt, de mi bajod azzal, ha az ember ott keresi a boldogságát, ahol szerinte jobb? Mi a baj azzal, ha valaki Németországban szeretné élni az életét? Menjen, sok sikert neki.

"Laknunk ezek szerint lesz hol"
Félmillió üres ingatlan van ma is az országban. Lakni nagyon sokaknak ma sincs hol. Budapesten nagyon sok vidéki fiatal számára ma egészen egyszerűen vagy lehetetlen, vagy csak komoly áldozatok árán lehetséges a lakhatás. Az ingatlanpiacot a spekulánsok uralják, a beruházások az ingatlanpiacon a külföldi tőke érdekeit szolgálják (igen, ma azért is a külföldnek küldjük a profitmilliárdokat, hogy hagynak minket a saját országunkban az ő ingatlanaikat üzemeltetni!), az önkormányzatoknak nem érdekük a bérlakásépítés, de szerencsére forrásuk sincs rá, mert erre az unió nem ad, most őszintén, mit veszítenénk mi, ha elmenne az Audi? Mi eddig se fértünk hozzá a lakhatáshoz tisztességgel, mi az, amit elveszítünk? A semmit? :)))

"És mit fogunk enni?"
Várj, megnézem.

Kukoricakrémleves és rizottó (csirkés vagy blőőőőe, vagy vega), jó lesz?

Amúgy meg: aki ma sem tud enni (1,2 millió honfitársunk, kb.), annak nem édesmindegy?

"És mivel fűtünk télen?"
Azzal, ami a rendelkezésünkre áll. Ma az ország összenergia-igénye 72 kWh/nap/fő, ennyit ma tudunk fedezni. Az én utópiámban ennek a tizedéből el lehet lenni. Ha marad, akkor exportáljuk. Megvesszük Szaúd-Arábiát, homokozónak.

Amúgy meg: aki ma sem tud (közel milliós ez a szám is), annak nem édesmindegy? Az mit veszít? Miért ne bólintana rá a teszkók államosítására? Neki nem teljesen mindegy?

"Mivel világítunk?"
Ez egy csekélynél is csekélyebb tétel, egyenesen vicc.

@Jean Sol Partre: "na ezt hogyan oldod meg, erre vagyok kíváncsi!"

Ha haszon képződik a munkánk után, akkor azt mindaddig, amíg a növekmény nem elég egy újabb ember eltartásához elosztjuk egymás közt igazságosan, ha pedig már elég, akkor bevonunk egy újabb munkatársat.

"meg arra, hogy amit évtizedeken át kell tanulni, hogy az ember jó legyen, ott hogy csinálod, hogy közben ne legyen specializáció?"
Elmondtam, hogy ebben a rendszerben nincs specializáció. Mindenki csinál mindent, és aki valamit különösen intenzíven szeretne azt támogatjuk, természetesen erőnkhöz mérten. Tehát mi évtizedeken át együtt tanulunk, nem specializálódunk, és mindig elfelejted a fundámentumot: nálunk minden ember alapból, örökké és elvitathatatlanul "jó".

"Azt mondom, hogy az igazság, az igazságosság nagyon relatív."
Annak, aki azzá teszi. Aki azt mondja, hogy egy rendszer csak akkor igazságos, ha annak ő mindig csak a nyertese és a haszonélvezője, nos, az tényleg durván relativizálja az igazságosságot, talán túl durván is.

Számomra a kérdés egyszerűbb: ha igazságosnak találom a rendszert, akkor abban az esetben is meg kell tartsam igazságosnak, ha én kerül a bré szomorúbbik oldalára. Igen, ha én húzom a kaszáslottón a szívbajt, akkor majd szépen bele fogok törődni, hogy nekem annyi. Így teszi ezt ma is több milliárd ember, miért kéne azt gondoljam, hogy több vagyok náluk? Mondom, én baloldali vagyok. ;)

"Mert hülyeség? Mert értelmetlen? Mert éhenhalsz ha megteszed? Mert kipróbálták és nem jött be? Mert bizonyíthatóan nem működik?"

Miért lenne nagyobb hülyeség nem támogatni, mint beletörődve ülni jövőtlenül, kilátástalanul, tengődni egyik napról a másikra? Ez nem hülyeség? Miért lenne értelmetlenebb államosítani, mint privatizálni, liberalizálni és deregulálni?

Amúgy meg kipróbálták, bejött, hatalmas fejlődést hozott, remekül működött, azt a korszakot még ma is úgy emlegetik, hogy a "dicső harminc év", és sok kisembernek ez a korszak, a brutális államosítások korszaka volt a legjobb időszak az évszázadból. Aztán ezt baszta el a neoliberális fordulat, miután letarolta a világot egy gusztustalan spekuláció.

Szóval miért is lenne értelmetlen kipróbálni egy bizonyíthatóan működő, kipróbált, bevált módszert azoknak, akik a mostani módszernek csak a vesztesei?

@Jean Sol Partre: rizottó, láttad? kapsz rizst! ;))

@maroz: "Igen, a szerencsét tipikusan annak szokták tulajdonítani. A kudarcot pedig a körülményekkel magyarázzák. Szociálpszichológia. :)"

Puszta szerencse az, ha nyersz a lottón, vagy pénzt találsz. Kitörni a faluból, ahhoz hiába van szerencséd, kell hozzá akarat és valamit tenni is.

Az összes többire pedig:
te viccelsz velem. A kérdés az, mitől lesz jobb, ha minden szarabb lesz? Azoknak is, sőt, azoknak leginkább, akiknek most is szar.

"No meg: ülj le, és gondold végig, hogy mi lenne annak a következménye, ha megváltoztatnád az álláspontod és elkezdenéd te is helyesnek gondolni?"

Mitől változtassam meg? Amiket itt válaszolgatsz, az nulla, annyit mondasz, mindenkinek hót mindegy, változtassunk, mert akinek szar annak szar. Ezen kéne gondolkoznom???

Ha az országból elmegy mindenki akinek kis gógyija van, akkor itt marad tőke, tudás és minden esély nélkül (tudom, eddig se volt neki) egy csomó ember akiknek akkor már koldulni sem lesz kitől. Próbálj már meg legalább egy épkázláb dolgot mondani, ami arról szól, hogyan lenne, mit csinálnál, hogy szerveznéd meg, mitől lenne pénz vagy étel, mert a kukoricakrémlevesed el fog fogyni bazdmeg.

@Jean Sol Partre: "A kérdés az, mitől lesz jobb, ha minden szarabb lesz? Azoknak is, sőt, azoknak leginkább, akiknek most is szar."

Azoknak nem lenne szarabb. Mit veszíthet az, aki ma sem tud enni, nem tud fűteni és semmi olyan jóléti javakhoz nem fér hozzá, amit elveszítenénk. Ráadásul egy csomó embernek ma pont hogy a legfontosabb hiányzik, a jövőkép, a remény, hogy valamikor jobb lesz. Akinek nincs jövőképe annak minden mindegy, tehát bátran kockáztathat. Az államosítás egy bevált dolog, utána soha nem látott jólét jött el a kisemberek számára is, tehát egy bizonyított, bevált dolog megpróbálását ne támogassa, amikor semmi más reménye, kilátása, jövőképe nincs? miért tenne így?

"Mitől változtassam meg? "
Félreértettél. Nem azt mondtam, hogy változtasd meg, hanem azt, hogy zavarj le egy gondolatkísérletet: mit kéne még megváltoztass, milyen egyéb véleményeidet kéne úgyszintén megváltoztatnod, hogy azok ne legyenek disszonánsak azzal, hogy a neoliberális világrendszer rossz. Játssz el egy pohár bambi mellett azzal a gondolattal, hogy megváltoztattad a véleményed, innentől te is azt hiszed el, hogy a neoliberális világrendszer rossz. Mi következne számodra ebből a váltásból? Tudnál reggel munkába menni nyugodt lélekkel így is? Hiszen akkor már te is egy kizsákmányolt bérrabszolga lennél a félperiférián. Fel tudnád ezt dolgozni? És mit csinálnál, maradnál továbbra is a multinál, amikor már tudod, hogy az kizsákmányolja az országot? Ha tegyük fel megváltoztatnád a véleményed, akkor tudnád visleni annak a következményeit is?

Gógyija mindenkinek van, azzal születik, ezt már sokadjára íratod le velem. Tudásunk is van, a teszkók előtt is volt, utánuk is lesz. Figyelj, ez nem olyan, mint a baszás, hogy ha a nyugat kihúzza belőlünk a farkát akkor lyuk marad a helyén. Ne ess bele a ceteris paribus hibájába.

"Próbálj már meg legalább egy épkázláb dolgot mondani, ami arról szól, hogyan lenne, mit csinálnál, hogy szerveznéd meg, mitől lenne pénz vagy étel, mert a kukoricakrémlevesed el fog fogyni bazdmeg."
Épkézláb volt: holnap ezt főzik a srácok. Megkérdezted, hogy mit fogunk enni. Erre mondtam én, hogy holnap pont rizottó lesz. Ha meg szeretnéd kóstolni, hogy milyen az az étel, amit egy szövetkezeti modell szerint működő munkaközösség készít holnap megteheted. Ma ez volt: www.facebook.com/gilicekonyha/photos/a.912082855516515.1073741828.910845662306901/1006697736055026/?type=3&theater

Ebéd közben szívesen elmondják neked, hogy hogyan szervezték meg, hogyan csinálják, és ha nem túl szétszórtak szerintem bármilyen kérdésedre szívesen válaszolnak.

@maroz: Bocsánat, félreérthetően fogalmaztam: nem csak holnap teheted meg, hanem minden munkanap. A heti menüt amikor nem felejtik el már hét elejére kiteszik, ha találsz valami kedvedre valót próbáld ki.

@maroz: "Ha haszon képződik a munkánk után, akkor azt mindaddig, amíg a növekmény nem elég egy újabb ember eltartásához elosztjuk egymás közt igazságosan, ha pedig már elég, akkor bevonunk egy újabb munkatársat."

Két kérdésem van ezzel kapcsolatban. Mitől képződik haszon? ÁÉs mi lesz azokkal, akiket még nem vontok be? Éhen halnak amíg nem lesz rájuk kapacitás?

"a rendszerben nincs specializáció. Mindenki csinál mindent"
Tehát nem lesz orvosotok, tanárotok, kutatóitok, talán mérnökeitek sem, és semmilyen más olyan tudással rendelkező emberetek, amihez manapság sokat kell tanulni, márpedig manapság elég sok mindenhez sokat kell tanulni. Nagyjából szakmunkás szintig lehet így eljutni, úgy tippelem, főleg, ha egyáltalán nincs specializáció, tehát tanulás mellett is ugyanannyira van befogva mindenki. Honnan a picsából lesz mindenkinek eladható terméke? Ki fogja megvenni azokat, ha bármelyik közösség elő tudja állítani ugyanazokat a cuccokat?

"Aki azt mondja, hogy egy rendszer csak akkor igazságos, ha annak ő mindig csak a nyertese és a haszonélvezője"

Megint félremagyarázol. Nem ez a kérdés, hogy én haszonélvezője vagyok-e. Ettől a ténytől függetlenül is nagyon sokféleképpen képzelik az emberek az igazságosságot.

"Miért lenne nagyobb hülyeség nem támogatni, mint beletörődve ülni jövőtlenül, kilátástalanul, tengődni egyik napról a másikra?"

Mert rosszabb helyzetbe kerülsz még annál is, ahol most vagy.

" azt a korszakot még ma is úgy emlegetik, hogy a "dicső harminc év""

Na igen. Csak pont azért bukott meg, mert gazdaságilag életképtelen volt. Nézd, még Kínában sem volt tartható a régi modell, ott is változtatnak, pedig.

"Az államosítás egy bevált dolog"

Ez így hazugság. Illetve azt jelenti, hogy a lopás bevált dolog. És a mai világban, ha ezt mondjuk Magyarországon próbálod bevezetni, pár év alatt kivéreztetnek, aztán az a remény is elszáll, amit most próbálnál beadni azoknak a szerencsétleneknek. Olyan ez, mint a rákot gyógyító csodaszerek, ugyanolyan kuruzsló lennél, egy előre tudhatóan teljes kudarcot sóznál rájuk mint reményt.

"hogy azok ne legyenek disszonánsak azzal, hogy a neoliberális világrendszer rossz."

Figyi, félreértésben vagy. Én nem mondom, hogy a neoliberális rendszer jó. Sőt, konkrétan leszarom a neoliberális rendszert. Én egyetlen egy dologban vitatkozom veled: hogy amit te a neoliberális rendszer helyett ajánlasz, az rossz. Rosszabb, mint a mostani, legyen az neoliberális vagy bármilyen. A bevezetése nem javítana, hanem rontana a helyzeten, kivitelezhetetlen, kudarcra ítélt utópia. És az a baj, hogy nem lehet a valóságra adaptálni, mert ha a megvalósíthatatlan elemeket kiveszed belőle, nem marad semmi. Pont a lényege az, ami elvileg lehetetlen. Kisközösségekben, speciális esetekben el tudom képzelni, hogy működhetnek bizonyos részek belőle, országos szinten nem.
Biztos szuper a Gilice, és még sok más munkahelyet el tudok képzelni ilyen alapon. De kórházat nem, egyetemet sem, semmiféle tudományos kutatóintézetet sem, de igazából még egy informatikai céget sem. És persze mondhatod, hogy sebaj, minek az nekünk, csak ezzel eltemeted a fejlődést, nem csak a kényelmi dolgokat, hanem az egészségügyi és egyebeket is.

Márpedig, ha a világ elhalad melletted, és más országokban már mindent gépesítenek, amihez a közösségeid értenek, akkor nem lesz legfeljebb csak kukoricakrémlevesed, de rizottód biztosan nem, mert meg nem terem, venni meg nem lesz miből. Ráadásul közben szépen meghaltok olyan betegségekben, amiket mindenhol máshol simán gyógyítanak, mert fel sem ismeritek majd, hogy mi az.

@Jean Sol Partre: "Mitől képződik haszon? ÁÉs mi lesz azokkal, akiket még nem vontok be? Éhen halnak amíg nem lesz rájuk kapacitás?"

Attól, hogy a munkánk során a tisztességes megélhetésünkhöz elegendő erőforrásoknál többet sikerül begyűjtenünk. Hogy még érthetőbb legyen: ha egy 8 fős munkaközösség egy idő után azt tapasztalja, hogy már kilenc főnek is elég lenne az, amit erőforrásokból begyűjtött, akkor befogad egy újabb munkatársat.

Miért halnának éhen? Mi nem veszünk el sem tőlük, sem előlük annyit, hogy emiatt kellene éhen halniuk. Éhen a neoliberális világrendszerben halnak meg az emberek, és nem teljesen értelek: a mai világrendszerben milliók halnak meg évente, mert nem jut nekik egy falat kenyér, egy korty víz vagy egy szem gyógyszer, miközben a világ másik felén megtiltják azt, hogy a lakók a ruháikat a napon szárítsák, mert olyan csúnya látván a teraszokra kiakasztott alsógatya.

Te nem látod, hogy milyen mókás az, amikor egy fiktív, utópikus rendszert olyasmikért tagadsz, ami ma is masszívan jelen van a neoliberális rendszerben. Kérded, hogy mi lesz azokkal, akiket nem vonunk be, és az én válaszom egyszerű: azok majd létrehozzák a saját munkaközösségüket, meg amúgy is, egy ilyen szövetkezeti munkahely nagyon nehezen viselné el a túl sok főt, hiszen folyamatosan egyeztetni kell, hogy a döntések konszenzussal meghozhatóak legyenek, az pedig 20-30 fő fölött már roppant nehézkes. Tehát aki nem a mi munkaközösségünkben fog dolgozni, az majd csinál magának vagy keres egy olyant, ahol megnyílt egy hely.

És akkor most te mond meg, hogy mi lesz azokkal, akiket ma, a neoliberális rendszerből kirekesztettek? Mi lesz a görög, a spanyol, a portugál, az olasz, és még sorolhatnám fiatalokkal, akiknek a 20-50%-a nem tud munkához jutni? Miért nem mondod azt, hogy fos az a jelenlegi rendszer, ami csak Európában emberek tízmilliót, de még inkább százmillióit rekeszti ki, zárja el a munkától?

Miért nem mondod azt, hogy fos ez a mai rendszer, hiszen a világban milliárdok, Magyarországon milliók éheznek?

Én mondtam működőképes alternatívákat. A neoliberalizmus nem tud mondani, amióta tart ez az agyrém azóta csak rosszabbodik a munkásosztály helyzete, a depriváltakról pedig már ne is ejtsünk szót. Mi a franc értelme lenne annak, hogy a melós egy ilyen rendszert támogasson, és féljen egy másiktól, ha ebben a rendszerben, most, ma ugyanúgy halnak éhen, tengődnek hihetetlen nyomorban, lébecolnak munka és életcél nélkül emberek, mint ahogyan te azt az én utópiámtól feltételezed?

Mondd meg, hogy mitől jobb az egy melósnak, ha most, az általad jónak tartott neoliberális rendszerben döglik éhen, mint ha megkockáztatja azt, hogy a neoliberalizmus totális tagadásával megpróbál létrehozni egy új, egy másmilyen rendszert? Mit veszít, ha nem jön be és majd abban is éhen fog dögleni? Konkrétan mondd már meg nekem, hogy mit veszít!

"Tehát nem lesz orvosotok, tanárotok, kutatóitok, talán mérnökeitek sem, és semmilyen más olyan tudással rendelkező emberetek, amihez manapság sokat kell tanulni, márpedig manapság elég sok mindenhez sokat kell tanulni."

Mindenki foglalkozhat gyógyítással, egymást segítjük a tanulásban, kutatunk, örömmel csapunk le a műszaki kihívásokra, a közösségünk emberekből fog állni és az ember (tényleg, hányszor kell még ezt leírjam?) alapból a tudás hordozója, ember nélkül nincs is tudás, tehát mivel mi emberek vagyunk így tudással is fogunk rendelkezni, szükségszerűen.

Manapság a munkásosztály és a depriváltak szinte semmit sem tanulnak, mert nem olyan a rendszer. A szerencsésebbekből egy szakmunkásképzőnek nevezett intézményben előállítanak biorobotokat, aztán mehetnek a futószalag mellé, csirkét belezni, míg a kevésbé szerencsések ülnek egy szabolcsi faluban és nem csinálnak semmit. Ehhez képest a mi közösségünkben már ma többet tanulhat valaki fél év alatt, ha bekapcsolódik a közösség életébe, mint amennyi 12 év alatt ráragad a közoktatásban.

"Mert rosszabb helyzetbe kerülsz még annál is, ahol most vagy."
Konkrétan?

"Csak pont azért bukott meg, mert gazdaságilag életképtelen volt."
Mondom: soha nem látott gazdasági növekedést hozott és annak a haszna igazságosabban volt elosztva, mint ma. Virágzott a kultúra, a tudomány, az emberek szabadok voltak, éltek, élvezték az életet, voltak reményeik, volt jövőképük. A világtörténelemben addig még soha nem látott, nem tapasztalt jólét jött el, mi a fenét írjak még? Konszenzus van abban, legalábbis tudtommal nem sokan vitatják, hogy az államosítási hullám utáni harminc év csodálatos, dicsőséges fejlődési szakasz volt, ezt tudtommal senki nem vitatja, és az sem igaz, hogy önmaga miatt, a belső ellentmondásai miatt bukott volna, meg hanem pusztán egy újszerű, addig nem nagyon ismert mértékű spekuláció teremtett olyan helyzetet, hogy az egész világ válságba került, és a tőkések által megijesztett kisember engedte eldobni ezt a bizonyítottan jobb rendszert, és hagyta, hogy fokozatosan rátelepedjen a neoliberalizmus. Államosítani megint, mert az jó volt!

@Jean Sol Partre: "pár év alatt kivéreztetnek, aztán az a remény is elszáll, amit most próbálnál beadni azoknak a szerencsétleneknek"

A zömüket már 25 évvel ezelőtt kivéreztették. Milyen reményeik vannak nekik ma? Mondd már meg konkrétan, ne csak célozgass: mit veszítene egy mai munkás vagy deprivált?

"Olyan ez, mint a rákot gyógyító csodaszerek, ugyanolyan kuruzsló lennél, egy előre tudhatóan teljes kudarcot sóznál rájuk mint reményt."
Miért nem olvasol utána ennek az államosítás-dolognak? Nem kudarc, hanem dicső évtizedeket, soha nem látott fejlődést, jólétet, szabadságot hozott el az államosítás, és érdemben még ma is ezeken az akkor megszerzett alapokon állunk. Miért mondod azt a XX. század legnagyobb sikersztorijára, hogy "tudhatóan kudarc"?

Nem lehet, hogy csak simán tájékozatlan vagy a témában?

"És az a baj, hogy nem lehet a valóságra adaptálni"
Megadtam mindent, innen már rád hagynám a dolgot. Elmondtam, hogy két éve működik, adaptálták, folyik a modellkísérlet. Odamehetsz, de ha ciki, akkor olyan félévente vannak "nyílt napok", közösségtalálkozók, ahol elmondják, hogy hogyan csinálják, lehet tőlük kérdezni, szerintem még a padlást is megmutatják neked, mert miért ne.

Miért nem mész el oda, és miért nem győződsz meg te magad arról, hogy miként folyik a valóságra adaptálás, mik a nehézségek, hogyan igyekeznek megküzdeni vele? Budapesten élsz, nem?

"De kórházat nem, egyetemet sem, semmiféle tudományos kutatóintézetet sem, de igazából még egy informatikai céget sem."
Ezek a neoliberális világrendszer által preferált szervezeti egységek. Igen, ezeket tagadni kell, mert borzalmasak. Mutass már nekem egyetlen munkás habitusú embert, aki bármelyik hazai kutatóintézetben tudománnyal foglalkozik! Mutass egy melóst, aki egy informatikai cégnél dolgozik! Mutass egy depriváltat bármelyik helyen! Mi a szart sajnáljon egy melós, pláne egy munkanélküli azon, hogy pár kivételezett ember iszonyúan jól élhet egy rigid és átjárhatatlan, akadémiai jellegű tudományban? Írd már le végre, hogy ő ezeknek az eltűnésével mit veszítene! Mi lenne az ő konkrét, számára is azonosítható veszteség?

"Márpedig, ha a világ elhalad melletted, és más országokban már mindent gépesítenek, amihez a közösségeid értenek, akkor nem lesz legfeljebb csak kukoricakrémlevesed, de rizottód biztosan nem, mert meg nem terem, venni meg nem lesz miből. Ráadásul közben szépen meghaltok olyan betegségekben, amiket mindenhol máshol simán gyógyítanak, mert fel sem ismeritek majd, hogy mi az."

Az államosítások idején a világban a gyermekhalandóságot illetően a legnagyobb távolság a legjobb és a legrosszabb mutatók között 15,78-szoros volt. Ez 2010-re 53,11-re nőtt. Ma emberek milliói, de inkább milliárdjai halnak meg olyan betegségekben, amelyeket máshol simán gyógyítanak. Egyszer végre elmondhatnád, hogy konkrétan mit is veszítene az, akinek nincs semmije. Miért kéne ő féljen?

És persze: miért félted az én rendszerem, miért tartod működésképtelennek olyan feltételezett jelenségek miatt, amelyek a mai világrendszerben, a neoliberalizmusban is durván jelen vannak? Ha most nem zavar, hogy miközben te milliárdok számára elképzelhetetlen jólétben élsz egyre több embernek nem jut fedél a feje fölé, nem jut mindennap egy meleg kanál a hasába, nem fér hozzá nem hogy tisztességes és tartást adó munkához, de semmilyenhez sem, ha megbetegszik megdöglik, mert nem fér hozzá a gyógyításhoz, szóval tényleg nem értem a logikádat.

@maroz: naszóval.
Azt mondod, a mai neoliberális rendszerben millióknak nincs munkája. Így igaz.
Ha hirtelen államosítunk mindent mondjuk Magyarországon, akkor mitől lesz munkája azoknak, akiknek eddig nem volt? Az államosított munkahelyeken többen férnek el? Vagy ki ad nekik munkát nagy hirtelen?
Ha pedig akkro majd alakítanak kisközösségeket, akkor vajon mi a lófasz akadályozza meg őket most, hogy ugyanezt csinálják? És ez a mai akadály mitől hárul el varázsütésre attól, hogy az Audit államosítjuk?

" Konkrétan mondd már meg nekem, hogy mit veszít!"
A maradék esélyt.

"Mondom: soha nem látott gazdasági növekedést hozott és annak a haszna igazságosabban volt elosztva, mint ma. Virágzott a kultúra, a tudomány, az emberek szabadok voltak, éltek, élvezték az életet, voltak reményeik, volt jövőképük"

Hazudsz.

"Nem lehet, hogy csak simán tájékozatlan vagy a témában?"

Én éltem benne, nekem nem adhatod be a napfényes ábrándos romantikus hazugságaidat. Tudom milyen volt, eleget tapasztaltam.

"Elmondtam, hogy két éve működik, adaptálták, folyik a modellkísérlet"

Tanulj meg olvasni végre. Azt mondtam, kisközösségekben, egy-egy munkahelyen működhet, konyhát, szerelőműhelyt, péket meg hasonlókat simán el tudok képzelni. Országot meg nem, mert egy országban ennél sokkal több kell.

"Mindenki foglalkozhat gyógyítással, egymást segítjük a tanulásban, kutatunk, örömmel csapunk le a műszaki kihívásokra, a közösségünk emberekből fog állni és az ember (tényleg, hányszor kell még ezt leírjam?) alapból a tudás hordozója, ember nélkül nincs is tudás, tehát mivel mi emberek vagyunk így tudással is fogunk rendelkezni, szükségszerűen. "

Bazdmeg, ha nem lesz specializálódás, akkor ki a faszom lesz képes budipucolás közben egy orvosi egyetemnyi tudást magára szedni???

"Ezek a neoliberális világrendszer által preferált szervezeti egységek. Igen, ezeket tagadni kell, mert borzalmasak."

Tehát akórház a neoliberális rendszer csökevénye. Figyi, kapsz még egy esélyt arra, hogy valami értelmes választ adj, aztán befejezem veled.

"Miért kéne ő féljen?"

Nem kell féljen. De nem is nyer vele semmit, sőt, veszít. Most van kitől koldulnia, guberálhat valaki szemetében és ha végre nem ostobán választ majd kormányt, akkor javulhat is a helyzete. A te rendszeredben simán éhenhal, ha csak téged meg nem főz.

"Ha most nem zavar"

Mondtam, zavar. De a te utópiád jobban zavar, mert ott mindenkinek rosszabb lesz, miközben nem lesz jobb senkinek. Ezt magyarázom mióta, ha nem érted, nem tehetek róla. Vitatkozhatunk azon, hogy igazam van-e, de ha folyton kifordítod a szavaim akkor befejeztem.

@Jean Sol Partre: "Az államosított munkahelyeken többen férnek el? "

Például. De ha a kiskereskedelmi piacunk 57%-a nem 6 darab multié lenne, akkor csak ezen a placcon simán, még a mai rendszerben is hely nyílna 20 000 ezer önfoglalkoztató jellegű kisvállalkozás számra, és ez durván 100 000 embernek adna egy méltó, tisztességes, emberi tartással is járó megélhetést. Ma, nem az én utópiámban. De a lényeget leírtad, a nem elsősorban a neoliberális piac igényeinek megfelelően szervezett munkahelyeken többen férnek el. Ezért kéne államosítani.

"A maradék esélyt."
Konkrétan? Mire?

"Én éltem benne, nekem nem adhatod be a napfényes ábrándos romantikus hazugságaidat. Tudom milyen volt, eleget tapasztaltam."
Az ötvenes évek Franciaországában éltél??? Mesélj, milyenek voltak a tapasztalataid?

"Tanulj meg olvasni végre. Azt mondtam, kisközösségekben, egy-egy munkahelyen működhet, konyhát, szerelőműhelyt, péket meg hasonlókat simán el tudok képzelni. "

Igyekszem. Én is elmondtam neked legalább ötször, hogy ez a modell a munkahely újragondolásáról szól és nem egy országéról. Az életünk legfontosabb terepe az a hely, ahol a munkát végezzük, és ebből következően ha ezt az intézményt sikerül egy alternatív modellel megújítani, akkor ennek hatására az egész nagy rendszer is át fog alakulni, hiszen minden más csak a munkaszervezés következménye. Tehát ésszerű, hogy aki modellkísérletre adja a fejét az a munkahelynek esik neki, hiszen erre konkrét lehetősége is van.

A munkahely újszerű szervezése pedig majd kihat az egész társadalomszerkezetre, de hogy milyen lesz, azt nem lehet most megmondani, adj 100 évet és ki fogja magát alakulni organikusan.

"Bazdmeg, ha nem lesz specializálódás, akkor ki a faszom lesz képes budipucolás közben egy orvosi egyetemnyi tudást magára szedni???"
Miért szedne? Mi érdekem nekem, hogy legyenek roppant specializálódott orvosok? Mi a faszom jó van nekem ebben, ha én ehhez ma sem tudok hozzáférni? Mit veszítenék? A kurvanagy semmit?

"Figyi, kapsz még egy esélyt arra, hogy valami értelmes választ adj, aztán befejezem veled."

(Affaszba, ha ezt előbb olvasom, akkor nem gépelek ennyit. Mindegy, akkor ami már megvan az maradjon, nem törlöm ki.)

Te viszont emiatt a mondatod miatt tőlem már nem kapsz több esélyt. Ott a jobb hasábban a szöveg, Házirendetlenség, olvasd el, és köszönöm, hogy a vendégem voltál, minden jót!

@maroz:
"Mi érdekem nekem, hogy legyenek roppant specializálódott orvosok? Mi a faszom jó van nekem ebben, ha én ehhez ma sem tudok hozzáférni?"

rossz válasz, csá.

index.hu/gazdasag/2015/10/15/lehuzzak_a_rolot_a_videki_okmanyirodak/

Az a fínom kis uniós transzfer:

index.hu/belfold/2015/10/15/egy_honap_alatt_kell_elworkshopolni_felmilliardot/

@Jean Sol Partre: Felírja a roppant specializálódott orvos a receptet, te meg csak nézel, mint Rozi a moziban.
444.hu/2015/09/22/ez-a-32-eves-penzember-ugy-dontott-hogy-55-szorosere-dragitja-az-aids-gyogyszert-most-nagyon-utalja-mindenki/

@emberkécske: ez az ember nem orvos. Az orvos az valaki más. Olyan ember, aki 6 évet csak azzal tölt, hogy kurva sokat tanul, meg persze előtte is, hogy tudjon eleget ahhoz, hogy egyetemista lehessen. Már ha nem kell ehelyett vécét pucolnia. De persze az nem baj, mert az egész közösség együtt magolja majd esténként az anatómiát. Persze csak a régi könyvekből, mert addigra nem lesz olyan, aki tanítani tudná, hisz az bűnos specializáció.

@Jean Sol Partre: Gondolom nem olvastad el a cikket.
A dolog arról szól, hogy a sok évig tanult nagyon speciálisan képzett orvos helyesen felismeri a betegséget, megírja a receptet, hiszen a tudománynak hála rendelkezésre áll a gyógyszer. Viszont egy gyökér megvette a gyógyszergyárat a szabadalommal együtt, és ahelyett, hogy dupla sebességre kapcsolta volna a gyártósort, hadd jusson mindenkinek, szépen 55- szörösére emelte a gyógyszer árát.
Lehet, hogy te még megengedheted magadnak, de mondjuk a vécépucolók már megdöglenek.Pedig milyen fejlett az orvostudomány.

@emberkécske: gondolom nem olvastad el, amit írtam.
Tudom, miről szól a cikk, olvastam már vagy két hete. Szerinted ennek mi köze van ahhoz, hogy kell-e orvos és kiküszöbölhetjük-e a specializálódást az életünkből? Ha a specializáltan képzett orvos budit pucolt volna, a gyógyszer fel se lenne találva és a kuruzslónak fogalma se lenne róla, hogy egyáltalán szükség lenne rá. De a vécé tiszta lenne. Vagy nem, mert a vécépucolók megdöglenek.
Ez nem baloldaliság, hanem a rossz értelemben vett proliöntudat, amikor az ostoba azt hiszi, mindent meg tud tenni mert a csőszerelést is milyen gyorsan megtanulta, a tudósok meg a többi hülyék meg csak a rohadt elit aki élősködik és nincs is szükség rájuk.
Az egész szívsebész vita értelmetlen, hiszen még aszpirinje se lenne, ha a világ úgy működne, ahogy szeretné. Ellopja az Audi gyárat, feléli aztán kész.

@emberkécske: Romániában pár évvel ezelőtt még várólisták voltak a diagnosztikai laborvizsgálatoknál is. Az egészségbiztosítási pénztár területileg volt szervezve, ha az adott megyében 23-ára elfogyott a keret, akkor következő hónap elsejéig már nem végezték el a vizsgálatokat, illetve a gyógyszertár sem adta ki a támogatott gyógyszert, csak teljes áron. És nyilván, akinek sürgős volt és volt pénze, az ment a magánlaborba és a magánegészségügybe.

De most olvasom, hogy Magyarországon a gyerekek kb. 17%-a munkanélküli családban él. Nekik mi jut? Nekik miért is lenne jó a szívátültetés, amikor abban a buliban ők még donorok se lehetnek, mert az életvitelük miatt negyven éves korukra hetven éves a szívük.

Valójában Jean Sol Partre itt most egy habitusból beszél, azt mondja, amit az ő helyzetében élő embernek mondania kell.

Ez a helyzet elég egyértelmű: bérmunkás, aki valamivel többet kap, mint az átlagos bérmunkás, a munkaelosztásban rá olyan feladatokat bíznak, amelyek a többi munkás szemében valamilyen kivételezett státuszt biztosítanak ennek az embernek, és még a többi munkás is elhiszi róluk, hogy a képességeik tartják őket a helyükön, és nem az a hamis állítás, hogy a munkaszervezés csak így, csak ebben a specializálódott formában lenne lehetséges.

Ez aztán már meg is szüli azt a strukturális kényszert, amelynek a hatására a munkáselitnek foggal-körömmel fenn kell tartania ezt a specializációra alapuló munkaszervezést, hiszen ha ez megszűnne, akkor jó eséllyel a munkáselit 80%-áról kiderülne, hogy a tőke által ráerőltetett státusza (vezető szakember/kreatív szakember) nélkül ő sem több, mint az összes többi vizesnyolcas melós. Tehát a munkáselit védeni fogja a specializációt.

Logikai tévedése triviális, a létezőt szükségszerűnek tekinti, és ezzel az ideológiája konzervatívként azonosítható, a létező elleni bármilyen támadást "ad consequentiam" érveléssel utasítja el, miközben még ő maga sem ismeri el, hogy amikor a következményekre hivatkozik, akkor valójában nem azok élethelyzetét félti, akiknek a változtatás az érdeke lenne, hanem a sajátját.

Az érvelése folyton olyan veszteségek körül jár, amelyek a nagy többségnek vagy egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékű veszteséget jelentene, ezzel szemben a munkáselit, pláne a munkásarisztokrácia számára súlyosakat és a tőke számára meg egyenesen végzeteset, és a munkáselit tagja tipikusan elvárná a többségtől, köztük azoktól is, akik éheznek, fáznak, meghalnak, mert nekik már nem jut egy pirula sem, hogy de igenis, ne lázadjanak, hanem dolgozzanak vagy dögöljenek meg csöndben, és miért?

Azért, hogy a munkáselit és a munkásarisztokrácia ne veszítsen a jelenlegi jólétéből! Ezek az emberek csak teszik, amit a saját habitusuk diktál nekik. Elárulják a saját osztályukat egy tányér pho-levesért, beállnak a kizsákmányolási láncba és engedelmesen eltapossák az alattuk lévő melóst, ami miatt lelkiismeret-furdalásuk keletkezik, és ezt a melós dehumanizálásával, a munka felosztásával "értékesre" és "kevésbé értékesre", az elfoglalható magasabb pozíciók meritokratikus alátámasztásával ("aki jobb, aki jobban küzd, az jogosan foglal el magasabb pozíciókat!"), az osztályhovatartozás tagadásával éri el, és mindennek következtében immáron a saját érdemesültsége tudatában, masszívan elnyomva a dehumanizált munkásokat, a tőke érdekeivel tökéletesen azonosulva képes élni egy hamis polgári életet, és mindezért neki kötelessége egyetérteni ezzel a neoliberális rendszerrel, kötelessége az ez ellen irányuló minden támadást kivédeni, hiszen ez a rendszer neki relatíve jó, a szolidaritás képességét mire munkáselit lett teljesen kiirtották belőle, tehát az nem érdekli, hogy míg neki a jó a nagy többségnek meg élhetetlen, kész, vége, egy ilyen emberrel már csak akkor tudsz szót érteni, ha kiszakad a habitusából.

Ha például lesz egy balesete, megrokkan, emiatt elszegényedik, nagyonvidékre kényszerül költözni, nos, ha mindez bekövetkezik, akkor egy ilyen ex-munkáselittel immáron az új habitusában olyan teljes egyetértés mellett tudok diskurálni, hogy az már egyenesen unalmas is!

(rövidebben: Jean Sol Partre a helytartó slapajának a figuráját hozta, aki egy kimosdatott néger, és veri a többi négert, mert ha nem tenné, akkor megszűnne az ő jóléte.)

@emberkécske: de persze ez a fontos, ha van 1 azaz egy gyökér aki visszaél a helyzetével, akkor számoljuk fel az egész rendszert és térjünk vissza a középkorba. Minden ember okosnak születi. Majd együtt tanulunk. Nem tudni kitől, mert a tanár budit pucol. Köpölyözés, piócás ember. Meg frontális lobotómia. Leginkább az utóbbi.

@maroz: te konkrétan elmebeteg vagy. Az ég adta világon nem értettél meg semmit abból amit mondtam, azt sem, mi a munkám (nem irányítok és nem szervezek embereket és ezt el is mondtam, nem vagyok munkásarisztokrácia, kreatív annyiban a munkám, hogy gondolkodnom kell, mint az összes többi kollégámnak is) és azt sem, milyen veszteségekről beszéltem. Te saját magadat árulod el és a nálad szerencsétlenebb sorstársaidat, kihasználod a helyzetüket, hogy valami hatalmat csikarj ki magadnak, kibaszott gőgös proletáröntudatod és a mérhetetlen irigységed elvakít. Ha te budit pucolsz, mindenkinek budit kell pucolnia, mert te magad tartod alantasnak ezt a munkát és bassza a csőröd, hogy ha másnak nem kell. Én csináltam mindenféle munkát, budipucolással felérőt is, meg másmilyet is, és ha úgy alakul pucolok budit is. De ettől még tudom, hogy mit jelent érteni valamihez, mit jelent tudni valamit.
Azt, hogy milyen jövő várna az emberekre a te rendszeredben, magad árulod el. Csináljanak forradalmat, mert ma nem jutnak rendes orvosi ellátáshoz, de még csak nem is rejted véka alá, hogy a forradalom után sem fognak, pláne, hogy addigra orvosok sem lesznek. Ennyivel lesz jobb a te rendszered, _senkinek_ nem lesz esélye hogy meggyógyuljon, de te legalább örülni fogsz, mert neked ennyi a lényeg. Dögöljön meg a szomszéd tehene.

Rólad beszél a szakértő: www.youtube.com/watch?v=wvVPdyYeaQU

@Jean Sol Partre: Ez nem rendszerhiba, ez a rendszer.
index.hu/mindekozben/poszt/2015/10/16/a_vilag_nepessegenek_leggazdagabb_egy_szazalekae_a_vilag_vagyonanak_tobb_mint_50_szazaleka/

@maroz: "Ha például lesz egy balesete, megrokkan, emiatt elszegényedik, nagyonvidékre kényszerül költözni"
Akartam is valami ilyesmit írni neki, de rájöttem, hogy nem éri meg a fáradságot(két ujjal gépelek).

@Jean Sol Partre: Nem rólad beszéltem hanem egy figuráról, amit te is hozol. Habitus, de ez téged nem érdekel, tehát egyszerűbben mondom:

A gyarmatosító ültetvényes által kimosdatott és pozícióba helyezett bennszülött figuráját hozod. Ennek a figurának van többféle megjelenése, például az ültetvény intendánsa, aki nem is biztos, hogy bennszülött, de ha mégis, akkor az már fehérnek tartja magát, és innen szépen lefelé, bezárólag a hajcsárral, aki konkrétan is veri a bennszülött-társait.

Persze vannak ennek a figurának olyan megjelenései is, mint például a kreatív bennszülötté kimosdatott nigger, aki a raktár egy kényelmes sarkában ül és festi a gyapotládákra a Gazda logóját. Már majdnem művésznek érzi magát, szakembernek, aki akár fehér is lehetne, ha ez a sok koszos nigger le nem húzná, akik egy szem igyekezetet sem mutatnak, így meg is érdemlik a sorsukat.

Ez a figura, a kreatív rabszolga figurája frusztrált, retteg a kimosakodatlanoktól, mert tudja, hogy ha a Gazdit elzavarnák, akkor megszűnnének az ő kiváltságai is, ezért mindent el fog követni, hogy ez a rendszer fennmaradjon, ami a részéről érthető is és el is lehet fogadni, hiszen ez a figura csak azt teszi, ami az érdeke.

Nem a figura a hibás, nem a kimosdatott nigger a hibás, hanem a rendszer, a gyarmatosító, amelyik kimosdatta és elhitette vele, hogy ettől a kis zuhanytól ő már vagy majdnem fehér ember lett, de minimum ezerszer különb, mint a többi koszos nigger. A figura, ha bele merne nézni a tükörbe, és felismerné, hogy ő is fekete, akkor ebbe belehalna, így kerüli a tükröket, vagy ha nagyon erősen elé tartana valaki egyet, azt inkább összetöri.

Ilyen ez a neoliberális rendszer, ezt teszi velünk, így osztja meg a munkásosztályt.

@Jean Sol Partre: Tehát jól érts meg: én nem rád haragszom, nem gyűlöllek, nem szeretnélek bántani, mert én arra a rendszerre haragszom, amelyik számodra csak ezt a pozíciót hagyta nyitva arra, hogy egy picit jobban érvényesülhess, mint a többi millió polgártársad. Nem ellened irányul a kritikám, nem a személyed ellen, hanem a rendszer ellen.

@maroz: A rendszer amiben én létezem és dolgozom teljesen más, mint amilyennek képzeled, és én is más pozícióban vagyok benne mint ahogy gondolod.
Te egy képzelt személyről beszélsz, és vele is vitatkozol. És mondhatok én bármit, nem érted amit mondok, mindent úgy hallasz meg, mint ha az elképzelt személy mondaná. Értem én, hogy nem haragszol rám, én sem rád, de semmi értelme úgy vitatkozni, hogy amit én írok, az csak ürügy ahhoz, hogy válaszolj a nemlétező vitapartnerednek, arra, amit te gondolsz, hogy ő gondolna arról amiről írok.

@emberkécske: ez egy ostoba leegyszerűsítő cikk. Nem mond sokat a valóságról, ráadásul a vagyon amiről beszél leginkább részvények és tulajdonjogok, nem valódi pénzre váltható. Jól hangzó féligazság amiből leginkább semmiféle következtetés nem vonható le, de jól lehet vele hergelni a népet (mint látszik).

ezért nem konvergálunk, nem a nyugat miatt: index.hu/gazdasag/2015/10/16/export/

@Jean Sol Partre:

1. Multinál dolgozol.
2. "kreatív" munkakörben.
3. Feltételezhetőleg az átlagnál jobban keresel.
4. A nálad elesettek irányába a habitusodtól megszokottnál is kevesebb, fillérre kereken nulla empátiát mutatsz.
5. Foggal-körömmel véded az előnyeidet.
6. A saját helyzetedet érdemnek tekinted, ezért lenézel mindenki mást, és úgy érvelsz, hogy ők a csekélyebb érdemeik miatt vannak alattad.
7. Valószínűsíthetően jelentőset veszítenél a neoliberális rendszer bukásával, és a narratíváid alapján rettegsz attól, hogy neked is általad alantasnak mondott munkákat elvégezz.
8. Tehát kritikátlan rendszerapologéta is vagy, a rendszer jó, elvtársak, a rendszerrel semmi baj, legfeljebb adódnak kisebb hibák, elvtársak, de azok javíthatóak.

Tökéletes kimosdatott bennszülött vagy, ne viccel már. Ültetvényesnél dolgozol már eleve, mi az, amiben tévednék? :))

@maroz:
1. igen. Ott dolgozom, ahol lehet. 3 gyerekem van, nem hagyom őket éhenhalni a te kedvedért. Ráadásul jó is itt dolgozni, jók a körülmények, a kollégák, a hangulat, a csapatok, végre szabadságra is tudok menni, és fizetnek is, minden hónapban. Örülök neki. Kreatív, igen. Baj? Irigyled?

2. ennek mi köze mihez? Baj, ha az ember a fejét is használja? Idegen dolog ez neked?

3. igen. Irigyled? Vígasztaljon, volt amikor sokkal kevesebbet kerestem, volt amikor semmit, konkrétan az éhezés szélén voltunk.

4. apád faszát (és akkor még finom voltam).

5. hazudsz. Nem az én előnyeimet védem, hanem azt állítom, a te rendszeredben se lenne jobb annak, akinek most a legrosszabb. Cserébe közösségileg rosszabb lenne mindenkinek.

6. hazudsz. Mondj egyetlen példát amiből ez következne.

7. attól függ, a te ősközösségi tolvaj bandáddal biztosan veszítenék, mert életképtelen lenne és mind éhenhalnánk. Más rendszerekben szerintem simán ellennék.
Mutass akár egy mondatot, amiből az következne, hogy alantasnak gondolok más munkákat, hazudsz megint.

8. azt gondolom, sok hiba javítható lenne, igen. A legtöbb hiba amiről beszélsz ugyanis nem a neoliberalizmus hibája, hanem a hozzánemértő korrupt politikusoké. De nem ez a lényeg, felőlem bárki megdöntheti a neoliberalizmust és csinálhat jobbat. A te általad felvázolt rendszerre viszont azt gondolom, hogy ostoba, életképtelen, az irigység és a butaság szülte, pár jó elem felhasználásával egy nem működő ábránd, ahol mindenki rosszul jár viszont cserébe senki nem jár jól.

Nagyjából mindenben tévedsz. Rólam is, meg a világról is.

Nem baloldali vagy, hanem irigy, lusta és olyan, aki mástól várja hogy megoldódjanak a problémái. Az olyan problémái is, amiket saját maga okozott, lásd festékpatron.

Te továbbra is Stephen-el (www.imdb.com/character/ch0255324/?ref_=tt_cl_t5) vitatkozol, szóval a továbbiakat intézd közvetlenül neki.

@maroz:

@Jean Sol Partre: "Ott dolgozom, ahol lehet. 3 gyerekem van, nem hagyom őket éhenhalni a te kedvedért."

Ezt mondja a kimosakodott nigger is. Nekem is három gyerekem van, nem mentem el multihoz, és lepődj meg, nem haltak éhen.

Igaz, hogy nekem így többet kellett dolgoznom, de a profit az enyém, és saját magamon kívül nem zsákmányolok ki senkit. Sajnos részese vagyok egy olyan rendszernek, amiben sajnos munkásokat zsákmányolnak ki, tehát nem mondhatom el azt, hogy az én hasznomban nincs kizsákmányolás, ez zavar, de nem tudok vele mit kezdeni.

Szóval látod, itt is mennyire fülön csíphető az, hogy te valójában nem a puszta egzisztenciádat félted, hiszen mi, nem multinál dolgozó nemkreatív nemelit melósok milliói is felneveltük a gyerekeinket, és az a kibaszott nyírségi zsákfaluban munka nélkül tengődő cigány is felneveli a sajátjait, tehát tapasztalatból tudjuk, hogy nem mondasz igazat, nem az életét félted a gyerekeidnek, hanem csak attól rettegsz, hogy ha nem a gyarmatosítónál élveznéd a kiváltságaidat akkor neked is pont olyan szarul menne, mint nekünk, millióknak. Amit kikérsz magadnak, mert neked a te jóléted jár, a többit leszarod.

Képes vagy baszdmeg a melósoknak a szemébe mondani, hogy gyerekgyilkos szar mindenki, aki nem fekszik be a multinak, és még azt gondolod magadról, hogy lenne benned empátia. Érdekes logika.

De a legfontosabb: sajnos neked fogalmad sincs, hogy mit értek én neoliberalizmus alatt, és mivel én a neoliberalizmus alatt azt értem, ami a közelfogadott így meg merem tippelni, hogy neked fogalmad sincs, hogy mi az a neoliberalizmus. Na, ezért tudod te könnyen védeni.

@maroz: "hiszen mi, nem multinál dolgozó nemkreatív nemelit melósok milliói is felneveltük a gyerekeinket, és az a kibaszott nyírségi zsákfaluban munka nélkül tengődő cigány is felneveli a sajátjait, tehát tapasztalatból tudjuk, hogy nem mondasz igazat, nem az életét félted a gyerekeidnek, hanem csak attól rettegsz, hogy ha nem a gyarmatosítónál élveznéd a kiváltságaidat akkor neked is pont olyan szarul menne, mint nekünk, millióknak."

Mondom én, hogy egy kibaszott irigy fasz vagy. Leszarom, mit értesz neoliberalizmus alatt (ezt már mondtam neked, ráadásul te csak mantrázod, hogy én nem tudom, mi alatt mit értesz meg hogy gondolsz, de persze ha rákérdezek se mondasz róla semmit, szerintem neked sincs fogalmad róla, csak baszakodsz itt), mert nem azt védem.

Én azt az ostobaságot támadom, amit te helyette akarsz.

És igen, azt gondolom, hogy ha megtehetnéd, hogy jobb körülményeket biztosíts a gyerekeidnek és te nem teszed meg, akkor még egy rohadt egoista önző állat is vagy. Vagy csak egyszerűen nem vett fel a multi mert nem feleltél meg neki.

A cigány a nyírségi faluban nem teheti meg, ott se multi, se bármi más munkalehetőség, őt nem kárhoztatom a gyerekéért, sőt, ő tényleg a rendszer áldozata és segítségre szorul. Sajnos szociális rendszert és az ő lehetséges munkahelyeit pont azok a kormányok verték szét akikre te azt mondod, lopjanak csak és amúgy pont jól csinálják amit kell.

"Sajnos részese vagyok egy olyan rendszernek, amiben sajnos munkásokat zsákmányolnak ki, tehát nem mondhatom el azt, hogy az én hasznomban nincs kizsákmányolás, ez zavar, de nem tudok vele mit kezdeni."

Ezzel bezzeg nem tudsz mit kezdeni. Tehát te részese vagy a kizsákmányolásnak, és nem ég le a bőr a képedről, ráadásul mindezért rosszabb körülményeket is biztosítasz a gyerekeidnek, és még van pofád máson számonkérni, hol dolgozik, ez a cinizmus felsőfoka, ne haragudj. És akkor még lázítanád a szerencsétlen valóban nincsteleneket, hogy lopjanak neked egy Audi gyárat. Hát gyönyörű.

@Jean Sol Partre: "És igen, azt gondolom, hogy ha megtehetnéd, hogy jobb körülményeket biztosíts a gyerekeidnek és te nem teszed meg, akkor még egy rohadt egoista önző állat is vagy."

Jobb körülményeket úgy is lehet biztosítani, ha az ember közben megpróbálja megőrizni a tisztességét. Göbbelsnek hat gyereke volt, ő is elmondhatta, hogy csak jobb körülményeket akart biztosítani nekik. Nehéz ügy ez, mert mit teszel majd, ha egyszer csak eléd áll a gyereked és megkérdi: apa, te miért is hazudtad azt annak idején, hogy miattam, az én sorsom miatt aggódsz és nem a saját kiváltságaidért? Nem szégyelled, hogy velem takaróztál, miközben csak a saját jólétedet nézted?

"Tehát te részese vagy a kizsákmányolásnak, és nem ég le a bőr a képedről"
De, sajnos az enyémről leég, ne tévessz össze saját magaddal. Nem vagyok boldog, hogy úgy kell dolgoznom, ahogy, de legalább annyit elmondhatok, hogy szabad ember vagyok és nem kell egy gyarmatosító multi cipőjét csókolgatnom.

"ráadásul mindezért rosszabb körülményeket is biztosítasz a gyerekeidnek"
Nekem nem tették szóvá a gyerekeim, hogy hiányzott volna nekik az ájfón, meg a guccsi, meg a mit tudom én mi jóságok, amelyekért neked cizellálnod kell a multi gályáját, hogy megvehesd a saját gyerekeidnek. Nálunk jól elvoltunk anélkül is, hogy pénzzel és javakkal kellett volna megvásárolnunk a gyerekeink jóindulatát. Nagyon sajnálom, hogy nálatok így alakult, és te most emiatt kénytelen vagy akaratod ellenére is egy gyarmatosító multinak termelni a profitot. Szomorú ez, hidd el.

"És akkor még lázítanád a szerencsétlen valóban nincsteleneket, hogy lopjanak neked egy Audi gyárat."
Államosítsanak, és nem csak nekem, hanem neked is. Valahogy úgy, ahogyan a francia állam államosította a Renault-t, amikor a kisemberek rosszul éltek.

Csak hát te nem hogy a neoliberalizmust, mint fogalmat nem vagy hajlandó megérteni, hanem az államosítást sem. És nem, nem azért, mert én ne magyaráznám, hiszen azt is megpróbáltam neked elmagyarázni, hogy a kisembernek igenis az államosítás hozott el soha nem látott jólétet, és fogadjuk, hogy te nem ugrottál egyből és nem kezdtél meg ennek utánaolvasni, pedig hogy meglepődnél!

De te nem lepődhetsz meg, mert akkor esetleg meg kéne változtasd a véleményed, viszont azt nem engedi a habitusod, így minél tovább beszélgetsz velem annál inkább rákényszerülsz, hogy egyre durvább eszközökkel hárítsd el a számodra fájdalmas információkat, így ostobázni, idiótázni, faszozni fogsz engem, megpróbálod a szövegkörnyezetből kiragadott állításaim gunyoros kiforgatásával (pucoljon budit az orvos) érvényteleníteni az információim, személyeskedsz, minősítgetsz és szemmel láthatóan egyre inkább elveszítesz minden kontrollt.

Látod, ilyen súlyos személyiségtorzulást okozhat az, ha egy kimosdatott bennszülött elé valaki mindenáron tükröt akar állítani. Inkább ezerszer idiótábbnak mutatod magad, mint amekkora valójában lehetsz, csak nehogy fel kelljen ismerned magad a tükörben, majd nemsokára jön az a fázis, amit már említettem neked, hogy szét fogod törni a tükröt. Az indulataidat elnézve ettől már nem járhatsz távol.

Miközben meg én olyan nyugodt vagyok, hogy ez még engem is meglep. Szokatlan. Talán az lehet az oka, hogy veled ellentétben én teljes harmóniában vagyok magammal, tudom ki vagyok, tudom hol a helyem és nem kell meghasonlanom amiatt, hogy a gyarmatosító gazdámat és a rendszerét kellene védenem. Kezdek olyan szabadságfélét érezni, és ez ad egy kis nyugalmat.

@maroz: :D
lassan el kéne mennünk sörözni. Ott jól eldumcsizhatnánk, időnként jól pofán vernénk egymást, de érdekes lenne, szerintem sokkal kevesebb különbség van köztünk, mint ahogy kinéz.

Nyilván egyikünk véleménye se változna meg, de jól szórakoznánk.

@Jean Sol Partre: De hát én nem érzek rá késztetést, hogy pofán verjelek, miért nem hiszed el végre? Én a külföldi tőkésre haragszom, nem rád.

Kedden a Gólyában?

www.facebook.com/events/999756306746645/

"A következő hónapokban az Egyesület új programmal jelentkezik, melynek célja a jelenlegi migrációs és menekültügyi helyzet szakmai szempontú elemzése meghívott vendégek segítségével. A Gólyában tartott "Menedék Műhelyeken" a műhelyek házigazdái - Kováts András és Soltész Béla - olyan szakértőket vagy közéleti személyiségeket kérnek fel álláspontjuk bemutatására, akik határozott elképzeléssel rendelkeznek arról, hogy mit kellene csinálni, és ennek cikk vagy interjú formájában már hangot is adtak.

A "Menedék Műhelyek" azonban nem egyszerű előadások. A házigazdák igyekeznek a vendégek minden állítását és javaslatát a lehető legtöbb szempontból kritika és vita tárgyává tenni, és ugyanerre kérik a közönséget is. Előre kiküldött szövegek segítségével a közönség tagjai is felkészülhetnek, hogy jól informált vitapartnerekként beszálljanak a közös problémaelemzésbe és megoldáskeresésbe.

A program célja a migrációról és menekültügyről szóló nyílt, demokratikus, tényekre és kidolgozott érvrendszerekre épülő társadalmi vita beindítása, amely képes meghaladni és leleplezni a leegyszerűsítő és zsigeri diskurzusokat. Közös érdekünk, hogy megtanuljunk szabadon és szakmai igényességgel beszélni egymással az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb társadalmi kérdéséről.

Az év beszélgetéseinek az időpontjai:

Szeptember 22.
Október 20.
November 24.
December 15."

A sör nem tudom milyen ott, én sajnos nagyon nem szeretem, de mintha szokott volna időnként lenni valami kézműves is, vagy mi, viszont Bambiból van vagy tízféle, és kávét is elég jót főznek ha éppen nem füstöl el a presszógép hosszabbítója.

@maroz: "De hát én nem érzek rá késztetést, hogy pofán verjelek, miért nem hiszed el végre?"

Én néha érzek :D

A Gólya jó ötlet, bár engem a menekültügy kevésbé köt le már. Sajnos nekem családi okokból jó ideig minden estém foglalt, de utána amint lehet, nyélbe üthetjük a találkozót.

@Jean Sol Partre: Szokott lenni nyílt nap, ami pont arról szól, hogy elmesélik mivel indultak, mire jutottak a két év alatt, mik a buktatók, mit gondoltak rosszul és mire javították ki, ésatöbbi. Közben meg lehet kérdezni is tőlük, és akkor nekem jó lenne, mert nem csak engem basztatnál egyedül. ;)) Megkérdezem a fiamtól, hogy van-e a titkos tervekben ilyen akció a közeljövőben, és ha igen, akkor azon akár egy blogtalit is lehetne csinálni, ha lennének érdeklődők. :)

@maroz: a közeljövőben én csak kórházat látogatok esténként, nem műhelybeszélgetéseket meg kocsmákat, sajnos. Amúgy érdekelne, de nem mostanában.

@Jean Sol Partre: Szomorúan hallom. :(((